Az egész magyarságnak fontos a népszavazás

Az egész magyarságnak fontos a népszavazás

A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője arra buzdítja parlamenti frakcióvezető-társait, hogy mondjanak “határozott nemet” az október 2-i kvótareferendumon, és erre biztassák támogatóikat is.

Kósa Lajos az MTI-hez is eljuttatott, keddi nyílt levelében azt írta, a népszavazás tétje, hogy megengedik-e a magyar választópolgárok Brüsszelnek, hogy “elvonják tőlünk azt a jogot, hogy mi magunk dönthessünk arról, kiket engedünk letelepedni az országunkban”.

Mint írta, ez nemzeti ügy. “A migránsáradat végeláthatatlan, ha nem teszünk meg mindent, hogy feltartóztassuk, veszélybe kerül a mindennapok biztonsága, kultúránk, hagyományaink, értékeink, mindaz, ami Európát és Magyarországot jelenti számunkra” – áll a levélben.

Hozzátette, felelős politikai vezetőként az a dolguk, hogy felhívják az emberek figyelmét: a népszavazás a demokrácia alapvető intézménye, fontos, hogy mindenki elmondja a véleményét. Akkor tud a kormány eredményesen fellépni, ha a választópolgárok többségének határozott támogatását érezheti maga mögött – írta a frakcióvezető.

Kövér László: történelmi döntés az október 2-ai népszavazás

Nem túlzás történelmi döntésnek nevezni az október 2-ai népszavazást, amely Magyarország és Európa jövőjét is meghatározza – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, országjáró körútja első állomásán, Jászberényben.

Kövér László a Déryné Rendezvényházban több száz érdeklődő előtt tartott fórumon arra szólított fel mindenkit, hogy szavazzon nemmel a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Támogassa mindenki a magyar kormányt, hogy „a saját nemzeti érdekeink szerinti küzdelmet az Európai Unió porondján megnyerje” – mondta a politikus.

Kubatov: “nagyon hangos és nagyon demokratikus” üzenet Brüsszelnek

A népszavazás résztvevői “nagyon hangos és nagyon demokratikus” üzenet küldhetnek Brüsszelnek október 2-án – jelentette ki a Fidesz pártigazgatója kedden Oroszlányban, a fóruma előtt rendezett sajtótájékoztatón.

Kubatov Gábor azt mondta, hogy a kvótareferendum a következő évtized egyik legfontosabb kérdéséről szól.

A politikus hozzátette, próbálják a pártpolitikai dimenzióktól “elemelni” a népszavazást, mert nem pártokról, pártlistákról, polgármesterekről vagy ideológiai kérdésekről van szó.

“Azt is kell, hogy tudják, a szívünk nincsen kőből, még hogyha ilyen kemény srácoknak is nézünk ki. Ezek az emberek, akik Európába jöttek, szegény sorsú térségekből” érkeztek – mondta Kubatov Gábor.

A pártigazgató szerint a migránsok azért is nehéz helyzetben vannak, mert hazájuk gazdaságilag és politikailag instabillá vált, bedőltek a brüsszeli bürokratáknak, és “jól értették, amikor Brüsszelből vagy Berlinből meghívták őket”.

“Azt a véleményünket se rejtsük véka alá, hogy vannak közöttük terroristák. Budapesten is jó néhányan keresztül mentek, illetve itt toboroztak társakat a terrorcselekményekhez”- mondta a politikus.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője közölte, hogy a népszavazás tétje Magyarország és a mostani gyermekek jövője.

Potápi: az egész magyarságnak fontos a népszavazás

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint nemcsak a határon belül élőnek, hanem a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságának is fontos a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás.

Potápi Árpád János kedden Dombóváron tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a migránskvóta egész Európa számára fontos ügy, de eddig Magyarország volt az egyetlen, amely ki merte mondani, hogy nem ért egyet Brüsszel politikájával, a migránsok erőszakos betelepítésével.

“Nem vagyunk hívei annak, hogy az ország etnikai arculatát néhány év alatt ilyen drasztikusan átalakítsuk” – mondta. “Azt szeretnénk”, ha az október 2-ai népszavazáson minél többen támogatnák azt, hogy a betelepítés ne váljon valóra – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a kormány egységes magyar nemzetben gondolkodik, ami Magyarországon történik, az minden magyart érint. “A diaszpórában élők számára sem mindegy, hogy húsz év múlva egy olyan Magyarországra jönnek vissza, ahol csak elvétve találhatóak magyarok, és meg tudjuk-e őrizni az óhazát olyannak, amilyennek a szüleik hagyták” – fogalmazott. Hozzátette: a vajdasági, horvátországi, szlovéniai magyarok már a saját bőrükön érezték a nyugat-balkáni folyosón vonuló migránsáradat hatásait.

Közölte, a határon túli magyar állampolgárok között 2014-hez képest 72 ezerrel nőtt a választásra regisztráltak száma, jelenleg 266 435 választó szerepel a névjegyzékben.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »