Egyesek már az egész sportágat temetik, mások nem győznek hangot adni undoruknak és felháborodásuknak, hogy Európa legjobb csapatai közül 12-en kezdeményezték egy elit Európai Szuperliga létrehozását. Az nem kétséges, hogy a felháborodás jogos, a pénzügyi érdekek előtérbehelyezéséről szóló kritikák pedig megalapozottak. Főleg, hogy a rengeteg bíráló hang ellenére az ötletet így is milliárdokkal támogatták be némely üzleti körök.
A “sportág gyilkosaként” is emlegetett Európai Szuperligát hat angol ( Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City), három olasz (Juventus, AC Milan, Internazionale), és három spanyol (Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid) sztárklub akarja megalapítani, de valószínű, hogy új tagokat is várnak, tekintve, hogy a liga 15 állandó tagból fog állni, öt tag pedig az előző idény eredményei alapján szállhat be a versenybe.
Épp ez az egyik momentum, amely miatt sokan kiakadtak: Európa 15 legerősebb és leggazdagabb csapata olyan elitligát akar létrehozni, ahonnan ők maguk nem eshetnek ki, örökös helyük van. Hogy mely csapatokat várhatják a maradék három állandó helyre, azt egyelőre nem tudni, de tippelni lehet. A fenti listát elnézve kapásból az FC Bayern München, a Paris Saint-Germain FC és a Borussia Dortmund hiánya tűnhet fel – róluk a nyugati sajtó sokatmondóan úgy ír, hogy “még nem döntöttek” részvételükről a szakadár ligában.
Összesen tehát húsz csapatról lenne szó, két tízfős csoportban mindenki megmérkőzne mindenkivel, méghozzá kétszer (pályaválasztóként és vendégként),
“majd vendégként is, majd az első három helyezett automatikusan a legjobb nyolc közé jutna, míg a 4. és 5. helyezettekre playoff várna, így alakulna ki a negyeddöntő mezőnye. A tavaszi lebonyolítás nagyon hasonló lenne a jelenlegi Bajnokok Ligájáéhoz, kétmeccses, egyenes kieséses párharcok vezetnének a májusi fináléig.”
– foglalta össze a NemzetiSport az ESL lebonyolítási tervét.
A hangos bírálatok nem csak szakmától és a szurkolóktól, sportkedvelőktől érkezik. Az ESL ellen foglalt állást Orbán Viktor magyar kormányfő, Emmanuel Macron francia államfő és Boris Johnson brit miniszterelnök is. Sőt, Macron javasolta, hogy az esetet vizsgálja ki az EU versenyhivatala. A Politico.eu brüsszeli hírportál ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az uniós hatóság érdemben beavatkozik – ilyenre ugyanis nem volt még példa.
A másik ok, hogy iszonyatosan nagy pénzekről van szó. Európa 15 legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó csapata mérkőzne meg egymással a kiesés veszélye nélkül. A jegyek elfogynának, a vetítési jogok irdatlan számokat produkálnának.
Nem csoda, hogy a JP Morgan híres-hírhedt befektetési alapja 6 milliárdos adósságfinanszírozással támogatja a kezdeményezést. Ahogy az sem elhanyagolható részlet, hogy az ESL bejelentésére a Juventus részvényárfolyama 14 százalékkal emelkedett, a Manchester Unitedé pedig 8 százalékkal. Az ESL 12 eddig ismert alapítócsapata pedig együttesen 3,5 milliárd eurónyi infrastrukturális beruházásra fordítható tőkével rendelkezik majd. Az ESL szervezete pedig az egyébként is igencsak nagy lábon élő elitcsapatoknak 300 millió eurót szán amolyan “belépési üdvözlő bónuszként”.
Persze, a képhez hozzá tartozik, hogy az új Szuperliga lefölözné a vetítési jogokból, reklámdíjakból és más kapcsolódó forrásokból járó bevételeket, mindezt úgy, hogy a pénz házon, pontosabban ligán belül marad, és nem csorog le az alacsonyabb osztályokban sportoló csapatokhoz. A legnagyobb vesztesek a brit Premiere League, az olasz Seria A és a spanyol La Liga lenne. Sokan ezért veszélyes üzleti és sportpolitikai centralizációt emlegetnek.
Persze, még semmi sem dőlt el. Hatalmas ellenszél kerekedett a “kapzsi szakadárok” ellen, az UEFA nem engedné a Szuperligában részt vevő klubokat a Bajnokok Ligájába, a játékosokat pedig a válogatottjukban nem engednék játszani.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
