Átfogó közlekedésfejlesztés kezdődik Magyarországon

Több fontos közlekedési fejlesztést nyújt be a kormány Brüsszelnek, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásából finanszíroznak. Ezek közé tartozik a komáromi kikötő, számos vasútvonal és híd.

A legnagyobb értékű közlekedésfejlesztési projekt keretében a Budapest–Hatvan vonalszakasz korszerűsítésére, valamint az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS 2) kiépítése Rákos–Hatvan között 156 milliárd forintot fordít a kormány. A beruházás keretében a Keleti pályaudvar–Kőbánya-felső állomás közötti vasúti vonalszakaszon egy harmadik vágányt létesítenek. Emellett a Rákos–Hatvan közötti vasúti vonalszakasz vasúti pályáját és a biztosítóberendezéseit korszerűsítik, valamint az ETCS 2 szintjének megfelelő vonatbefolyásoló rendszert építenek ki.

A ferihegyi repülőteret bekapcsolják a kötött pályás hálózatba 114,4 milliárd forintért. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti kapcsolatának kialakítása érdekében a projektjavaslat a Budapest–Monor vasúti vonalszakasz mentén két megelőző vágány (kitérő) építésére irányul úgy, hogy a repülőtér kötött pályás kiszolgálása is megvalósuljon – áll a kormányrendelet mellékletében. Fedélzeti vonatbefolyásoló berendezéssel (ETCS L2-BL2) látnak el 10+25 mozdonyt azért, hogy azokat a TEN-T vasúti törzshálózaton és a főbb áruszállítási korridorokon üzemeltetni lehessen. Erre a célra 4,9 milliárd forint uniós forrást fordítana a kormány. 

A Hegyeshalom–Rajka vasútvonal korszerűsítésének előkészítő munkái­ra 700 millió, a Győr–Sopron vasútvonal fejlesztésére, a kiviteli tervek készítésére 2,6 milliárd, a Szombathely–Zalaegerszeg közvetlen vasúti összeköttetés megteremtésének előkészítésére 300 millió forintot igényel a kormány. A Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése 45 milliárd, a Gubacsi vasúti híd átépítésének előkészítésére 393,7 millió forint szükséges.

Egy következő határozat arról rendelkezik, hogy tervet kell kidolgozni a dunai áruszállítás erősítésére a TEN-T kikötői infrastruktúrafejlesztések révén, különös tekintettel a komáromi kikötőre. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásából 416,5 millió forintot irányoznak elő erre a célra. A cseppfolyósított földgáz (LNG) belvízi hasznosítása infrastruktúrájának előkészítésére, valamint az első fix és mozgó töltőpont megvalósítására négymilliárd forintot igényel a kormány. A projektjavaslat célja az LNG dunai üzemanyagtöltő állomásának megvalósítása hajók számára Csepel Szabadkikötőnél, valamint egy úszó ellátó­hajó létesítése.

Érdekesség, hogy az állami fejlesztések között egy magáncég projektje is feltűnik: a kormányhatározat rendelkezik egy futópálya-túlfutást megelőző rendszer (ROPS) beszerzéséről, rendszerbe állításáról a Wizz Air Airbus A320-as típuscsalád repülőgépein 2,2 milliárd forint értékben.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »