Aranyvonat vitte Nyugatra a magyar nemzeti vagyont

Aranyvonat vitte Nyugatra a magyar nemzeti vagyont

BUDAPEST. Hetvenhárom éve kezdték meg a nyilasok kimenekíteni a Magyarország aranytartalékát és a köztulajdonban lévő műtárgyakat. Az állami kincsek mellett ugyanakkor a magyar zsidóságtól elkobzott javakat is a náci Németországba szállították.

1944 őszén a szovjet csapatok már közvetlenül fenyegették Budapestet, így a nyilas hatalom elkezdte az ország nyugati felére csoportosítani a nemzeti vagyon jelentős részét. A front közeledtével azonban már ez a terület sem tűnt elég biztonságosnak. 1945 januárjában két aranyvonatként elhíresült szerelvényt indítottak útnak a náci Németországba.

Az első aranyvonaton, ami január 17-én hagyta el Magyarországot a jegybank 29 tonna aranytartaléka, valuta- és részvényállománya mellett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, közgyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia) értékeit, többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platina rudat, valamint a magyar zsidóktól elkobzott vagyontárgyak egy részét is elszállítottak. A második szerelvény január 23-án indult a fertőbozi vasútállomásról. A vonatokon utazott a jegybank 230 tisztviselője és családjuk is, összesen csaknem hétszáz ember.

A rakományt Bécsújhelyen megerősített német őrség várta, a végállomás a közép-ausztriai Spital am Pyhrn kisváros lett. A vasútállomásról szánkókon a helyi kolostori kriptába szállították a 600 ládányi aranykészletet és a bankjegyeket, valamint az iratokat. Spitalt az amerikai hadsereg szabadította fel 1945. május 7-én, egy héttel később az értékeket négy banki tisztségviselő kíséretével Frankfurt am Mainba szállították. Az ausztriai amerikai katonai kormányzat Quandt Richárdot, az MNB egykori vezérigazgatóját bízta meg a bizalmi vagyongondnoki teendők ellátásával.

Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 júniusában Washingtonban megállapodott az amerikai kormánnyal a jegybank aranykészletének és más értékeknek a visszaadásáról. A 2696 aranyrúd és a 40 zsák érme augusztus 6-án érkezett Magyarországra, ez lett az augusztus 1-jén bevezetett új fizetőeszköz, a forint fedezete, később a múzeumi kincsek zöme is hazakerült.

Ebül szerzett jószág ebül vész el

A harmadik, szintén „aranyvonatként” ismertté vált szerelvény majdnem kizárólag a deportált magyar zsidóktól a hazai hatóságok által elkobzott javakat szállította. A kincseket, műkincseket előbb Zirc közelében, majd a Sopron melletti Brennbergbányán gyűjtötték össze. A művelet felügyeletével megbízott nyilas kormánybiztos, Toldy Árpád nyugalmazott csendőr ezredes saját egzisztenciáját akarta megalapozni, ezért embereivel együtt különválogatta a drágaköveket, ékszereket és a Brennbergbányánál veszteglő vonatot otthagyva teherautón Svájcba indult. Toldyékat Nyugat-Ausztriában fogta el a francia hadsereg, a kincseket visszajuttatták Magyarországra.

A Toldy által hátrahagyott szerelvény 1945. március 30-án indult Ausztriába. A rajta szállított értékek szinte sértetlenül jutottak el május 16-án a Salzburg közeli Werfenbe, ahol néhány napig magyarok és amerikaiak közösen őrizték. A magyar személyzetet ezután leparancsolták, s a szerelvény amerikai fennhatóság alatt júliusban érkezett meg Salzburgba. Itt amerikai főtisztek egész sora „igényelt” a magyar zsidók vagyontárgyai közül, a nyár folyamán több közlegény is betört a raktárba.

Az igazi problémát azonban az jelentette, hogy bár az amerikaiak vélhetően pontosan tudták, honnan jött a vonat, és kiknek az értékei vannak rajta, a vagyont „azonosítatlan eredetűnek” minősítették. A szerelvényt a magyar kormány és a magyar zsidó szervezetek kérése ellenére sem voltak hajlandók visszaküldeni, a magyar zsidók vagyonát az erőteljes nemzetközi tiltakozás ellenére az ENSZ Menekültügyi Szervezetének illetékességi körébe utalták.

Évtizedeket kellett várni a kárpótlásra

Bill Clinton elnöksége idején, 1998-ban amerikai tényfeltáró bizottság állapította meg: a katonai hatóságok nem tulajdonítottak kellő fontosságot a zsidó vagyon tulajdonosaikhoz való visszajuttatásának, s a vonat kincseit ausztriai hadosztályuk megdézsmálta, az értékek egy része amerikai tábornokok lakásába került.

2001-ben holokauszttúlélők pert indítottak az amerikai kormány által visszatartott vagyonrész ügyében. A károsultak kárpótlására 2005-ben alapítványt hoztak létre, amelynek 25,5 millió dollár állt rendelkezésére az amerikai költségvetésből. A pénzt a magyar holokauszttúlélőkről gondoskodó egyesült államokbeli, izraeli, magyar, kanadai és egyéb szervezetek között osztották szét.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »