Az e-mobilitás és a megújuló energiák lehetséges közös rendszerei

Az e-mobilitás és a megújuló energiák lehetséges közös rendszerei

2019. február 13-án a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata által szervezett nyílt előadáson az e-mobilitás és a megújuló energiák lehetséges közös rendszereiről hallhattunk Vígh Zoltántól, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetőjétől.

Mivel az energiabiztonság és biztonságpolitika szorosan összekapcsolódik, jellemzi egyfajta politikai és szakpolitikai kényszer. A dekarbonizációs politikai érdekek motiválták és ösztönzik a területen végzett kutatásokat és fejlesztéseket, az üzleti szemlélet, érdekek ezekhez képest csak másodlagos szempontként jelennek meg. Az e-mobilitás technológiai kockázatokat is magában rejt, mivel nincs elég idő, hogy a K+F és innováció által diktált gyors tempó mellett a megfelelő teszteket is végig futtassák, ezért számos e-mobilitási program fiaskóval végződött a közelmúltban. A fogyasztói preferenciák sem teljeskörűen feltérképezettek, ami pénzügyi kockázatot jelent az ágazat befektetőinek. További problematikus elem, hogy a stakeholderek (egy projekt, szervezet céljait befolyásoló személyek, csoportok) együttműködési mechanizmusa igen kezdetleges. A terület szabályozottsága jelenleg igen hektikus, a technológiai fejlődés viszont rendkívül gyors, amivel még EU-jog sem tud lépést tartani.

Elöljáróban szükséges az e-mobilitás, mint definíció tisztázása. Az Európai Unió által kidolgozott fogalom értelmében az e-mobilitás ,,az elektromos meghajtási technológiák, a járművekbe szerelt informatikai és kommunikációs rendszerek, valamint a hálózatba kötött energetikai és telekommunikációs infrastruktúrák együttes használata a közlekedés hatékonysága és tisztasága érdekében”. A másik megközelítés a 2015-ös Jedlik Ányos Cselekvési Tervben került megfogalmazásra, mely szerint az e-mobiltás: ,,Olyan összekapcsolt mobilitási hálózat, amely a vasúttól, az elektromos buszokon, haszongépjárműveken, személygépkocsikon, motorokon keresztül egészen az elektromos kerékpárokig terjed, s amelynek az ésszerűbb áramellátás és a töltési infrastruktúra kiépítése, valamint a megfelelő jogszabályi környezet és ösztönző rendszer képezi az alapját”. A fentebbi cselekvési tervet a Kormány nem tette nyilvánossá.

A globális megatrendek és az EU-s szabályozás konvergenciája mentén az alábbi célok, folyamatok rajzolódtak ki.

Fő célkitűzés az energia- és a közlekedési rendszerek egyidejű dekarbonizációja az energiaellátás biztonságának megőrzése, a kibocsátáscsökkentés, úgy hogy fokozatosan áttérünk egy elektromosenergia-alapú gazdaságra.Felértékelődtek az alternatív üzemanyagok, mint a bioüzemanyagok, földgáz és hidrogén.Energiafordulat következett be a megújuló energiák integrálásával, az energiatárolási módozatok promotálásával.

Elektromos és plug-in hibrid járművek darabszáma (ezer darab) világszinten (Adatok forrása)

Az Európai Unióban elindult két szektor – a tiszta energia és tiszta mobilitás – szabályozásapárhuzamosan. Egyrészt a Tiszta energiacsomag vagy másként téli energiacsomag 2016 novemberében, másrészt a tiszta mobilitásról szóló ún. Európa mozgásban legiszlációs csomagok 2017 és 2018 között. Ezek nyomán a villamosenergia-ipari értékláncokban megjelenik a mobilitás. Szektorok közötti határvonalak leomlanak és a hagyományos energetikai cégek jelentős része fektet e-mobilitási szolgáltatásokba. Valamint a legiszlációs csomag 2030-ra előírja a gépkocsik és kisteherautók 35-36%-kal való CO2 kibocsátáscsökkentését. Ez jelentős befolyással hat a gépjárműiparra, valamint ösztönzi a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek terjedését. Szükségessé vált továbbá az akkumulátortechnológia európai szintű fejlesztése, és egy EU-szintű töltőhálózat kiépítése. Az Európai Unió a 2018. november 28.-án kiadott ún. Tiszta bolygót mindenkinek! legiszlációs csomag javaslatában 2050-re egy klímasemleges Európa vízióját vázolta fel. Ezen fejlemények kapcsán az e-mobilitási programok még nagyobb jelentőséghez juthatnak a jövőben azáltal, hogy az európai energiaunió célkitűzésének a dekarbonizáció jelentős eszközének tekinthető.

Az E-mobilitás területének innovációs jellegét jól jelzi, hogy három terület az energia, mobilitás és digitalitás szektorainak megoldásait ötvözi és közös eredménynek tekinthető. Az e-mobilitási piachoz a 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként szorosan kapcsolódnak különféle szolgáltatások, az intelligens járműgyártás, és infrastruktúrális fejlesztések az intelligens töltési rendszerek kiépítése révén.

Az energiamenedzsment rendszerek kapcsán mérési megoldások (smart metering), roaming.Járműbérlethez illetve -megosztáshoz kapcsolódó üzleti modellek kidolgozása.Biztonságos elektromos hálózat amely intelligens és együttműködő.Az üzemanyagellátás biztosítására kielégítő, rugalmas áramkereskedelem.

Hírdetés

Tehát, ez a városi környezet egészében az energiahálózatok digitális fejlesztésének igényét teremti meg.

STATISZTIKA

Statisztikailag 2018 végére a BEV (battery electric vehicle, magyarul tisztán elektromos jármű) ésPHEV (plug-in hibrid) járművek állománya elérte az 5,4 milliót világszerte, ami csak abban az évben 64%-os növekedés – ez azonban a világ járműállományához (1,3 milliárd) mérten még így is csak 0,4%-os részarányt jelent. Kérdéses, hogy ennek az exponenciális növekedésnek van-e limitje. Az EGT és az Európai Uniós tagállamok szintjén országonként jelentős az eltérés, az eltérő állami szintű kedvezményeknek és támogatási rendszereknek köszönhető. Összességében megállapítható hogy az értékesítéseknek a BEV jármű kategória adja a 2/3-át, míg a PHEV részesedése csökken. A magyar e-mobilitási szektorban az elérhető statisztikai adatok alapján Magyarország teljes M1 járműállománya 2012 óta 2,9 millióról 3,5 millióra nőtt. 2018 végére az elektromos járművek száma 8402.

Az európai töltőhálózat fejlődése (Adatok forrása)

Az európai töltőhálózat fejlődése 2010-től kezdődően igen jelentős. Az elérhető adatok alapján 2018-ra 120.000 darabot meghaladó normál (max. 22 kW) illetve 21.000 darabot megközelítő nagyteljesítményű (min. 22 kW) EV töltőállomás létesült. A hazai töltőhálózatot tekintve, a nyilvánosan elérhető regisztrált töltőpontok száma 2018-ban 500 darab normál illetve 80 darab nagyteljesítményű. A privát töltők számát tekintve csak becslések állnak rendelkezésre. A jelenlegi ingyenes töltés azonban mind üzleti, mind jogi szempontból tarthatatlan.

A hazai e-mobilitási szektor helyzete (Adatok forrása)JÖVŐKÉP

Arra kérdésre, hogy mire számíthatunk a jövőben, nehéz válaszolni, de valószínűsíthető, hogy az elektromos és intelligens mobilitás terjedése gyorsul, mivel a dekarbonizációs törekvések egyik leghatékonyabb eszközének számít a közlekedési elektrifikáció. A 2020 utáni időszakra fel kell készülni több területen is: az új EV-generációra, az automatizált és hálózatba kötött mobilitás többletenergia-igényének ellensúlyozására, a megújuló energiaforrások integrálására a decentralizált és digitalizált energiatermelés kapcsán.

A jövőre vonatkozóan kiemelten fontossá válik az energiamix kérdése, vagyis annak tisztázása, hogy a megnövekedett villamosenergia-termelés milyen forrásból lesz biztosítható. A várakozások szerint már 2050-re jelentős többletkapacitásra lesz szükség, hiszen az elektromos járművek megnövelik a keresletet az villamosenergia iránt, és a környezetre gyakorolt hatásuk csak akkor lesz kedvezőbb, amennyiben a megnőtt igényeket alacsony széndioxid-kibocsátású energiaforrásból elégítik ki. Ebből következően a környezeti hatás így az adott állam energiamixétől is függ. Másik döntő faktor, hogy az elektromos járművek töltése milyen napszakban történik. Erre különféle töltési stratégiák kidolgozása és gyakorlati adaptálása szükséges, hogy a hálózati kapacitás az ellátásbiztonsággal és annak kiszámíthatóságával összhangba kerüljön. Az elemzések szerint a megnövekedett kapacitásigényt csak a megújuló energiaforrásokból származó termelés részarányának növelésével lehet zéró emisszióval, fenntartható módon kielégíteni.

A Jedlik Ányos Klaszter munkáját az elektromos közúti közlekedés elterjedése, az elektromos járműipar és a kapcsolódó szolgáltatások, fejlesztések elősegítése érdekében végzi. A Klaszter tagjai közt képviselteti magát számos jelentős cég, akik az e-mobilitás területén magas színvonalú innovációs, gyártási és értékesítői tevékenységet végeznek, és közös érdekük a magyar elektromos mobilitás fejlesztése. Néhány példát említve a 42 tag közül: az energiaszektorból az MVM Patner Zrt. és az NKM Mobilitás Kft. (Mobiliti), az E.ON, valamint a MOL; a mobilitási szektorból a Porsche Hungária, GreenGo, Nissan; digitális ipari szektorból a T-Systems és Vodafone. A Klaszter a hazai tudományos és oktatási intézményekkel is együttműködik, így a BME, REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont), Közlekedéstudományi Intézet (KTI) avagy MHTCE (Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület).

 

forrás: energiam.blog.hu

 


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »