Átcsoportosíthatják a Zöldház-pénzeket a roham miatt

Átcsoportosíthatják a Zöldház-pénzeket a roham miatt

Hatalmas érdeklődés övezi az erdélyi megyékben a hétfőn elrajtolt Zöldház programot: sok helyen többen álltak sorban a reggeli órákban, mint ahány pályázatra elégséges pénzkeretet Bukarestből az illető megyének kiutaltak.

Zold Haz program sor_Albert Levente foto_bZöld ágra vergődnének. Sorbanállás Sepsiszentgyörgyön (fotó: Albert Levente)

Nem tartja kizártnak a Zöld­ház programra elkülönített pénzek átcsoportosítását Jakab István. A Környezetvédelmi Alap (AFM) elnöke a Krónika megkeresésére hétfőn elmondta, a döntést a környezetvédelmi minisztériumnak kell meghoznia, de várhatóan néhány napon belül döntenek. Jakab azt is a lehetséges forgatókönyvek között említette ugyanakkor, hogy a jogi személyeknek szánt keretből vesznek el, és adják át a magánszemélyeknek.

A megyék közötti újraosztást egyébként az indokolja, hogy nem minden megyében egyforma az érdeklődés, van ahol hatalmas sorok alakultak ki, több százan várakoznak, hogy leadják a pályázatot, máshol pedig első nap csak néhányan jelentkeztek. A szakember szerint egyébként várható volt a nagy érdeklődés, hiszen a program öt év szünet után indult újra, legutóbb 2011-ben lehetett állami támogatást igényelni megújuló energiákat hasznosító fűtésrendszerek vásárlására.

Mint ismeretes, a klasszikus Zöldház program magánszemélyek számára október 10-én indult, jogi személyek és közintézmények számára pedig október 17-étől november 14-éig lesz elérhető, ebből a klasszikus fűtésrendszerek helyett zöldenergiát hasznosítókat lehet beszerelni, lecserélni vagy kiegészíteni. Emellett meghirdették a Zöldház Plusz programot is, amely során a környezetbarát építkezés jegyében természetes építőanyagok, környezetbarát szigetelőanyagok (kender, gyapjú, bazalt, ásványgyapot, cellulóz) és technológiák, energiahatékonyság-növelő rendszerek beszerelésére lehet pályázni, magánszemélyeknek legfennebb 40 ezer lejes támogatást nyújtanak.

A legutóbb 2011-ben meghirdetett országos ökoprogramban változást jelent, hogy idén már nem lehet pellettel működő kazánra pályázni, viszont egy új kategóriát is bevezettek, mégpedig nyomás nélküli napkollektorok beszerzését is lehetővé tették. A nyomás nélküli napkollektorok beszerelésére 3000 lejes, nyomásos napkollektorokra 6000 lej és hőszivattyúkra 8000 lejes vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

Költségvetés-kiegészítésben bíznak

Kovászna megyében például már a hétfő reggeli órákban több százan álltak sorban a megyei környezetvédelmi ügynökség épülete előtt. Egy pályázó lapunknak elmondta, hajnalban állt ki a környezetvédelmi hivatal elé, de sokan már vasárnap délelőtt odamentek, akkor kezdték írni a listát, így több mint százan voltak előtte. Gheorghe Neagu, a hivatal igazgatója érdeklődésünkre arról számolt be, hogy óránként hozzávetőleg egytucatnyi pályázatot tudnak bevezetni a számítógépes rendszerbe, ami 16.30-kor leáll, majd következő nap folytatják az iktatást. Az igazgató hangsúlyozta, Bukarestből kaptak átiratot, eszerint nem dolgoznak hosszabbított programmal, és sorszámot sem adhatnak a hivatal előtt várakozóknak. Az emberek szervezkednek, listát vezetnek, de ebbe a hivatalnak nincs beleszólása.

„Mi az érkezés sorrendjében bevezetjük a pályázatokat, a rendszer a fővárosba továbbítja az adatokat, és azonnal jelzi, amint a megyénknek elkülönített keret elfogy” – magyarázta az igazgató. Neagu azt mondja, számítottak a nagy érdeklődésre, hiszen már a különböző hivatalokból érkeztek jelzések, hogy rengetegen váltották ki a szükséges bizonylatokat. Kovászna megyének 627 ezer lejt hagytak jóvá a Zöldház programra, Gheorghe Neagu becslései szerint, ez nem lesz elég az igénylésekre, de abban bízik, hogy kapnak majd költségvetés-kiegészítést. Kovászna megyében 2011-ben 513 pályázatot nyújtottak be a Zöldház programra, közülük sem mindenki kapta meg a finanszírozást.

Négyszer többen, mint a keret

Több mint 600-an álltak sorban a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség épülete előtt már a hétvégétől a vissza nem térítendő támogatásért. A megyének leosztott 927 ezer lejes keret azonban alig 150 körüli kérvényezőnek elegendő, így sokan hiába várakoztak két-három napon át, hogy leadhassák a dossziékat. Csíkszeredában ugyanis már szombattól hosszú sor alakult ki. Mint megtudtuk, civil kezdeményezésre névsort írtak, és rendszeresen névsorolvasást tartottak, aki többször is hiányzott, törölték a jegyzékből. Így járt Kós Ferenc is, aki Madéfalváról érkezett.

„Szombaton feliratkoztam, vasárnap is ötször bejártam, azonban hétfőre virradó éjjel már nem tudtam itt lenni, és kihúztak a listáról. Újrairatkoztam, és csak 616-iknak írtak fel” – osztotta meg Kós Ferenc, aki napelemekre szeretett volna pályázni az Országos Környezetvédelmi Alapnál. Egy keresztúri nő pedig arról beszélt, hogy vasárnap délután egy órától folyamatosan várakoztak, és akkor már csak 286-iknak tudtak felkerülni a névjegyzékbe. Egy másik kérvényezőtől megtudtuk, hétfőn reggel a környezetvédelmi ügynökség munkatársai tájékoztatták őket, hogy csak addig vehetik át a dossziékat, amíg a keretösszeg tart.

Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ennek a rendszernek a hátránya az, hogy nem a magánházakban élők számát vették figyelembe, hanem az össznépességét, így előnybe kerültek azok a megyék, ahol nagyobb népesség él tömbházakban, és kevesebben magánházakban. Azt is megaláztatásnak tartja, hogy nincs egy olyan informatikai rendszere az Országos Környezetvédelmi Alapnak, hogy azon keresztül lehessen leadni a kérvényeket. Az ügynökség ugyanis csak iktatja a dossziékat, amelyeket tovább kell küldeniük Bukarestbe, ahol elbírálják majd azokat. Az igazgató kiemelte, igyekeztek már hétfőn befejezni a kérvények átvételét.

„Megéri a fáradságot”

Hasonlóképpen megrohamozták hétfő reggelre a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség székházát is: vasárnapról hétfőre virradóan többen – túlnyomó hányadukban férfiak, idősek és fiatalabbak egyaránt – ott éjszakáztak, hogy az elsők között adhassák le pályázati iratcsomójukat a 9 órakor nyitó irodában. A fárasztó elképzelést és megvalósítását igazolta, hogy 10 óra körül már több mint 320-an szerepeltek a régi időket idéző, rögtönzött név szerinti listán, márpedig az idei, magánszemélyek számára elérhető klasszikus Zöldház-program mostani, első kiírásában Maros megyének ítélt 1,6 millió lej nagyjából 280-300 támogatásra elegendő.

A nyárádmagyarósi István jónak tartja a támogatást, ami megéri a fáradságot. „Ha már van ez a lehetőség, akkor használjuk ki. Ennyit megér, mert hasznos beruházásokat lehet megvalósítani” – vélte a fiatalember. Hasonlóan gondolkozott Mihály Nyárádszentimréről. „Eljöttem szerencsét próbálni, és leadom a dossziét, mert jó helyen állok a listán, a 200. hely alatt, tehát nagy eséllyel elnyerem a támogatást. Azért döntöttem úgy, hogy megpróbálom, mert egy ilyen berendezéssel télen biztosítani tudom a fűtést és a meleg vizet, nyáron pedig egyáltalán nem kell begyújtani, és lesz meleg vizem” – fogalmazott lapunknak.

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Dănuț Ștefănescu megkeresésünkre elmondta, a dossziékat pénteken, október 14-én elküldik Bukarestbe, ahol ismét leellenőrzik az országból beérkező iratcsomókat, az eredményekre pedig két hónapot kell majd várni, a beruházást pedig egy év alatt kell teljesíteni.

Sokan feladták

Több mint háromszázan gyűltek össze a környezetvédelmi ügynökség nagyváradi székháza előtt is, tíz órakor már a rendőrség és a csendőrség is a helyszínre vonult, hogy megelőzzék az esetleg rendbontást. Egy, az Ebihoreanul portálnak nyilatkozó nő elmondta, amikor reggel hétkor odaért, már rengetegen álltak előtte. A tömeg egyébként a helyi sajtó beszámolója szerint sokakat el is riasztott, amikor meglátták ugyanis, hogy mekkora a konkurencia, inkább be sem álltak a sorba. Bihar megye egyébként 1,7 millió lejt kapott, ami legtöbb 280 pályázónak elegendő.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »