Az Egyház vonzással növekszik

Évközi 5. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mk 1,29–39)

A mai evangéliumban arról hallunk, hogy Jézus elment Simon és András házába, hogy meggyógyítsa Péter apostol anyósát, aki lázas betegen feküdt. Amikor beesteledett, odavitték hozzá a többi beteget is, az egész város ott tolongott az ajtó előtt. Sokakat meggyógyított, akik különféle bajokban szenvedtek. Másnap Jézus hajnalban kelt, és elment egy elhagyatott helyre, hogy ott imádkozzék. Amikor rátaláltak, azt mondták neki: téged keres mindenki. Jézust ma is megtalálhatjuk, azóta is itt jár közöttünk, gyógyít és hajnalban kel. Olyankor biztosan lehet találkozni vele… Mi is újjászülettünk általa a keresztség kegyelmében, és mindennap megújít bennünket irgalmassága által. Megváltottak vagyunk, azért, hogy Krisztus jelei legyünk a testvéreink között. Péter anyósa pedig minden meggyógyultnak példát ad azzal, hogy szolgálja őt.

„Téged keres mindenki.” A tömeg keresi Jézust, mert vonzza őket, amit mond és tesz. Emlékeztet ez az esemény arra, amikor a csodálatos kenyérszaporítás után is mindenki őt kereste, és királlyá akarták tenni. Akkor az ingyen kenyér miatt, most pedig azért, hogy gyógyulást találjanak nála. Jézus viszont nem azért tesz csodákat, hogy elnyerje a csodálatunkat és hódolatunkat. Az Atyához akar elvezetni minket, ezért szólít a követésére. Ahhoz, hogy Krisztus igazi tanúi és hirdetői legyünk, követnünk kell őt abban is, hogy keressük a kapcsolatot az imádságban az Atyával. Jézus a mai evangéliumban, ahogyan számos más alkalommal is, visszavonult imádkozni egy magányos helyre. Ha követjük őt ezen az úton, akkor lehetünk hiteles tanítványai.

Hírdetés

A szentleckében Pál apostol igazi Krisztus-követőként arra emlékeztet, hogy az evangélium hirdetése olyan kötelesség, amellyel nem lehet dicsekedni. Őt is vonzza Jézus személye és evangéliumának ereje, amelyet meg akar ismertetni minden emberrel. E cél érdekében nem riad vissza attól, hogy bár független, mindenkinek a szolgája legyen. Sőt attól sem, hogy gyönge legyen a gyöngék megnyerése érdekében. Vagyis végső soron mindent alárendel az evangélium hirdetésének, hogy minél több embert megnyerjen Jézusnak.

Ferenc pápa az Evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában Benedek pápának egy Brazíliában elmondott beszédét idézi, amelyben elődje a vonzásról beszél. „Mindenkinek joga van megkapni az evangéliumot. A keresztények kötelessége hirdetni az evangéliumot anélkül, hogy bárkit kizárnának, de nem, mint akik új terhet raknak rájuk, hanem mint akik megosztanak egy örömöt, szép távlatot mutatnak és egyfajta vágykeltő lakomára hívnak. Az Egyház nem térítéssel, hanem »vonzással« növekszik.” (14). Krisztus ma is vonzza azokat, akik keresik, és meg akarják találni őt, azokat, akik képesek hajnalban felkelni, hogy az imádságban találkozzanak vele. 

Ternyák Csaba egri érsek


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »