Amikor egy könyvből sugárzik a lélek

A közelmúltban tetszetős kivitelű, terjedelmes, háromszázharminc oldalas könyv jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában: Túlélőshow a javából címmel. Szerzőjét, a Bátorkesziből származó, de évek óta Komáromban élő Buday Máriát a szélesebb nyilvánosság a Körkép hírportál és a Mária Rádió munkatársaként ismerheti; bizonyosra veszem azonban, hogy első könyvének elolvasása után ismertsége jelentősen nőni fog.

Már a nyitó oldalakon található két bejegyzése is sokatmondó: „Hálám jeléül orvosaimnak, az egészségügyi szakdolgozóknak, lányomnak, Évának, rokonaimnak, barátaimnak, kollégáimnak és minden kedves ismerősömnek, akik Isten irgalmával segítettek testemben megtartani a lelket.”

A másik bejegyzés fontos tájékoztatás – „A könyv lapjain megelevenedő eseménysor a Felvidéken játszódik, a Duna folyam és a Kárpátok északnyugati hegyvonulata által behatárolható térségben. Kárpáthy Mária tényeken alapuló történetet mond el, a könyv szereplői azonban a szerző fantáziája által megformált, s életre hívott személyek, a valóságban nem léteznek. A történet három helyszíne: Rónagyöngye, Mezőnyárasd és Mártonfelsővár a térképen nem keresendők, ezeket az olvasó saját képzelete alapján bárhová helyezheti…”

Néhány mondat Buday Mária életrajzából: „Nyugalmazott pedagógus vagyok, 1953-ban születtem. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amely az úttörő-gyűlés után vörös nyakkendőben ment a hittanórára… Kisiparos családból származom; édesapám, Buday Imre, pékmester volt. 1945-ben sikerült hazaszöknie az orosz hadifogságból, és családot alapított. 1956-ban bezáratták a pékségét, s ezt lelkileg sohasem tudta feldolgozni. Édesanyám, Márkus Mária Magyarországról jött férjhez a Felvidékre, apám szülőfalujába. Keresztény szellemben nevelte négy gyermekét… 1973-ban érettségiztem a komáromi magyar gimnáziumban, majd 1975-ben a lévai pedagógiai iskolában nevelői képesítést nyertem… 2006-ban felvettek a Selye János Egyetemre, ahol levelező tagozaton alapszintű magyar nyelv-történelem szakon oklevelet szereztem… Közel negyven évig voltam aktív pedagógus… A bársonyos forradalmat apám emléke előtt tisztelegve örömmel üdvözöltem, de a társadalmi változások engem is negatívan érintettek: csaknem elvesztettem az állásomat. Ez rányomta bélyegét egészségi állapotomra!… Egyetlen gyermek édesanyja vagyok – lányom, Katona Éva 1993-ban született. Élettársam, Katona László fafaragó és hangszerkészítő művész 1995-ben tragikus hirtelenséggel meghalt. A lányom, akit egyedül neveltem fel, 2017-ben az ELTE Bölcsészettudományi karán alkalmazott nyelvészként diplomázott. 2013-ban diagnosztizálták nálam a vastagbél-rákot…

Hírdetés

2019. május huszadikán este, a Selye Gimnázium dísztermében, könyvének bemutatóján, megismerkedhettünk az író Buday Máriával és Túlélőshow a javából című alkotásával. A szerzővel Szendi Ildikó, az egykori kolléganő beszélgetett beleérzéssel, majd Oláh Imréné, a gimnázium ma már nyolcvanhárom esztendős, máig tisztelt tanárnője elevenített fel néhányat diákjai, köztük Buday Mária gimnazista éveiből.

A mű nem csak egy szörnyű betegség megjelenésének, majd kezelésének leírása; a rákkal való küzdelem fejezeteinek, az öt műtétnek, majd a tünetek megszűnése fölötti megnyugvásnak a rögzítése; nem csak egy édesanya imáinak folyamatos áramlása Isten felé, hogy a Mindenható segítse őt a gyógyulásban, s így egyetlen gyermekének támasza maradhasson; ez a lebilincselően izgalmas, hitelesen megírt próza egyúttal korrajz, pillantás a huszadik és huszonegyedik század, a szerző által megélt viszonyaiba.

Számomra Buday Mária könyvének legnagyobb értéke azonban hitének megvallása; annak rögzítése, hogy a legkeservesebb helyzetekben is van valaki, aki megért, együtt érez, és segít; aki reményt sugároz és erőt ad; akire rábízhatjuk az életünket. Vallomása, hite, Isten melletti tanúságtétele olyan természetes, mint ahogyan a gólya repül, vagy ahogyan a hajnali réten megcsillan a harmat.

Szinte látni, amint szép lelke sugárzik a könyv lapjairól. Szeretettel ajánlom minden jövendő olvasójának.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »