Az egykori tabáni szerb székesegyházról nyílt kiállítás

Az egykori tabáni szerb ortodox székesegyháznak emléket állító kiállítás nyílt csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában.

A megnyitón Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: 85 éve, 1933-ban kezdték elbontani a Tabánt, akkor még állva maradt a szerb ortodox székesegyház, amely azonban később megsérült a második világháborúban, majd a Rákosi-rendszer a tiltakozás ellenére a lerombolása mellett döntött.

A magyarországi szerb nemzetiség támogatására 2018-ban mintegy 546 millió forintot költ, a következő években a szerb köznevelési intézmények építéséhez, felújításhoz, fejlesztéséhez 2,4 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam – hangsúlyozta a politikus. Farbaky Péter, a BTM főigazgatója hangsúlyozta: a kiállítás elsősorban a megmentett ikonosztáz és más fennmaradt liturgikus kincsek segítségével mutatja be az 1949-ben indokolatlanul elbontott tabáni szerb templomot és környezetét, az egykor Rácvárosként is emlegetett budai városrészt.

Tijana Palkovljevic Bugarski, a Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: az újvidéki intézmény szakemberei 2017-ben fejezték be ötéves munka után a neves művész, Arsenije Teodorovic által festett és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményében őrzött 19. századi ikonosztáz festményeinek restaurálását, így lehetővé vált a székesegyházhoz kapcsolódó művészeti emlékek együttes bemutatása Budapesten is.

Dragana Milosevic, a szerbiai Vajdaság kormányának kultúráért felelős titkára (minisztere) úgy fogalmazott: egyszerre fájdalmas és vigasztaló az egykor virágzó Rácváros és a székesegyház fennmaradt emlékeivel szembesülni. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: a Tabán a főváros egyik legrégebbi, legpatinásabb és legszínesebb kultúrájú, később nosztalgiával emlegetett városnegyede volt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója elmondta: a gazdag anyagú tárlat az ikonokon, liturgikus tárgyakon túl számos maketten, fényképen és más dokumentumon keresztül mutatja be a mára eltűnt Rácváros építészeti környezetét, a magyarországi szerbek művészeti és kulturális örökségét, miközben az egykori székesegyházat digitálisan is rekonstruálja. A Szent Demeternek, később a Szentháromságnak szentelt tabáni ortodox székesegyházhoz kapcsolódó közösség úttörő szerepet játszott a szerb nemzeti kultúra és nemzeti intézmények létrehozásában – hangsúlyozta.

A megnyitón felolvasták Maja Gojkovicnak, a szerb parlament elnökének üzenetét, amely szerint a 18-19. században gazdasági és kulturális aranykorát élő Rácváros, és a viharos történetű székesegyház emlékezetét felidéző kiállítás „felteszi a koronát Szerbia és Magyarország intézményeinek együttműködésére”. A Szerb székesegyház a Tabánban – az eltűnt Rácváros emlékezete című kiállítás február 17-ig tekintető meg a BTM Vármúzeumában.

(fortepan.hu)

(fortepan.hu)

fortepan.hu

Mint a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Farbaky Péter, a BTM Vármúzeum főigazgatója elmondta: a tárlat középpontjában a Tabánban a 18. század közepén épült és 1949 és 1950 telén lerombolt szerb ortodox székesegyház áll.

Mint kiemelte, a magyarságot és a szerbséget összekapcsoló közép-európai projektről van szó. Emlékeztetett arra, hogy a tabáni városrészben már a török hódoltság alatt is éltek szerbek, Buda visszafoglalása után nagy szerb kolónia alakult ott ki. A városrészben az elmúlt századokban jelentős szerb kulturális, művészeti élet zajlott. A Rácvárosnak is nevezett városrészben elhelyezkedő templom a magyarországi szerbség és a hazai szerb ortodox egyház egyik központja volt. A kiállítás a székesegyház története és a szerb kultúra 19. század eleji, pest-budai emlékei mellett az épületnek a tabáni szerb közösség életében és a budai városképben betöltött szerepét is bemutatja.

A főigazgató kiemelte: a tárlat a székesegyház története és a templom ikonosztáza mellett a Tabánt mint városrészt és a szerb kulturális örökséget is bemutatja. „A kiállítás lényege visszaadni a magyar és a szerb budapesti emlékezetnek ezt a templomot és ezt a kulturális örökséget” – fogalmazott.

Tijana Palkovljevic Bugarski, az újvidéki Matica Srpska Képtár igazgatója elmondta: 2012-ben kezdődött a budai szerb székesegyház Arsenije Teodorovic által 1817-ben festett ikonjainak restaurálása és a 73 ikonból álló ikonosztáz rekonstruálása, amelyet 2017-ben ki is állítottak az újvidéki galériában. Mint mondta, az öt évig tartó munka alatt ráébredtek arra, hogy az ikonok olyan értéket képviselnek, amelyet érdemes Budapesten is bemutatni. A kiállítás megalkotói olyan tárlatot hoztak létre, amely nemcsak bemutatja az ikonosztázt, hanem szélesebb, közép-európai kontextusba is helyezi azt.

Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója is arról beszélt, hogy Budán a szerbségnek mély történelmi, kulturális gyökerei vannak, amelyek a 15. századba nyúlnak vissza. A török időkben több ortodox templomot is működtettek és Buda a szerb ortodox egyház egyik püspökségének székhelyévé vált. Elmondta: 1690 után a szerbek nagy vándorlása után Budán több ezer fős közösség telepedett le, létrehozva a tabáni városrészt, a Rácvárost. A szerbség számára fontos, az egyik legjelentősebb közösségről van szó, amely különböző kulturális értékeket is létrehozott. Ezek között a legjelentősebb a tabáni szerb ortodox székesegyház és ikonoztáza, amelyet az 1810-es tűzvész után újra kellett alkotni 1817-ben.

Az tárlatot történelmi jelentőségűnek nevezte, hiszen magyar múzeum Magyarországon fellelhető szerb tárgyi örökségből ilyen jelentős kiállítást nem hozott még létre. A magyarországi szerbség bemutatása szempontjából kulcsfontosságú projektről van szó – hangsúlyozta és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben létrehozható lesz a magyarországi szerbség múltját, népi életét, gazdaságát, kultúráját, tudományos életét bemutató állandó kiállítás is.

Csáki Tamás, a kiállítás kurátora elmondta: céljuk az volt, hogy várostörténeti kontextusba helyezzék az ikonokat. Mint mondta, ezúttal nem a 20. század elejének kiskocsmás negyedeként élő Tabánt mutatják be, hanem egy száz évvel korábbi korszakról, az „emeletes” Tabánról adnak képet, a 19. század elejének sokkultúrájú városát mutatják be.

A kiállítás társkurátora Terdik Szilveszter és Golub Xénia volt, aki elmondta: tárlaton az ikonosztáz főbb képei kaptak helyet és a képfal szerkezetét is megidézik. A várostörténeti kontextusba ágyazott kiállítás emlékanyaga szerteágazó: térképek, építészeti tervek, könyvek, kéziratok, portrék, ötvöstárgyak és a templomi berendezés részei is helyet kaptak a tárlaton, amelyen korszerű digitális technikákat is használnak.

A kiállítás, amelyet a BTM Vármúzeuma az újvidéki Matica Srpska Képtárával, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és a budapesti Szerb Intézettel együttműködve hozott létre, 2019. február 17-ig tekinthető meg.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »