Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végórái[1]

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végórái[1]

A magyarság október hatodikán emlékezik meg az 1848-49-es szabadságharc aradi vértanúiról. 1848 decemberétől 1850 nyaráig velük együtt különféle vádakkal legalább 150-160 és honvédet és civilt végeztek ki.Ám e gyásznapon illő megemlékezni azokról az ismert és ismeretlen áldozatokról, hősökről, kik hazánk, fennállása óta akarva, akaratlanul életükkel lakoltak hazaszeretetükért. Meghaltak, mert szerették a hazájukat, népüket, szerették a földet, mely otthont, kenyeret adott nekik. Milliók pusztultak el az I. és a II. világháborúban. Ezreket kínoztak halálra és öltek meg a kommunisták és a Lenin fiúk a „Tanácsköztársaság” idején. Az 1956-os forradalom megtorlásaként a Kádár kormány 225 forradalmárt ítélt halálra. 75-80 emberrel többet, mint 1848 decembere és 1849 nyara között az osztrákok.… és ezután? Vajh’ mennyi áldozat lesz még ezután?  

 

 A Szent Szövetség 1822 évi veronai kongresszusa (karikatúra – hu.wikipedia.org)

 

A Szent Szövetség égisze alatt, az osztrákok megsegítésére, a magyar szabadságharc elfojtására minden oroszok cárja 1849. június 16-án rendelte el a  több, mint 1 millió fős orosz sereg Dukla-szoros felöli „általános előrenyomulását Magyarország felé”.Június 17-én indultak a „Sírból sírba”, vagyis a határszéli Grab, magyarul „Sír” faluból, hogy megássák Magyarország sírját. Miklós cár kíséretében déli 12-kor értek a magyar határt jelző kettős dombhoz. Este hatkor már 45 ezer kozák volt magyar területen…Megkezdődött magyar forradalom- és szabadságharc utolsó felvonása. 1849. augusztus 13-án a magyar sereg letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok csapatai előtt.

 

Görgey törzskara (budai honvédek.hu)

 

Hírdetés

„1849. augusztus 17-én a cár visszaszólította a hadait.” Csak két hónapra engedélyezte a magyar hadjáratot, nehogy Napoleon katonáihoz hasonlóan a hazafelé tartó muszkák az orosz télben halálra fagyjanak. A „magyar vérrel jóllakott szibériai medve lassú cammogással indul hazafelé”. Paszkievics hada augusztus 30-án hagyta el Magyarországot…, októberre az utolsó orosz is eltávozott.Görgeynek csak két hetet kellett volna várnia a fegyverletétellel…!Vajon, miért kellett sietnie?Ha vár, honvédsereg katonái esetleg a komáromi várvédőkhöz hasonló emberséges elbírálásban részesülhettek volna: Klapka még másfél hónapig kitartott. 1849. szeptember 27-én a várvédők szabad elvonulását kicsikarva adta fel Komárom várát.Paszkievics herceg, a cári hadak fővezére a távozása előtt levelet intézett Ferenc József császárhoz. Kérte, kegyelmezzen meg a fogoly honvédtiszteknek.Paskievics, varsói herceg, a cári hadak főparancsnoka (arcanum.hu)

 

A tizennyolc éves Ferencz József császár állítólag hajlott volna a kegyelemre, de Grünne főhadsegéd és Schwarzenberg osztrák főminiszter lebeszélte.Így esett, hogy a magyarországi rendcsinálás vezérének kinevezték és teljhatalommal ruházták fel Haynaut, a tébolyodott szörnyeteget. Nem a forradalom- és szabadságharcban való részvét mértékétől, nem az egyén politikai elveitől, sem az osztrák uralomnak ebből származó veszélyétől, hanem kizárólag Haynau szeszélyétől és hangulatától függött a foglyok és elítéltek sorsa. Julius Jacob von Haynau (wikimedia.commons)

 

„Jellemének főalapvonása: a kegyetlenség”,- írja egy volt osztrák tiszt – „A csatamezőn sokszor lehetett látni, a mint megáll az elesett katonák véres tetemeinél, és gyönyörködik a haláltusájukon. Ha rájött a düh (pedig sokszor rájött), ilyenkor képes lett volna a saját édes apját is a vérpadra hurcolni.”Haynau a „bresciai hiéna” igyekezett megfelelni „vihodár”, azaz hóhér hírének.  Mihelyt magyar földre lépett rögtön elkezdte működését „hű társa” a bakó: Budapesten, Aradon, Kassán, Nagyváradon, Pozsonyban, Temesvárott, és Nagyszebenben vérbíróságot, azaz rögtönítélő bíróságot állítottak fel.

 

Gr. Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése (Pest, Újépület, mult-kor.hu) Mihelyt Paszkievics herceg, akitől némileg tartottak az osztrákok, hiszen Görgey nem az osztrák, hanem a cári sereg előtt tette le a fegyvert tartanak, hazafelé indult, nyomban megkezdődött a szabadságharc résztvevőinek, támogatóinak nagyarányú és szervezett üldözése.Kiadatott a parancs a honvédek összefogdosására. A foglyokat Arad, Lipótvár, Eszék, Pétervárad, továbbá Olmütz, Theresienstadt, Königrätz, Josefstadt, Kufstein börtöneibe, Pesten az Újépületbe zárták.Haynau terve az volt, hogy Sarkadon, Pesten, Gyulán, Aradon őrzött kb. ötvenezer hadifoglyot „… összetereli, s addig kartácsoltat közéjük, míg csak valamennyi el nem pusztul.”Még Schwarzenberg, a „vérszomjúhozó herceg” is elborzadt e pokoli tervtől: „Nem ilyesmit mégsem szabad tenni!S kiadatott a parancs: Magyarország különféle vidékein kóborló honvédek és huszárok, mind a befogadók az osztrák hadtestekbe besorozandóak, szállítmányokba gyűjtendők és kellő kíséret mellett Grácba szállítandók.Így a közkatonáknak, ha a szabadsága nem is, de az élete megmaradt.A főtiszteknek nem kegyelmeztek.1849. október 6-án tizennégyszeres gyilkosság történt: Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt, Aradon Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knézic Károly, Láhner György, gróf. Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, lovag Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, gróf. Vécsey Károly honvéd tábornokot, Kiss Ernő honvéd altábornagyot, Lázár Vilmos honvéd ezredest. Arad miatt Londonban megverték Haynaut. A tömeg elől egy hálószobába rejtőzött (24.hu)

 

[1] Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története, V. kötet, (1856-) Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadása, Budapest, 1894. és Marton Veronika: Hol rejtőznek a magyar táltosok, Matrona, Győr, 2013. 144-162. pp.  nyomán.


Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »