Egy zenei fejlesztési programnak köszönhetően az óvodásoknak nemcsak a tempóérzékelése, hangszínfelismerése, zenei kreativitása és dallamhallása fejlődött, hanem térbeli tájékozódásuk és szóbeli-verbális képességeik is. Tudományos diákköri kutatása alapján megvalósuló kísérletében az Apor-főiskola hallgatója egy zenészcsalád otthoni ingerközegéhez hasonló inspiráló légkört teremtett az óvodában.
Rákóczi Barbara, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatója az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 2021 keretében végzett kutatása során igazolta, hogy a zenei tevékenység révén új kapcsolatok jönnek létre és erősödnek meg a legkülönbözőbb agyterületek között.
A legjobb, amit tehetünk a gyermek zenei fejlődéséért csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskorban, hogy a lehető legsokoldalúbb, legkülönfélébb zenei ingereket biztosítjuk számára, nem csupán hangterjedelem, de hangszín, hangkészlet és dinamika tekintetében is. Ideális esetben ez a zenei nevelés az otthoni családi élet szerves része, azonban tanulmányaiból és életkörülményeiből adódóan nem minden szülő rendelkezik olyan zenei kvalitásokkal, széles körű repertoárismerettel, hogy ezt lehetővé tegye – fejti ki nyertes dolgozatában az OTDK 2021 Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójának második helyezettje. – Ezeknek a gyerekeknek az óvoda egy zeneileg hasonlóan gazdag, inspiráló légkört teremthetne, mint egy, a zenei műfajok és zenei aktivitások tekintetében érdekelt, zenei közeget biztosító család.
A leírtaknak megfelelően Rákóczi Barbara az általa kidolgozott program során olyan fejlesztő zenei légkört teremtett az óvodai környezetben, amely egy zenészcsalád otthoni ingerközegéhez hasonló. 4-5 éves korú óvodás gyermekeknek szervezett 8 hónapon át tartó, heti rendszerességgel zajló, 23 alkalmas zenei gazdagító programot – mérésekkel vizsgálva a részt vevő gyerekek zenei képességeinek, érzelmi és viselkedésbeli tulajdonságainak, mozgásának, verbális és kognitív képességeinek változását. Olyan szintfelmérő rendszert is előkészített, amellyel felmérhető egy gyermek aktuális zenei fejlettségi szintje.
A zene feldolgozása és befogadása, az aktív zenei tevékenységek művelése olyan komplex cselekvés, amelyek új kapcsolatokat hoznak létre és erősítenek meg a legkülönbözőbb agyterületek között, indirekt módon fejlesztve az egyes agyterületeket és neuronhálózatokat, de a hozzájuk kapcsolódó képességeket, készségeket is – ismertette kutatásai eredményei alapján a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatója. – A zenei tevékenységek így megerősítenek és létrehoznak kapcsolatokat az érzelmekért, a nyelvi kifejezésért, az érzelmi és viselkedéses önszabályozásért és a szociabilitásért, térbeli tájékozódásért vagy a mozgásért felelős régiók között is. A rendszeres és minőségi zenei befogadás, kreatív zenei tevékenységek és zenei reprodukálás a kognitív képességfejlődésre is hatással van – derül ki dolgozatából.
A kísérleti csoportban részt vevő gyerekek más kortársaikhoz képest átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a kutatás végére: a kontrollcsoporthoz és önmagukhoz képest is – a természetes érésen túl is – fejlődtek a zenei képességeik, javult a tempóérzékelésük, jobban felismerték a hangszíneket, zenei kreativitásuk és dallamhallásuk is fejlődött a zenei trénig hatására; de olyan szignifikáns transzferhatások is mutatkoztak a kimeneti eredményeknél, mint a térbeli tájékozódás és a beszédkészség.
Forrás: Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Fotó: Apor Vilmos Katolikus Főiskola; Juhan Sonin/Flickr
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
