Autórajongók zarándokhelyévé válhat a makói Ford-fal

Autórajongók zarándokhelyévé válhat a makói Ford-fal

Az utolsó pillanatban sikerült pénzt szerezni arra, hogy megmentsék Európa első Ford-kereskedésének 1922-ben festett homlokzatát. A magánkézben lévő makói épület, ahol az amerikai vállalat világhírű magyar konstruktőre, Galamb József a hazai autógyártást kívánta megalapozni, a tulajdonos több évtizedes erőfeszítése ellenére kis híján az enyészeté lett.

Éppen 110 éve annak, hogy 1908-ban a Ford megkezdte a világ első népautója, a Bádog Böske becenévvel illetett T modell gyártását Detroitban. Az autót Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Willsszel együtt az a Galamb József alkotta meg, aki alig három évvel korábban, huszonnégy éves fejjel kezdett a cégnél mint műszaki rajzoló. A tehetséges fiatalember ekkor még nemigen beszélt angolul, de konstrukciós rajzával azonnal meggyőzte Henry Fordot, sőt két másik vállalat is azonnal szerződtette volna az autógyártás központjában.

Galamb József hétgyermekes parasztcsaládban látta meg a napvilágot. Az elemi iskola elvégzése után ügyvédként befutott bátyja segítségével folytatta tanulmányait a makói gimnáziumban, később a Budapesti Állami Felsőipariskola hallgatója lett. Katonaéveiben a sors Pólába sodorta, ahol a haditengerészetnél megismerkedett Horthy Miklóssal. A naszádparancsnok is felfigyelt a tehetséges fiatalemberre, aki egy év után leszerelhetett, és  az első magyarországi autó- és buszgyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad (Marta) ösztöndíjával a hóna alatt hamarosan elindulhatott világ körüli útjára, hogy miután elsajátította a kovács, a kútfúró, a harangöntő, a lakatos, a rézöntő, a réz- és bronzműves szakmák mellett a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését, és jelesre vizsgázott gépszerkezettanból és gépkezelésből, gyakorlatot szerezzen motor összeszerelésből, szerszámkészítésből, karburátor készítésből is. Mindezt azelőtt, hogy elfoglalta volna a gépészmérnöki végzettségének megfelelő állást a Fordnál. Közben, ha elfogyott a pénze, hajógyári munkásnak állt vagy egy dobozgyárban vállalt munkát. Az autók iránti rajongása azonban más irányba hajtotta. Nem nyughatott, amíg el nem jutott Amerikába, az 1904-es autó-világkiállításra.

Élete legkalandosabb éveit követően, gyakorlatilag 24 évesen révbe ért: nyugdíjba meneteléig a Fordnál dolgozott. Az évszázad autójában, amelyet több mint 15,5 millió példányban gyártottak le, és amelyet csak a Volkswagen Bogár tudott felülmúlni népszerűségben, a bolygóműves sebességváltó megvalósítása tisztán Galamb érdeme volt. A mai automata sebességváltók ősének használatához már nem kellett kuplung. A faküllős keréken gördülő, hintóra emlékeztető jármű favázas karosszériája alatt búgó motor egyébként már megfelelt a mai motorok szerkezetének.

http://mno.hu/

A Ford T modell megalkotásában tevékenyen részt vevő Galambnak jelentős tervei voltak a jármű itthoni forgalmazásával, sőt, gyártásával kapcsolatban. Szülőföldjén, Makón nyitotta meg Európa első Ford lerakatát, amelyet fiatalabb testvérei, János és Ferenc vezettek. Értékesítés és autó-motor szerviz működött itt. Galamb József budapesti tartózkodása alatt több előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Az addigra világhírű mérnököt Horthy Miklós kormányzó is fogadta, megköszönve közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában.

Álmai messze túlmutattak az autókereskedés működtetésén. A magyar autógyártás alapjait kívánta lerakni, és terveiben nem csak Henry Fordban, de Horthy Miklósban is támogatóra lelt. A történelem azonban közbeszólt. A gazdasági világválság, a második világháború, majd pedig a kommunista diktatúra beköszönte végképp ellehetetlenítette terveit. A makói lerakatot államosították, az ÁVO nemcsak a tengerentúlról érkező pótalkatrészeket foglalta le, de a család itthon élő tagjait is folyamatosan zaklatta. Valószínűleg ezzel is összefüggött, hogy Galamb Józsefet ettől kezdve gyomorbántalmak és szívbetegség gyötörte, és erre még az is csak sovány vigasz lehetett, hogy főkonstuktőrként az Amerikai Egyesült Államok elnökének fizetésével megegyező bérért dolgozott nyugdíjazásáig. 1955-ig élt, a szülőföldjét azonban soha többé nem láthatta viszont.

A magyar viszonyokra jellemző, hogy a legendás makói márkakereskedést, amelynek falára a kor marketingfogásaként a Ford 1922-ben forgalomban lévő modelljeit festették fel, hagyták a végletekig lerobbanni, és csak most – hogy már egészen megrongálódtak a falfestmények – sikerült pénzt szerezni azok restaurálására.

– Tíz-tizenöt éve, amikor a Makói Oktatási Központ igazgatója lettem és az épület tulajdonosának felújítási szándékaihoz magam is elkezdtem forrásokat keresni, még több látszott a feliratokból és a képekből – mondja lapunknak Horváth Zoltán, aki megjegyzi, azzal, hogy az épület előtt épített bicikliút miatt kivágták a falat védő fákat, a festményeket még jobban kitették az időjárás viszontagságainak. Az igazgató utal rá, hogy egy hasonló lerakatot és szerelőműhelyt annak idején Békéscsabán is nyitott a Galamb család.

Ha sikerül korabeli felvételeket lelni és hitelesen rekonstruálni az eredeti falfestményeket, az bizonyára komoly turisztikai látványosságot jelent majd Makónak, ahol egyébként már eddig is számos ponton állítottak emléket a város szülöttének emléktábla és szobor formájában. A miniszterelnökség az örökségvédelmi keretből 7 millió forinttal, a makói önkormányzat pedig 5 millióval támogatja a homlokzat felújítását, amely így minden bizonnyal az autórajongók zarándokhelyévé válik. Talán érdemes lenne elgondolkodni egy átfogóbb koncepción is, hiszen ha az épületet is felújítanák, helyet kaphatnának benne a makói múzeumban veszteglő T modell mellett olyan, Galamb Józsefhez köthető relikviák is, mint például a zseniális főkonstruktőr ezüst colstokja, amelyet egyik rokonának ajándékozott, amikor hazalátogatott.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »