Arany, tűz és akasztófa: karanténintézkedések a történelemben a 2013-2016-os ebolajárvány tükrében

Arany, tűz és akasztófa: karanténintézkedések a történelemben a 2013-2016-os ebolajárvány tükrében

A karantén intézménye – egyének és közösségek elszigetelése a járványok megfékezése érdekében – mintegy 600 évnyi múltra tekint vissza. Mennyire voltak hatékonyak az ilyen intézkedések a történelem során?

A legutóbbi, 2013 végétől 2016 elejéig tartó ebolajárvány során a nyugat-afrikai városok és falvak utcáin tömegével feküdtek a halottak, akikért senki sem jelentkezett, a megárvult gyermekeket kiközösítették és elhagyták, miközben az áldozatok száma folyamatosan nőtt. Elkerülhetetlen volt tehát az, hogy előbb vagy utóbb sokan párhuzamot vonnak a történelem nagy járványaival – írta Duncan McLean a History Today magazinban.

A feszélyezett segélyszervezetek és hivatalos egészégügyi személyek nyilvános közleményeit egyre inkább visszhangozta a nyugati média retorikája, némi xenofób éllel. Ebben a kontextusban a történelemre utaló félremagyarázások sem meglepők, ahogy a tömeges elszigetelés ősi gyakorlata, annak minden középkori felhangjával együtt új, 21. századi csomagolást kapott.

A karantén sosem került ki a szóba jöhető közegészségügyi intézkedések lexikonjából, és a 2003-as SARS-krízis idején is visszatért a közbeszédbe.

Egy ilyen sokat vitatott eljárás azonban, mint egy fertőzés lehetséges hordozóinak ideiglenes elszigetelése, megérdemli a további elemzést a múltbéli gyakorlatot, valamint a látszólagos és valódi hatékonyságot illetően.

Hírdetés

2013 és 2016 között többféle karantén is életbe lépett Nyugat-Afrikában. A legdrasztikusabbak kétségtelenül a teljes környékek és kerületek lezárására tett kísérletek voltak.

A média jelenlétének köszönhetően Freetown és Monrovia (Sierra Leone, illetve Libéria fővárosa) különösen látványos példákkal szolgáltak, habár kiterjedt vidéki területek, legfőképpen a guineai határ mentiek ugyancsak drámaian festettek.

Ennél tágabb értelmét nézve a fogalomnak, egyes légitársaságok felfüggesztették a térséget kiszolgáló járataikat. E tendencia – ha folytatódott volna – egyre inkább egy egész Nyugat-Afrikát sújtó nemzetközi karanténra hasonlított volna.

Az ilyen intézkedések gyakorlatiasságának hiányán és az emberi, valamint a gazdasági következményeken túl számos történelmi precedens is arra mutat, a karantén kontraproduktív a fertőzések megelőzésében.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »