Aranybulla 800 – Ünnepi kamarakiállítás nyílt Esztergomban

Aranybulla 800 – Ünnepi kamarakiállítás nyílt Esztergomban

Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából május 20-án a Prímási és Főkáptalani Levéltár, illetve a Keresztény Múzeum összefogásával kamarakiállítás nyílt Esztergomban, a Főszékesegyházi Kincstárban.

A Szent Adalbert Központban tartott ünnepi eseményen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank által az alkalomra kibocsátott emlékérmeket, majd Erdő Péter bíboros, prímás megnyitóját, Hernádi Ádám polgármester, valamint Török Csaba, a Főszékesegyházi Kincstár igazgatója köszöntőit követően Hegedűs András, a kiállítás kurátora tartott rövid „előzetes szakvezetést”.

A bazilikai helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy a középkorban szinte ugyanezen a helyen őrizték az Aranybulla esztergomi példányát. A II. András király által kiadott oklevél fennmaradását ugyanis annak idején azáltal kívánták biztosítani, hogy eleve hét példányban állították ki, amelyek közül egyet az Esztergomi Főkáptalannak adtak át. A történelem viharaiban az említett hitelesített iratok elvesztek, így

Ez az egyház- és kultúrtörténeti tény mindenképpen feljogosítja Esztergomot, hogy a jubileumhoz kapcsolódó művészi és tudományos „törekvések” zászlóshajója legyen.

„II. András Aranybullája” megnevezéssel a nyolcszázadik évfordulóra adta ki a Magyar Nemzeti Bank két új (a szó szoros értelmében is kapcsolódó/kapcsolható) emlékérmét. Endrődy Zoltán iparművész munkáit, a 11 mm átmérőjű miniarany és a nagyméretű, 67 mm átmérőjű színesfém (réz, nikkel) érem ünnepélyes kibocsátását, gyűjtői „forgalomba helyezését” Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke időzítetten, ezen az esztergomi alkalmon jelentette be.

Az Aranybulla 800 kamarakiállítást Erdő Péter bíboros, prímás a következő gondolatokkal vezette be: „Imént hallhattuk, hogy az Aranybulla a rendiségnek, a rendi ellenállási jognak, a magyar nemesség jogállásának (még az uralkodóval szemben is) nagy biztosítéka és jelképe volt. Én azonban tovább megyek:

Ezért is fontos, hogy itt, Esztergomban jött létre ez a kiállítás. A város valamiképpen ma is a magyar alkotmányosság szimbóluma. Különféle okokból. Ezek közül az egyik az Egyház szerepe, hiszen

Hírdetés

Nem véletlen továbbá az sem, hogy a rendszerváltozás után úgy döntöttek, Esztergom legyen az alkotmánybíróság székhelye. Ugyan ez ténylegesen nem valósult meg, de reményeink szerint Esztergom e jelképes értéke felmagasodik. Nemrég megyei jogú város lett. Ha Esztergom lassan tényleg visszakapja régi fényét, akkor valóban egy olyan nagymúltú nemzeti, sőt a nagyobb régióra kiható kulturális központ lesz, amely időtállóságot tükröz, emlékeztet minket a gyökereinkre. Lehetővé teszi, hogy fölemelt fejjel mondhassuk: itt, ezen a tájon a kultúra, a kereszténység, az emberi értékek tisztelete honos. Adja Isten, hogy ezt a jelet a tényleges fejlődés is egyre világosabbá és meggyőzőbbé tegye.”

Házigazdaként Török Csaba a kamaratárlat „helyszíne”, a székesegyház egyik – a legfontosabb iratok, dokumentumok őrzésére hivatott – középkori „szerepköréről”, az Aranybulla esztergomi példányának sorsáról, megsemmisüléséről szólt, Hegedűs András kurátor pedig a kiállítás különleges tárgyait, (kor)dokumentumait vette sorra, belevéve a bambergi székesegyház híres (a helyi hagyomány szerint Szent István királyt ábrázoló) szobrának II. Andrással rokonítható vonásait.

Ugyancsak a Prímási Levéltárban maradt fenn az 1233-ban kiadott beregi egyezmény, amelyen II. András király eredeti aranypecsétje függ. (Egy ugyanolyan, mint amelyről az Aranybulla a nevét kapta.)

A megnyitóra született egy ismeretterjesztő kiadvány is; a képes kiállítási vezető „eseménytörténeti vázlat keretében mutatja be mindazokat a dokumentumokat, emlékeket, amelyek az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeiben az Aranybullával összefüggésben fennmaradtak”.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »