Átnyomnának Pozsonynak egymilliárdot a kohéziós alapból – a többi megye prüszköl

Átnyomnának Pozsonynak egymilliárdot a kohéziós alapból – a többi megye prüszköl

A megyék bírálják Veronika Remišová javaslatát, miszerint egymilliárd eurót a kohéziós alapokból átterelnének Pozsony megyének, amely amúgy is az egyik legfejlettebb régiónak minősül az EU-ban. A kohéziós alap célja, hogy felzárkóztassa a leszakadt régiókat az európai átlaghoz. A megyefőnökök szerint ez a lépés tovább növelné a regionális különbségeket. A kassai megyefőnök egyenesen az Európa Bizottsághoz fordulna az ügyben.

Veronika Remišová miniszterelnök helyettes minisztériuma (MRRI), amely felelős a régiófejlesztésért is, ki szeretné használni az euro-alapok játékszabályain belüli flexibilitást, ami lehetővé teszi a források 15 százalékának átcsoportosítását az elmaradottabb régiókból a gazdagabbakba. Ha ez Remišovának átmenne, akkor Pozsony megye az eddigi 20 millió euró helyett egymilliárdot kapna az elkövetkező hét évben.

Pozsony megye hasonlóan érvel, mint Remišová minisztériuma. Állítják, sok kihívás áll előttük, amelyek megoldásából nemcsak a megye, hanem az egész ország profitálhat. Panaszkodnak, hogy kevés a férőhely az óvodákban, a szociális intézményekben,  gond van az ambuláns gondoskodásnál vagy a közlekedés terén. Túl magas az autók használata a megyékben, itt termelődik az országban a személyautók által kibocsátott széndioxid 40 százaléka, és a környezetszennyezés nem ismeri a megyehatárokat.

Beruházni kellene a kutatás és fejlesztésbe, és ezen műhelyek többsége is itt található.

Az is igaz, hogy

amennyit odaadnak Pozsonynak, annyival kevesebb jut az elmaradottabb megyéknek, ami még így is 9,5 milliárd euró.

A megyefőnökök azzal érvelnek, hogy Remišová minisztériuma nem érti a kohéziós alap fő célkitűzését, az elmaradott régiók felzárkóztatását.

Jozef Viskupič, Nagyszombat megye ispánja azt is felveti, hogy amúgy is Pozsony megyébe fog irányulni a koronavírus utáni gazdaságmegújítási csomag nagy része, az EU NextGeneration programból.

Rastislav Trnka, Kassa megye főnöke az Európai Bizottsághoz fordulna.

Megyéje elmaradottságát azzal a példával szemlélteti, hogy Kassa megye az ország gazdasági teljesítményének 14%-át adja, míg a kisebb Pozsony a 30%-át. Szerinte Pozsonyban könnyebb a magánszféra segítségével megfinanszírozni például a pozsonyi körgyűrű megépítését, akár PPP projekteken keresztül. Trnka szerint

Remišová ugyanabba a hibába esik, mint az előző kormányok, jóval több pénz landol újfent Nyugat-Szlovákiában.

Még lehetne sorolni a megyefőnököket,

mindegyik azt szeretné, ha a régiós különbség csökkenne, márpedig ez régóta meglévő probléma, a lemaradás inkább nőtt, mint csökkent volna az elmúlt években.

Az az érv is helytálló, hogy

Hírdetés

nincs pontosan definiálva, mi is az a regionális politika, és ehhez milyen beruházási stratégia társul az állam részéről.

Talán kiemelnénk Nyitra megye véleményét, amely figyelmeztet arra, hogy az eurós források, például a vasútfejlesztésbe csupán a Vág-völgyébe irányulnak. Nyitra szemszögéből jogos a felháborodás, hiszen nincs egyenes vasúti kapcsolata a fővárossal, hogy a vonalak villamosításáról már ne is beszéljünk.

Nagyon fontos problémát jelzett az Eperjes megye. Szerintük,

amennyiben Pozsony megye országos problémákra kapnák ezt a pénzt, akkor már készítsék el az argumentációt, miképp is segítik ezek a beruházások az elmaradottabb megyék életét.

Ebben Remišováék elmaradtak, bár az lehetne az egyik érvrendszer, hogy Pozsony az ország kutatói bázisa, és ez a jövő szempontjából kulcsfontosságú terület.

Erre viszont a trencséniek azt mondják, hogy

ezzel tovább folytatódik az agyelszívás a régiókból a főváros felé. Ez pedig a régiós felzárkózás esélyeit csökkenthetik.

Ezzel egyetért Trnka (Kassa) is, ahol bár létrejött egy innovációs központ, amibe 300 millió eurót fektetnének be, de kérdés, hogy ez a támogatás fennmarad-e, ha Pozsony belép a szereplők közé.

Remišováék állítják, hogy

Pozsonyban sok olyan vállalat is működik, amely hatással van az egész országra,

amire a kassaiak mondják, hogy

igazából ezek hatása nem terjed tovább Nagyszombat és Nyitra megyénél.

Persze azért 2020 után változtak az EU alapok céljai is. Most is a régiók gazdagsága határozza meg a fő elosztási mechanizmust, de már figyelembe veszik a régiós munkanélküliséget, vagy a képzettségi szintet, és újdonságként megjelenik a migráció és a klíma kérdése.

A kérdést árnyalja, hogy

Pozsony megyében vannak azért olyan járások, önkormányzatok, mint Malacka, vagy Bazin, amelyek ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint a szlovák önkormányzatok többsége, és mivel Pozsonyhoz tartoznak, nem férnek a kohéziós alapokhoz.

Egyik megoldás lehetne, hogy megváltoztatnánk a régiós határokat, például maga a főváros volna egy különálló régió, ami bevett gyakorlat az EU-ban.

A kérdésnél azt is figyelembe kell venni, hogy Pozsony valóban ellát olyan funkciókat, amivel az egész országot segíti, és ezeknél nem jut hozzá a forrásokhoz. Például az innováció, digitalizáció, emisszió-csökkentés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem területén 85 százalékban a saját forrásait kell felhasználnia. Fontos téma volna a főváros közlekedésének megoldása, az ingázók számára. Hasonlóan fontos volna a csallóközi ivóvízbázis védelme, hiszen a fő fertőzésforrás a fővárosból érkezik.

Persze ezen témákból valóban sok van a megújulási alapban.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »