Az életre hívott ember méltósága – A Covid-19 elleni vakcinák etikai kérdéseiről tartottak előadást

Az életre hívott ember méltósága – A Covid-19 elleni vakcinák etikai kérdéseiről tartottak előadást

A Magyar Bioetikai Társaság, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Egészségügyi Munkacsoport, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont január 14-én online előadást szervezett. Baranyi Marcell biológus az Embrionális sejtek felhasználásának etikai vonatkozásai című előadásáról az Evangélikus.hu portálon Galambos Ádám írt beszámolót.

„A pandémiát megállítani csak a védőoltásokkal lehet” – fogalmazott köszöntőjében Rojkovich Bernadette. A Magyar Bioetikai Társaság elnöke a tudományos ülés elején hangsúlyozta, hogy a vakcinák biztonságosak, hatásosak. „Nagyon fontos, hogy minél előbb kialakuljon a nyájimmunitás, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy világszinten minél többen oltassák be magukat” – mondta az elnök.

Baranyi Marcell, az online rendezvény előadója arra mutatott rá, hogy a vakcinafejlesztéshez alkalmazott eljárások jelenleg etikailag megkérdőjelezhető eljárások, ugyanakkor maguk a vakcinák az emberi élet védelme szempontjából fontosak, ezért az oltás mellett érvelt.

Baranyi Marcell elmondta: a sejtvonal genetikailag viszonylag homogén, megfelelő körülmények között korlátlan ideig fenntartható sejtkultúrát jelent; alapkutatásban, fejlesztésben és vakcinagyártásban is használják. Az embrionális sejtvonalak magas osztódási potenciállal rendelkeznek, hosszabb ideig felhasználhatók, magas a lehetséges passzálásaik (a sejtek olyan formában történő hígítása, amelynek hatására újból képesek az osztódásra) száma. E folyamat gazdaságos és hosszú távon fenntartható, valamint az eljárás során kevesebb a mutálódás esélye, ám ehhez az eljáráshoz olyan sejtvonalakat használnak a kutatók, amelyek abortált magzatokból származnak. A leggyakrabban használt sejtvonal az 1966-ban abortált 14 hetes magzatokból származó MRC-5 és a HEK293, mely a 1970-es évek elején abortált magzatokból kerül ki. Az előadó arra is kitért, hogy az MRC-5 és a HEK293 esetében sem mutatható ki, hogy az abortusz azért történt volna, hogy azt később kísérlethez használják fel. Baranyi Marcell szerint a tudomány ugyanakkor „valamilyen módon »hasznot húz« az abortusz tényéből. A felhasználás által elősegíthető az abortusz társadalmi elfogadása.”

A sejtbiológus a Donum vitae (1987) és Dignitas personae (2008) kezdetű dokumentumokat említve hangsúlyozta, hogy ezek értelmében az emberi élet szent, a fogantatástól kezdve a halálig. „Minden személy emberi méltóságát – szellemi, fizikai, egészségi állapotától függetlenül – tiszteletben kell tartani, testi-lelki értelemben egyaránt. Az abortált magzatok testét is – mint minden emberi személy testét – méltósággal és tisztelettel kell kezelni, nem csak mint puszta biológiai anyagot.”

Baranyi Marcell a Charlotte Lozier Intézet adatai és interneten elérhető tudományos források alapján ismertette, hogy a Covid–19 elleni vakcinák fejlesztéséhez és gyártásához mely vakcinagyártó cégek használnak fel embrionális sejtvonalakat. Ez alapján a Pfizer&BioNTech és a Moderna a gyártáshoz nem, de fejlesztéshez használ, míg a AstraZeneca a gyártáshoz és a fejlesztéshez is használ embrionális sejtvonalat. A CureVac vakcinagyártásáról az előadó, szóbeli közlésre támaszkodva, elmondta, hogy sem a gyártáshoz, sem a fejlesztéshez nem használnak embrionális sejtvonalat, ugyanakkor még hónapokat vehet igénybe, amíg e vakcinát is elkezdik alkalmazni.

Az előadó a Hittani Kongregáció 2020-ban kiadott dokumentumára hivatkozva elmondta, hogy súlyos okok miatt (például az élet védelme), etikailag kifogásolható vakcinákat is alkalmazni lehet. „Az összes klinikailag ajánlott vakcina tiszta lelkiismerettel alkalmazható, ezeknek a vakcináknak a felhasználása nem jelent semmiféle együttműködést az önkéntes abortuszokkal” – olvashatjuk a dokumentumban. Az előadó kifejtette, hogy a Covid-19 miatt etikailag az a helyes, ha minél többen beoltatják magukat. Ha valaki lelkiismereti okból mégis úgy dönt, hogy nem oltatja be magát, minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy ne veszélyeztesse azokat, akiknek az életére veszélyt jelent a megbetegedés, vagyis ne kapja el és ne adja tovább nekik a vírust. Baranyi Marcell arra is kitért, hogy a fenti állásfoglalás az élet védelme mellett érvel, így kifejezi azt az igényt is, hogy a jövőben olyan vakcinák készüljenek, amelyek etikailag kifogástalanok.

Hírdetés

Felmerülhet a kérdés, hogy tudományos igénnyel miként cserélhetőek le az embrionális sejtvonal felhasználásával készült vakcinák; alternatívának tekinthető-e a nem emberi sejtek használata. Baranyi Marcell kifejtette: ezek sokban különböznek az emberitől, ezért csak részben. „A felnőtt emberi testi sejteket is fel lehet használni. Ezeknek van limitációja, de bizonyos részkutatásokra jól használhatók” – tette hozzá előadó. Ígéretes lehetőség kínál az indukált pluripotens őssejtek (iPSC) használata. Ezek olyan sejtvonalak, melyeket nem tumoros felnőtt sejtvonalakból „programoznak át.” Ennél azonban alacsonyabb a hatékonyság. „Van versenyképes, tudományosan megalapozott alternatíva, csak elkötelezettség kell hozzá. Több tudományosan megalapozott kutatásra lenne szükség ezekről ahhoz, hogy le lehessen cserélni az etikailag kifogásolható folyamatot” – állapította meg Baranyi Marcell, aki zárszóként Dignitas personae kezdetű vatikáni útmutatást idézte: „Az Egyház erkölcsi tanítását olykor azzal vádolják, hogy túlságosan sok tiltást tartalmaz, de minden »nem« mögött egy nagy »igen« húzódik, amely elismeri minden egyes életre hívott ember méltóságát, elidegeníthetetlen értékét és megismételhetetlen egyediségét.”

Az előadás felkért hozzászólójaként Jankovics István virológus, klinikai mikrobiológus, a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának korábbi vezető főorvosa a gyógyszerészeti hatóság szerepére és felelősségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a hatóságnak jobban figyelembe kellene vennie az etikai megközelítéseket.

Van-e olyan ellenérv az embrionális kutatással szemben, aminek nincs a keresztény gondolkodáshoz kapcsolódó alapja? – tette fel a kérdést egy hozzászóló. Baranyi Marcell elmondta: Ferenc pápa szerint a személy méltósága nem teológiai, hanem antropológiai kérdés.

Egy másik hozzászólásra válaszul a biológus arra is kitért, hogy nem az a kérdés, hogy a magzat részéről „jótettnek” minősül-e, ha a tudomány gyógyászati célra használja fel, hanem az, hogy tiszteletben tartjuk-e a méltóságát.

Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata teológiai bizottságának elnökének álláspontja a kérdést illetően a cikk végén, az Evangélikus.hu oldalon olvasható.

Szöveg: Galambos Ádám

Forrás és fotó: Evangélikus.hu

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »