Az arany üzenete

Az arany üzenete

A hét legfontosabb magyar eseménye világraszóló: megszületett az ország sporttörténetének első téli olimpiai aranya. A rövid pályás gyorskorcsolyázók évtizedek építkezése, az elmúlt évek világversenyein szerzett érmei után felértek a csúcsra, s ezzel megmutatták egy műhely, egy közeg, egy sportág közösségi teljesítményét, elképesztő erőfeszítései erejét.

Talán szimbolikus is, hogy éppen a váltó, a csapat négyese hozta az elsőséget, amelyben ott voltak a kínai származású, magyarrá lett Liu testvérek, miközben a short track kanadai tanuló korszaka után tovább importálta a legmagasabb szintű edzői tudást kínai szövetségi trénerével, akitől hazai edzők sora is tanult. Tökéletes elegy jött létre, teljesítményalapú, működő magyar sziget, ahogyan láttunk már ilyet például jégkorongban (a semmiből), borászati ágazatban (a romokon újraépítkezve) vagy a filmművészetben. A kulcsszavak a felemelő példákban: összefogás, verseny, munka. A gyorskorcsolyázók mögött nulláról induló kegyetlen erőfeszítések állnak, nem véletlen, hogy a váltóban ott a nagy „öreg”, negyedik olimpiája után visszavonuló Knoch Viktor ugyanúgy, mint a magyar–kínai vegyesházasságban nálunk felnőtt Liu fivérek, akik előtt még több olimpiai ciklus, s remélhetőleg egyéni érmek, aranyak is állnak.

Az arany üzenete: Magyarország örömtelien nem különleges hely, elérhetők az álmok, ha keményen dolgozol értük. 

A hét legfontosabb világeseménye Fokvárosban körvonalazódik: Dél-Afrika metropoliszában egyre súlyosabbak a vízkorlátozások, a szárazság miatt kiürülőben a vízellátást biztosító tározók, tavasz végére eljöhet a csapzárás napja is, amikor megszűnik a vezetékes vízszolgáltatás. A fokvárosi csepegő csapok egy globális kataklizma rémét festik: gigantikus mennyiségű óceáni sótalanított ivóvíz nélkül a zűrzavar időszakai jöhetnek.

 

SZOMBATHY PÁL

publicista


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »