Az egész világon táncol a magyar

Az egész világon táncol a magyar

Ötödik alkalommal rendezik meg szombaton a táncház napját, amellyel az 1972-es első táncházra emlékeznek. Idén először határon túli helyszínek is bekapcsolódnak az ünneplésbe. Mindez a nemzetpolitikai államtitkárság által indított, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak köszönhetően valósul meg, ugyanakkor a központi helyszín továbbra is a Liszt Ferenc tér marad.

Már csak azért is, mert itt, a mai Írók boltja épületében tartották az első budapesti táncházat 45 éve. Ez ma már történelem, a Sebő–Halmos–Éri trió muzsikált, és ugyan a program zárt volt, meghívásos alapon lehetett bejutni a négy táncegyüttes, a Bihari, a Bartók, a Vasas és a Vadrózsák táncosainak, az érdeklődés elindított egy lavinát, és nem sokkal később mindenki felé nyitottá váltak a táncházak.

A táncház napját civil kezdeményezésre rendezték meg először, házigazdája az első táncház prímása, Halmos Béla volt. A legendás prímás emlékére alapított Halmos Béla-vándordíjat és -emlékérmet a holnap esti koncerten adják át a Zeneakadémián. E nap üzenetét az idén az erdélyi táncházmozgalom egyik legjelentősebb alakja, a Kossuth-díjas néprajzkutató, Nemzet Művésze, Kallós Zoltán fogalmazta meg, videoüzenetét a világ számos pontján bejátsszák majd a találkozó résztvevőinek.

A programok az egész hétvégét átölelik: ma estétől vasárnap reggelig New Yorktól Kézdivásárhelyig több mint 30 helyszínen szól majd a magyar népzene, táncolnak, énekelnek, mesét hallgatnak, kézműveskednek kicsik és nagyok. Az UNESCO által is elismert magyar táncházmódszer ugyanis öszzeköti a világon szétszóródott magyarságot: az identitás megőrzésének egyik legfontosabb eszközeként számos táncház működik az elcsatolt területeken és a ’45-ös, ’56-os emigráció főbb központjaiban Nyugat-Európától Amerikáig, amellyel a saját hagyományos magyar kultúrát a XXI. században is a mindennapok részeként tudják megélni, megőrizni az odajárók.

A Liszt Ferenc téren délelőtt tízkor kezdődnek a programok, este hétig többek között szatmári, gyimesi, gömöri, rábaközi, szilágysági, szászcsávási és felcsíki táncokat tanítanak, emellett közös éneklés, népi gyermekjátékok és kézműves-foglalkozások sora várja az érdeklődőket minden korosztályból. A holnap esti zeneakadémiai műsort Jagamas és tanítványai kevéssé ismert gyűjtéseiből állította össze Pávai István népzenekutató Szerettől a Szamosig címmel, ezen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének növendékei muzsikálnak.

A központi helyszínen kívül az anyaországban lesz táncház napja rendezvény Dinnyésen, Dunakeszin, Dunaújvárosban, Hollókőn, Komlón, Martonvásáron, Mezőkövesden, Móron, Pécsett, Szécsényben, Tatabányán és Tésen, a Kárpát-medence több pontján, például Erdélyben Fogarason, Zsobokon, Szászrégenben, Nagyszalontán, Vajdaszentiványban, a muravidéki Lendván, valamint Kárpátalján Munkácson és Huszton. Európában Londonban és Prágában, a tengerentúlon pedig Torontóban és a New York-i Magyar Házban gyűlnek össze a táncházasok.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »