ÁSZ: kedvező hatású az MNB monetáris politikája

ÁSZ: kedvező hatású az MNB monetáris politikája

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2012-16 közötti monetáris politikája kedvező hatással volt a költségvetésre és az államadósságra. A számvevők arra figyelmeztettek, hogy a következő időszak monetáris eszközeinek meghatározása során fel kell készülni az árfolyameredmény csökkenésének és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére.

A kedden nyilvánosságra hozott elemzésében az ÁSZ megállapította, hogy a monetáris politika a vizsgált időszakban kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, azon keresztül a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulására, melyek révén a költségvetési kockázatokat is csökkentette.

Az MNB eredményét az alapkamat, a forintárfolyam, a forint- és a deviza befektetéseken elérhető hozamok és a tartalékok nagysága határozta meg.

A 2013 és 2016 közötti években az MNB nyereségének stabil tényezője volt a devizaárfolyamok alakulásából származó nyereség, ami szintén mérsékelte a költségvetési kockázatot.

A vizsgált időszakban a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek. A központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége az MNB felé tekintettel arra, hogy 2013 és 2016 között a jegybank nyereséget realizált, a 2012-es veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét. A költségvetési térítési kötelezettség felmerülésének hosszú távú kockázatát azonban nem lehet kizárni a monetáris politikai eszközökkel összefüggésben – figyelmeztet az elemzés.

Az MNB az új nem konvencionális eszközök -, mint az önfinanszírozási program, a lakossági devizahitelek forintosítása – bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezzel az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez, azaz csökkentette az ország külső sérülékenységét. Az irányadó eszköz mennyiségi korlátozása miatt folyamatosan csökkent a kereskedelmi bankok jegybank által befogadott likvid eszközállománya, egyúttal 2012-es 500 milliárd forintról 2016-ra 6 750 milliárd forintra nőtt a kereskedelmi bankok szerepe az államadósság finanszírozásában.

Az államadósság devizaaránya a 2012-es több mint 40 százalékról 2016-ra 25 százalék alá mérséklődött. A jegybanki alapkamat csökkentése az állampapír- kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette. A 2013-ban kifizetett kamatokhoz képest 2016-ban az ÁSZ számításai szerint mintegy 250 milliárd forint kamatmegtakarítás jelentkezett a költségvetésben – sorolta elemzésében a számvevőszék.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »