Auschwitzban mutatott be Szentmisét Czerny bíboros Edith Stein meggyilkolásának 80. évfordulóján

Auschwitzban mutatott be Szentmisét Czerny bíboros Edith Stein meggyilkolásának 80. évfordulóján

Auschwitzban celebrált szentmisét augusztus 9-én Michael Czerny SJ bíboros a munkatábor szélén található kármelita kolostorban, megemlékezve Edith Stein halálának 80. évfordulójáról.

A zsidó származású katolikus konvertita filozófust, aki a kármelita rendben a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta, 1942. augusztus 9-én gázkamrában gyilkolták meg. II. János Pál pápa 1987-ben elismerte vértanúságát, majd 1998-ban szentté avatta.

Michael Czerny bíborost Marek Jędraszewski krakkói érsek hívta meg, aki levelében arról is tájékoztatta, hogy a nővérek minden évben megemlékeznek Edith Steinről, s mivel ő egyben Európa társvédőszentje, más országokból is hívnak vendégeket erre az alkalomra.

Czerny bíboros először járt az egykori haláltáborban, ezért augusztus 8-án idegenvezető kalauzolta körbe a területen, illetve részt vett egy „imasétán” is Birkenauban a krakkói főpásztor és nemzetközi látogatók társaságában. (Az auschwitzi kármelita nővérekről IDE kattintva angol nyelven olvashatnak bővebben – a szerk.)

A német püspöki konferenciát Bertram Maier augsburgi püspök képviselte, aki az aznap délutáni megemlékező szentmisén is koncelebrált.

Az augusztus 9-i esti szentmisén Michael Czerny személyes hangvételű homíliája mindenkit megérintett. „Edith Steinnel közösek a zsidó gyökereink, katolikus hitünk, szerzetesi hivatásunk, több pontban pedig anyai nagymamám, Anna Hayek, született Anna Löw (1893–1945) életével rokon a sorsa” – fogalmazott. Edith Stein és a bíboros nagymamája „nagyjából egyidősek voltak, és hasonló módon ért véget az életük”.

Amint arról Gerard O’Connellt, az America Magazin vatikáni tudósítóját Michael Czerny tájékoztatta, anyai nagymamája 1944. október 22-én érkezett Auschwitzba, de nem ott halt meg, mert a szovjet csapatok közeledése miatt a nácik evakuálták a tábor egy részét, így átszállították a Neustadt-Glewe-i koncentrációs táborba. Anna Hayeket 1945 januárjában evakuálták, de akkor már súlyos tífuszos beteg volt, már nem jutott vissza Brnóba. 1945. május 21-én halt meg, ismeretlen helyen nyugszik.

Michael Czerny már korábban is beszélt anyai nagymamája életéről, többek között 2019 októberében, amikor Ferenc pápa bíborossá nevezte ki. Az ünnepi alkalom emlékére egy olyan kártyát nyomtattatott, amelyen nagymamája saját festménye látható a Szent Család Egyiptomba meneküléséről. A kép még a II. világháború előtt született, és a bíboros közvetlen családja számára előjelnek bizonyult: 1948-ban szülei vele – akkor kétéves volt – és öccsével Kanadába menekültek a szovjet érdekkörbe kerülő Csehszlovákiából. Michael Czerny bíborosi címere is erre utal: egy hajó látható rajta, amelyen négy ember utazik.

Augusztus 9-i szentbeszédében Czerny bíboros sok mindent megosztott családja zsidó gyökereiről és üldöztetésükről. Anyai nagyszüleit, Anna és Hans Hayeket, s velük együtt három gyermeküket, annak ellenére, hogy katolikusnak keresztelték őket, és ebben a hitben nevelkedtek, a csehországi Terezínben (Theresienstadt) található gettóba zárták származásuk miatt. Nagyapja ott is halt meg, édesanyja húsz hónapot töltött Lipcsében, illetve Terezínben. Nagymamáját és két nagybátyját Terezínből Auschwitzba szállították; nagybátyjait később munkatáborba vitték tovább, végül ott gyilkolták meg. A bíboros édesapja, Egon Czerny katolikus volt. Nem voltak zsidó felmenői, de mivel nem volt hajlandó elválni feleségétől, őt is kényszermunkára ítélték, a Prágától nyugatra fekvő Postoloprtyben lévő táborban töltötte a háború utolsó nyolc hónapját.

Hírdetés

Czerny bíboros elmondta: először a ’70-es években hallott Edith Steinről, amikor a chicagói egyetemen filozófiát tanult, és Edmund Husserl munkásságával foglalkozott. Edith Steinről, aki Husserl diákja volt, majd később tanársegéde lett, Michael Czerny kiemelte: igazságkeresése, morális érzékenysége és intellektuális tisztessége vezette a relativizmus és szubjektivizmus elutasításához. 1917-ben egy már katolizált, élete tragédiáját lelki békével fogadó barátnőjének a hite érintette meg először Edithet, majd 1921-ben Avilai Szent Teréz életrajza volt döntő hatással életére. 1922-ben keresztelkedett meg, utána majdnem tíz évig tanított, illetve mellette Newman bíboros és mások írásait fordította németre, ami segített neki egyensúlyt találni a hit és a filozófia között.

1933. április 12-én Edith Stein levélben fordult XI. Piusz pápához, s kérte, lépjen fel az antiszemitizmus ellen. Czerny bíboros ezen a ponton utalt rá, hogy az Egyház 1998 márciusában hivatalosan is bocsánatot kért, amiért nem lépett fel határozottabban a II. világháború alatt a zsidóüldözés, a rasszizmus ellen.

Edith Stein 1938-ban tett örökfogadalmat a kármelitáknál, ahol a már tomboló zsidóüldözés miatt az egész rendház veszélybe került miatta. Elöljárói Hollandiába menekítették Edithet, ám három év múlva már ott sem volt biztonságban – folytatta Edith Stein történetét Michael Czerny. 1942 nyarán, a holland püspökök antiszemitizmus elleni kiállására válaszul Hitler elrendelte Hollandiában a katolicizmusra áttért zsidók letartóztatását, és nem sokkal később a Gestapo ügynökei bekopogtak az echti kármelita rendházba, és elvitték Edith Steint és testvérét, Rosát is.

Három esztendő múlva ért véget a háború. Czerny bíboros édesanyja túlélte, nagyapját és két nagybátyját megölték, nagymamája is életét vesztette. „Így hát Auschwitz összeköti a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nővér tanúságtételét és szétszórt hamvait nagymamám történetével és lelkével, bárhol nyugodjanak is földi maradványai. Számomra nagyon megindító megemlékezni Edith Stein halálának 80. évfordulójáról, és ugyanakkor, ugyanott Anna Löw halála 77. évfordulójáról is – meggyászolni nagymamámat, kifejezni iránta érzett tiszteletemet, arra gondolni, hogy velünk van, családommal, és Szent Terézia Benedikta nővérrel.”

Czerny bíboros napjainkban a legmagasabb pozícióban lévő, zsidó származású vatikáni tisztviselő: az igazságossággal, békével, migrációval foglalkozó Átfogó Emberi Fejlődésért dikasztérium prefektusa. Senkit nem lepett meg, hogy homíliájában párhuzamot vont a 80 éve Auschwitzban történtek és a ma Ukrajnában zajló háború között, utalva a számtalan menekültre és áldozatra, az ukrán és az orosz lakosság szenvedéseire.

 – mondta a bíboros. Végül Edith, Anna és a holokauszt idején meggyilkolt 6 millió zsidó és más származású áldozat „közbenjárására” az ukrajnai békéért könyörgött.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás és kiemelt fotó: Amerika Magazin

Fotó: Amerika Magazin; Vatican.va; Lambert Attila/Magyar Kurír (archív)

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »