Szoktuk mondani, hogy az atomenergia egy olyan terület, ahol a tetteknek az egész iparágra, nemzetközi szinten van hatásuk. Aki itt dolgozik, annak ezt a felelősséget át kell éreznie. 1980-ban kerültem a Paksi Atomerőműbe üzembe helyező mérnökként. Voltam osztályvezető, főosztályvezető mielőtt igazgatói, majd vezérigazgatói megbízást kaptam. Sok szép feladatot oldottunk meg munkatársaimmal.
Az atomminisztert – MTI/Kovács Tamás
A két új atomerőművi blokk 2029-ben és 2030-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét Pakson – mondta Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter Szekszárdon. Őt kérdezte a Gondola.
– Miniszter úr, a gazdasági bővüléssel párhuzamosan nő Magyarország villamosenergia igénye. A nyári csúcsidejű napi fogyasztásban a legmagasabb érték a minap 6870 megawatt volt. Hogyan tudjuk kihúzni 2029-ig?
– A két új paksi blokkot azért építjük, mert a Paksi Atomerőmű meghosszabbított üzemideje a ’30-as években lejár. Paks II. a nukleáris kapacitás fenntartását garantálja.
Az új blokkok terve – paks2.hu
A magyar villamosenergia-rendszer része az európai villamos rendszernek, amely az emberiség által valaha épített legnagyobb komplex fizikai átviteli hálózat. Európa a világ egyik leghatékonyabb villamos hálózatával és piacával büszkélkedhet, mely képes garantálni az ellátásbiztonságot és a villamosárammal való határokon átnyúló kereskedelmet. Nyilván hosszú távon, az időjárásfüggő megújuló energiaforrások terjedésével újabb és újabb műszaki kérdéseket kell megválaszolnunk, ráadásul azt is látni kell, hogy hazánkban az import aránya meglehetősen magas, ami energiafüggést, kitettséget jelent. Azért van szükség hazai erőművekre, a két új paksi blokkra, hogy hosszú távon, időjárástól és év- és napszaktól függetlenül garantálni tudjuk a hazai lakosság és gazdaság biztonságos energiaellátását. Ráadásul mindezt szén-dioxid kibocsátás nélkül, megfizethető áron.
– Ön Újkígyóson nevelkedett föl. A gyönyörű természeti környezetben hogyan villanyozódott fel érdeklődése az elektromosság iránt?
– Mindig is reál érdeklődésű voltam, kézenfekvőnek tűnt, hogy műszaki pályára menjek. Édesapám tanárként dolgozott, majd bő másfél évtizeden át Újkígyós vezetőjeként szolgálta az ott élőket. Így, ha a műszaki vénámat nem is tőle örököltem, a közösségért való tenni akarásom minden bizonnyal innen gyökerezik.
– A szentesi Pollák Antal Szakközépiskola most miért különösen szép emlék Önnek?
– Minden fiatal számára meghatározó élményt nyújtanak a középiskolás évek, amikor kamaszból fiatal felnőtté válik.
A szentesi Pollák Antal Szakközépiskola épülete – regi.pollak.hu
Tele van tettrekészséggel, ötletekkel. Így volt ez az esetemben is a Kurca-partján. A Szentesi Pollák Antal Villamosipari Szakközépiskola inspiráló környezetet jelentett, jó alapot adott a további tanulmányaimhoz, máig szívesen gondolok vissza rá.
– A Budapesti Műegyetem, amelyet az egész világon elfogadnak a kiváló egyetemek közé sorolva, annak is villamosmérnöki karán megszerzett tudása a mai szakmai kihívások közt mihez ad támpontokat?
– A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a nukleáris szakemberképzés biztos bázisa most és biztos bázist jelentett a 70-es években is, amikor én ott tanultam. Az egyetemen felhalmozott tudásra támaszkodott és támaszkodik a Paksi Atomerőmű és a Paks II. projekt is hasonlóképpen számít erre a speciális tudásra. A Nukleáris Technikai Intézet immár évtizedek óta az atomenergetika stabil háttérintézménye – épp 50 éve annak, hogy működik a Műegyetem oktatórektora. Azt gondolom, ilyen tekintélyes szakmai háttér nélkül hazánk nem is tartozhatna az atomenergiát áramtermelésre használó harminckét ország „elit klubjába”. A Paks II. beruházáson dolgozók közül – a menedzsmenttől kezdve a friss diplomásokig – sokan koptattuk ott a padot. A fizika makacs tényeken alapul, az e téren szerzett tudást – még ha folyamatosan bővíteni és frissíteni kell is – nem írja felül semmi, így az biztos alapot jelentett számomra is egész pályafutásom során.
– Az ERBE miben jelentett kihívást, egyben tanulási lehetőséget Önnek?
– Nem kell nagy fantázia elképzelni azt, hogy egy frissen végzett villamosmérnök számára mit jelent az ország első atomerőművének építésén dolgozni. Azok, akik a létesítésen is ott voltak – ahogy mondani szoktuk – megismerték az atomerőművet az első csavartól az utolsóig. Bár ezt egy olyan bonyolult létesítménynél, mint egy atomerőmű, óvatosan mondhatjuk csak. Az viszont tény, hogy egy atomerőmű építésének részesévé válni semmihez sem hasonlítható érzés. Az atomenergiában nem jellemző a manapság egyre elterjedtebb munkaerőpiaci-mobilitás. Itt mi egy életre köteleződünk el.
– Az atomerőmű műszaki igazgatói posztja már kiemelt felelősséget jelentett, ebben hogyan állt bele 48 évesen?
– Megint csak arra kell utalnom, hogy a nukleáris ágazat mennyire speciális. Itt ugyanis nemcsak a műszaki igazgatói munka jelent kiemelt felelősséget, egészen pontosan nem itt kezdődik a kiemelt felelősség, hanem minden szinten jelen van.
Vezénylőterem – atomeromu.hu
Szoktuk mondani, hogy az atomenergia egy olyan terület, ahol a tetteknek az egész iparágra, nemzetközi szinten van hatásuk. Aki itt dolgozik, annak ezt a felelősséget át kell éreznie. 1980-ban kerültem a Paksi Atomerőműbe üzembe helyező mérnökként. Voltam osztályvezető, főosztályvezető mielőtt igazgatói, majd vezérigazgatói megbízást kaptam. Sok szép feladatot oldottunk meg munkatársaimmal.
– A polgármesteri pozíció Pakson hol hozta a sikerélményeket?
– A megfelelő teljesítmény eredményeként feljebb és feljebb lépni a ranglétrán a döntéshozók, felettesek elismerését elnyerve megnyugtató dolog, de kiállni és megméretni magam, választott képviselőnek, legyen szó polgármesterségről vagy országgyűlési képviselői munkáról, másfajta visszajelzést jelent. Paks évtizedek óta az otthonom. Ahogy egész munkásságomat az atomenergiának szenteltem, úgy ebben a város iránti szolgálat is benne van. Örülök, hogy az együttműködést a zászlónkra tűzve tudunk közösen gondolkodni és dolgozni a város, a térség jövőjét illetően.
–Több futballvezetői pozíciót betöltött, a Paksi Sportegyesület futballszakosztályát is vezette. Ez a klub azért rokonszenves az országban, mert magyar futballistákat küld a gyepre. Mi kell ahhoz, hogy ez az együttes az El-ben, majd a BL-ben is szerepeljen?
– Munka, munka és munka. A Paksi Sportegyesület, a Paks FC ebben is kiváló amellett, hogy valóban szimpatikus, hiszen kizárólag magyar sportolók lépnek pályára.
A sportvezető – FB
Büszkék vagyunk azokra a kiválóságokra, akik a válogatott mezt is magukra ölthették. Az aktuális keretben helyet kapott Hahn János, aki idén gólkirály lett a bajnokságban, vagy a pályafutását szintén egykor Pakson kezdő Fiola Attila is, aki hátvédként lőtt gólt az Európa-bajnokságon a világbajnok franciák ellen és melengette meg a szívünket. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Paksi FC kisköltségvetésű csapat, az elvárásokat is ehhez kell igazítani.
– Nagy trambulin: 2017-ben miniszter lett. Mennyire villanyozta fel, hogy sok év alatt összegyűjtött szakértelme országos jelentőségűvé emelkedett?
– Az, aki egy technológiában rendíthetetlenül hisz, aki egész életében ezért dolgozott, azt hiszem, nem lehet elégedettebb annál, amikor lehetőséget kap arra, hogy egy ilyen projekt élére álljon.
Süli János és Orbán Viktor – FB
Sokszor idézik tőlem azt a gondolatot, hogy szeretnék még gumicsizmában állni az építési területen. Megjegyzem, hogy be sem mehetnék, mert igen szigorú munkavédelmi előírások vannak, ezért csak megfelelő munkavédelmi felszerelésben lehet az építési területre lépni. Visszatérve az eredeti gondolatra: igen, felvillanyoz az a gondolat, hogy azért a Paks II. projektért felelhetek, amely révén gyermekeink, unokáink számára garantálni tudjuk évtizedeken át az olcsó, biztonságos, klímabarát energiát.
Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka (b1), Sándor Zsolt vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese (b2), Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (b3), Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (b4), Süli János tárca nélküli miniszter (b5), Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (b6) és Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Iroda vezetője, főhadsegéd (b6) a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen a Hunyadi János-szobornál, az I. kerületi Hunyadi János úton 2021. július 22-én. MTI/Bruzák Noémi
– Számos kitüntetése között legutóbb a Lévai András-díjat vehette át az Akadémia dísztermében. Miért fontos az, hogy ezt az elismerést a szakma krémjétől kapta?
Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke és Süli János az Akadémia disztermében – KDNP; pakspress
– Azt hiszem a kérdésben a válasz is benne van: minden visszajelzés fontos, legyen az egy piacon elhangzott köszönöm vagy egy elismerés. Azt, ha ez utóbbit a szakma kiválóságai ítélik oda, még örömtelibb és számomra azt jelzi, hogy jó úton járunk. Ebben a díjban benne van minden egyes kollégám munkája, s ezt a díjat úgy értékelem, hogy – miként ön fogalmazott – a szakma krémje a Paks II. projekt számára nyújtott elismerést.
– Két felnőtt, egy lány- és egy fiúgyermeke van. A család egy energetikusnak miért a legfontosabb energiaforrás?
– Tény, hogy a család, a gyerekek, az unokák adnak inspirációt a mindennapi munkához, küzdelemhez egy családfő számára. A család persze nemcsak egy energetikus számára a legfontosabb energiaforrás, hanem mindannyiunk számára. S, ha már korábban szó esett a kiemelt felelősségről, hadd zárjam ezt a gondolatot egy visszacsatolással: családot alapítani, gyereket nevelni, útjára bocsátani, majd minden fontos állomásnál szükség esetén segítségére lenni, kiemelt felelősséggel jár életünk, illetve az ő életük minden egyes percében.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
