Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat pénteken este a Müpában.

A Prima Primissima Díj tíz kategóriájának díjazottjai: Kovács Csaba, építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens; Szőcs Miklós TUI szobrászművész; a Bolyai János Matematikai Társulat; Kondorosi Éva, molekuláris biológus; Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter; Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszezők; Kovács István költő, műfordító, történész, polonista; Héra Éva közművelődési szakember; Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester; Básti Juli színművész és Borbás Mária televíziós szerkesztő.

Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazottak rövid portréját és matematikai egyesület tevékenységének ismertetését:

Kovács Csaba, építész, belsőépítész, habilitált egyetemi docens tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. Ezt hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd építész-belsőépítész tervezői praxist alapított. Munkáját az építészeti minőség iránti elkötelezettség, empátia, komplexitás és kreativitás jellemezi, fontosnak tartja a tradíció és innováció egyensúlyának keresését. Az Ybl-díjas építész hitvallása a részt és az egészt átfogó építészeti koncepciók alkotása. Tíz éve építészetet oktat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, vezeti a MOME Építészeti Intézetét, ily módon a jövő építészeinek szemléletét formálja.

Szőcs Miklós TUI, szobrászművész alapanyaga a fa és a bútorgyártásban is alkalmazott rétegelt lemez. Fából faragott plasztikus tárgyainak mesterségbeli fogásait maga dolgozta ki. Figuratív kompozíciói és titokzatos tárgyszobrai hallatlan leleményesen alakított, szívós munkával kivitelezett, öntörvényű formarendbe foglalt alkotások. Az ezredforduló utáni években született munkák a teret különleges módon hatják át és szervezik maguk köré: zárt és megnyitott felületekkel, palástokkal övezett tömegekként. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó szerint munkássága az imádság vagy spirituális praxis egyfajta sajátosan mai, modern formája. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A Bolyai János Matematikai Társulat matematikatanárokat, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó matematikusokat tömörítő országos szervezet. Jogelődjét 1891-ben alapították nagynevű matematikusok és fizikusok. Jelenleg több mint 800 tagja van. Céljaik között szerepel a matematikai tudományos kutatások elősegítése, a matematika alkalmazásainak széles körű elterjesztése, a matematika oktatásával kapcsolatos kérdések megoldása és a matematika népszerűsítése. A társulat felkutatja a matematikai tehetségeket, tanulmányi és emlékversenyeket, konferenciákat és tanártovábbképzéseket szervez, folyóiratokat és könyveket ad ki, szakmai díjakat ítél oda.

Dr. Kondorosi Éva, molekuláris biológus az ELTE biológus szakán végzett, PhD fokozatot a genetika területén szerzett. Kutatómunkája a pillangósvirágú növények és Rhizobium baktériumok szimbiózisára, a biológiai nitrogénkötésre irányul. A Balzan-díjas biológus kutatásának középpontjában a szimbiotikus sejtekben termelődő növényi peptidek állnak, amelyből több ígéretes új antibiotikum jelölt. Kutatócsoportja a nemzetközi növényi molekuláris biológiai kutatás vezető műhelye. A Széchenyi-díjas akadémikus az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagjaként a Covid-19-járvánnyal, a krízishelyzetek kezelésével, a rák korai felismerésével és szűrésével foglalkozik.

Hírdetés

Rónai Egon újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter
Pályáját sport-, majd kulturális újságíróként kezdte, rádiós karrierje a Magyar Rádióban indult. 1988-tól a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt, majd később program- és hírigazgatója. Először a Magyar Televízió popzenei műsoraiban tűnt fel, majd műsorvezetőként 1991-től magazinműsorokban is láthatta a közönség. 2000-től 10 évig a Sport TV műsorvezetője. 2011-től az ATV politikai és közéleti műsorait és saját portréműsorát, a Húzós címűt vezeti. Ennek portrébeszélgetései könyvekben is megjelentek. 2017 januárjától az ATV Egyenes beszéd egyik műsorvezetője.

A Jónyer-Klampár-Gergely trió tagjai, a világbajnok asztaliteniszezők
Berczik Zoltán irányításával 1979-ben a magyar asztaliteniszsport legnagyobb diadalát aratták. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor a phenjani világbajnokság férfi csapatversenyében aranyérmet szerezett. A legjobb nyolc közé Európából rajtuk kívül csak egy páros jutott, japán és kínai ellenfeleken vezetett az útjuk a dobogó tetejére. A vb-n kétszer is legyőzték a már akkor is a sportág nagyhatalmának számító kínaiakat, a selejtezőben 5:2-re, másodszor pedig a döntőben 5-1-re. A phenjani diadallal együtt Jónyer Istvánnak összesen négy vb-elsősége van, Gergely Gábor és Klampár Tibor pedig egyaránt kétszer volt a világ legjobbja.

 Dr. Kovács István költő, műfordító, történész, polonista pályája a Kilencek csoportjával indult. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.

Héra Éva közművelődési szakember a táncházmozgalom első generációja, a “nomád nemzedék” tagjaként vallja, hogy nem a hagyományt kell őrizni, hanem azt a tudást és tapasztalatot kell ismerni és megtanulni, amelyet a nemzeti kultúrába emelve megőrzünk és tovább éltetünk. A népművészet színpadi megjelenése művészeti életünk része, a tánc és a zene elsajátítása azonban egyaránt szolgálja az igényes szórakozást és a közösségek kialakulását. Számos hazai és nemzetközi konferenciát, fesztivált, szakmai fórumot szervezett. Részt vett a táncházzenész és táncházvezető képzés tematikájának kidolgozásában, az első képzések lebonyolításában. Alapítója és 2004-től elnöke a Muharay Népművészeti Szövetségnek.

Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester a Zeneakadémián kapta diplomáját mint hegedűművész. 1975 és 1992 között a Takács Vonósnégyes vezetője, koncertjeikkel bejárták az egész világot – több mint 1000 koncerten játszották Bartók és Kodály művei mellett  több magyar vonósnégyest a világ nagy zenei centrumaiban. 1998-tól a Mikrokosmos vonósnégyes első hegedűse. Lemezre vették 2008-ban Bartók összes vonósnégyesét. 2002 óta vezényel, 2012 óta a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere, 2007 óta a svájci Verbier Fesztivál Kamarazenekarának vezetője, 2011 óta a Manchester Camerata kamarazenekar művészeti vezetője. A budapesti Zeneakadémia és a londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora.

Básti Juli színművész 1980-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és játszotta el első filmszerepét, amelyért San Remóban megkapta a legjobb női alakítás díját. Két évvel később következő filmfőszerepéért Moszkvában díjazták. Először Kaposvárra, onnan a Katona József Színházba szerződött. Az Übü király, a Három nővér és a Platonov főszerepeivel bejárta a világot, 10 év alatt csaknem 60 városban játszott. 2002-től a Nemzeti Színház, 2015 óta a Centrál Színház tagja. Tragikus sorsú hősnők és groteszk karakterfigurák szerepében egyaránt láthattuk. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész sokat szinkronizál és több lemeze is megjelent. Három fiú édesanyja.

Borbás Mária televíziós szerkesztő a Magyar Televízió szerkesztő-riporter és műsorvezető-képző iskolájában végzett. 1995 és 2002 bemondó volt. A Játék határok nélkül című vetélkedőműsor háziasszonyként láthattuk, a Naprakész és a Főtér című országjáró magazin műsorvezetője volt. Ezután a Hír TV-ben az Egy nap című országjáró műsort, a Családmese sorozatot és a Vörös és Fehér borászati műsort készítette. Az MTVA-nál a Gasztroangyal című saját műsort, valamint a Négy szellem című éjszakai, társadalmi problémákról szóló műsort forgatta. Borbás Marcsi szakácskönyve kötetben és főzőműsorként is megelevenedik a képernyőn. 2020-ban elindította az Egy.hu internetes oldalát, ahová a Kertem című sorozatot forgatja.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »