Bemutatták a Vatikánban az egyházról szóló püspöki szinódus tizenhatodik rendes közgyűlése kontinentális szakaszának munkadokumentumát – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel. A magyar fordítás készül!
Bemutatták a Vatikánban az egyházról szóló püspöki szinódus tizenhatodik rendes közgyűlése kontinentális szakaszának munkadokumentumát – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel.
synod.va
A munkaanyagot 112 püspöki konferencia, 15 keleti egyház, a megszentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak, a laikus mozgalmaknak, valamint a Római Kúria 17 dikasztériumának visszajelzései alapján állították össze a püspöki szinódus munkatársai – olvasható a közleményben.
A Ferenc pápa által 2021. október 10-én útjára indított szinodális folyamat ezzel fontos állomásához érkezett: az egyházmegyei szakaszok lezárása után elkészült az a munkaanyag, amely a laikus hívek, a püspökök, papok, szerzetesek közös tapasztalatát tükrözi, és a jelenkor kihívásaival, problémáival foglalkozik – írták.
A Szentszék képviselői többször hangsúlyozták, hogy a dokumentum munkaanyag, amely „az eddig megtett közös út gyümölcse”, és amelyet most ismét az egyház valamennyi tagja elé szeretnének tárni, hogy a válaszukat megismerve zárhassák le 2023 tavaszán a szinódusi folyamat kontinentális szakaszát.
Ferenc pápa 2022. október 16-án jelentette be, hogy egy évvel meghosszabbítja a folyamatot, így a püspöki szinódus tizenhatodik rendes közgyűlését két szakaszban, 2023 és 2024 októberében tartják, Rómában.
Aláhúzták, hogy a szöveg nem az egyházi tanítóhivatal dokumentuma, és nem is egy szociológiai felmérés eredménye; nem útmutatások, célok és célkitűzések kizárólagos megfogalmazása vagy egy teológiai vízió gyümölcse, bár az egyház küldetésének szolgálatára irányul.
Kitértek arra is: a szöveg nemcsak az európai egyházak tapasztalatát tükrözi, hanem a világ valamennyi részéről érkezett összefoglalók szintézise. A dokumentum utal a Magyar Katolikus Egyház tapasztalatára is, amely az individualizmusra és a fogyasztói társadalomra mint az igehirdetés útjában álló kritikus kulturális tényezőkre mutat rá.
A dokumentum hangsúlyozza, „az egyház minden intézménye arra hivatott, hogy feltegye saját magának a kérdést, hogyan integrálhatja a szinodalitás iránti törekvést funkcióinak és küldetésének gyakorlásába”.
Rámutat arra is, hogy a szinódus ugyan esemény, a szinodalitás viszont lét- és gondolkodásmód, vagyis egy folyamat, amely nem ér véget 2024-ben: „mindenki meghívást kap arra, hogy részt vegyen ezen az úton, senki sincs kizárva” – idézték a közleményben a munkadokumentumot.
A teljes dokumentum a szinódus honlapján (www.synod.va) a világnyelvek egy részén már elérhető, a magyar fordítás készül – tették hozzá.
A szinódust, amelynek témája „Egy szinodális egyházért: közösség, részvétel és küldetés”, Ferenc pápa október 10-én a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg.
A szinódusi folyamat három részből áll: a már befejeződött nemzeti szakaszból, a most kezdődő kontinentális szakaszból, majd a folyamatot lezáró tizenhatodik rendes püspöki szinódusból.
A szinódus, a szünodosz szó eredetileg közös (szün) úton levést (hodosz) jelent, és a kereszténység ősi eljárása. A keresztények változó gyakorisággal mindig összegyűltek, hogy a helyzetüket felmérve közösen hozzanak döntéseket.
A püspöki szinódus a világ különböző vidékeiről kiválasztott püspökök gyűlése, amely a pápa által meghatározott időben tart összejöveteleket a pápa és a püspökök közötti kapcsolat ápolására, valamint, hogy a püspökök tanácsaikkal segítsék a pápát különböző témákban.
A püspöki szinódus intézményét VI. Pál pápa hozta létre, 1965 óta tizenöt alkalommal gyűlt össze rendes formában, három esetben volt rendkívüli tanácskozás, és tizenegyszer rendeztek meg egy-egy földrésszel vagy térséggel foglalkozó szinódust.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
