Átírja a bécsi politikát a migráció

Átírja a bécsi politikát a migráció

Hosszú évek kitartó építőmunkájára lesz szükség a héten a kancellári széktől elbúcsúzott Werner Faymann szociáldemokratáinál (SPÖ), hogy a némelyik tartományban mára kispárttá zsugorodott egykori meghatározó erő újra érdemben szólhasson bele az osztrák közügyek alakításába. Tegnap lényegében a bécsi polgármester döntötte el, ki lesz az új kancellár. Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasutak vezérigazgatója egyben az SPÖ elnöki posztját is örökölheti.

Döntő szava volt a bécsi polgármesternek az új osztrák kancellár megtalálásában. Michael Häupl, a szociáldemokraták nagy öregje tegnap legalábbis az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vezetője mellett tette le a voksát. Gerhard Zeiler médiavezető, akit két napon át szintén lehetséges kancellár- és SPÖ-pártelnökjelöltként emlegettek, tegnap fel is adta a versengést, miután Häupl Christian Kernt ajánlotta pártja figyelmébe. Az ORF állami médiatársaság egykori vezetője a Die Presse napilapnak viszont bevallotta, neki már megfelelő elégtétel, hogy Faymann lemondott, nem nyújtózkodott mindenképp a poszt után. Az interjúban nagy problémának nevezett egy triviálisnak tűnő, de a családok döntő hányadát rettentően megterhelő jelenséget, mégpedig hogy aki teljes állásban dolgozik, kénytelen privát délutáni iskolába adni gyermekét. A kormánynak tehát szerinte például egész napos iskolákat kellene nyitnia, amelyek ráadásul további munkahelyeket teremtenének. Szerinte most már mindegy, hogy a nyitott vagy zárt határok politikáját követi-e az új kancellár, a probléma adott.

Nem kell politikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy belássuk, a bevándorlás alapjában forgatta fel az osztrák politikai életet, és ennek csak egyik szintje, hogy Faymann fél év alatt az abszolút befogadástól eljutott a határok részleges lezárásáig. A szociáldemokratáktól jobbra álló választópolgárok olvasatában a szociáldemokrata többségű koalíciós kormány a biztonságpolitika, a bevándorlás és a menekültellátás terén egyaránt képtelen volt választ adni az utóbbi egy évben nagyon gyorsan változó helyzetre. De mint azt lapunknak Peter Filzmaier osztrák politikai elemző részletezte, ez a fajta értelmezés túlságosan leegyszerűsítő, valójában mélyebb okok vezettek a válsághoz. Az SPÖ képtelen volt megmagyarázni, eladni választóinak politikai intézkedései hozadékát az oktatás, az egészségügy, a szociális juttatások, a munkaerőpiac kérdésében. Éppen azért, mert a bevándorlás, a menekültek elhelyezése az élet minden területére kihat, és az emberek olyan kérdéseket kezdtek feltenni, hogy marad-e nekik elég munkahely, nem romlik-e az egészségügyi ellátás, ha ennyi menekültről kell gondoskodni. – Az is szinte mindenkit izgat, hogy milyen lesz a közoktatás, ha ennyi németül nem beszélő gyereket kell felvenni az iskolákba – sorolta a problémákat a kremsi Duna Egyetem professzora.

A szocdemek mélyrepülése nem most kezdődött. A Werner Faymann nyolcéves kancellársága alatti huszonegy választás a folyamatos szavazatvesztésről szólt. A jelenlegi tartományi kormányok közül háromban már kispárttá zsugorodott, Burgenlandban a menekültellenes Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) koalícióban irányít, és Bécsben is erodálódott erejük, tavaly ősz óta az FPÖ szorongatja őket, mert csak tízzel vannak lemaradva a szocdemek 44 képviselője mögött. Az új idők intő jele az is, hogy Felső-Ausztriában már koalícióban kormányoz az FPÖ, tehát a régi, megszokott SPÖ–néppárti együttes hatalomgyakorlási modellnek vége.

Az elnökválasztás második, mindent eldöntő fordulója előtt tíz nappal megint nagyot reccsentek az osztrák kormány eresztékei. Sajtóinformációk szerint Faymann távozásának első miniszteri szintű áldozatai két párttársa, Alois Stöger szociális és munkaügyi, valamint Gabriele Heinisch-Hosek oktatási miniszter. Az új kormányt jövő szerdán mutathatják be.

 

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »