Átfogó dunai fejlesztési koncepcióra van szükség

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint mihamarabb átgondolt és megvalósítható dunai fejlesztési koncepcióra lenne szükség.

Az MLSZKSZ pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a kiszámíthatatlan dunai vízállás miatt az idén az év 60 százalékában csak jelentős korlátozásokkal lehetett árut fuvarozni a Dunán, ami visszavetheti a magyarországi vízi árufuvarozás európai viszonylatban egyébként is alacsony piaci részarányát.

Felidézik, Magyarországon a hajózható utak hossza 1484 kilométer, ami lényegében csak a Dunát jelenti, ez európai viszonylatban jó közepes vízi útsűrűséget jelenthetne, ha a teljes vízi út használható lenne.

Míg a vízi fuvarozás részesedése az európai fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van, addig Magyarországon ez alig éri el a 3,4 százalékot, ami elsősorban a Duna kiszámíthatatlan vízállásának a következménye. Október közepéig idén mindössze 125 napon lehetett a Dunán legalább 2,5 méteres merüléssel hajózni, ami jelentős korlátozást jelent a vízi árufuvarozásban, a megfelelő mélység hiányában a hajók ugyanis nem közlekedhetnek maximális terheléssel – hívja fel a figyelmet a szövetség.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a közleményben kiemelte, a kikötői fejlesztések jól átgondolt folyamszabályozás nélkül, alacsony hatékonysággal hasznosulnak.

A logisztikai szövetség szerint a kiszámítható dunai vízállás biztosításának az egyik módja megfelelő számú, zöld energiát termelő vízi erőmű építése lenne a folyón, amely nemcsak a vízállás szabályozásában játszhatna szerepet, hanem számos egyéb, a vízi árufuvarozáson túlmutató nemzetgazdasági szintű problémára is megoldást adna.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze.

A szövetséget 2002-ben alapították, tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2017-ben elérte a 409 milliárd forintot.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »