Amikor egy keverék kiskutya mentette meg az 1966-os vébét

Amikor egy keverék kiskutya mentette meg az 1966-os vébét

A futball tanítómestere, Anglia a világbajnokságok történetében kevés értékelhető eredményt tudott felmutatni, így mindenki várta az angliai rendezésű, 1966-os világbajnokságot, amikor a szigetország válogatottja hazai földön és hazai közönség előtt minden bizonnyal oda fogja tenni magát. Négy hónappal a torna előtt egy, talán az angol csapat esetleges otthoni vereségétől is kínosabb incidens került az újságok címoldalaira: ellopták a féltve őrzött Jules Rimet vándortrófeát, amely a világbajnok csapatnak járt volna.

A labdarúgók egyik leginkább áhított, az egykori FIFA-elnökről elnevezett trófeája 1966 márciusában érkezett Angliába, ahol – a nagy érdeklődésre való tekintettel – a Westminsterben lett kiállítva. A háromezer fontos értéke ellenére 30 ezer fontos biztosításra kötött trófeát éjjel-nappal őrizték, a kiállítótérbe történő beléptetőrendszer pedig szigorúbb volt a legtöbb kormányzati létesítményénél. Mindezek ellenére 1966. március 20-án, vasárnap, amikor nem lehetett megtekinteni a trófeát, néhány ügyes rabló bebizonyította, hogy semmi sem lehetetlen. Az elkövetők hozzá sem nyúltak a trófea mellett kiállított, több millió fontot érő bélyegekhez, a céljuk egyedül a serleg volt.

Néhány nappal később az Angol Labdarúgó Szövetség elnöke, Joe Mears egy csomagot kapott, amelyben a győzelem görög istennőjét, Nikét ábrázoló trófea egyik darabja volt, a csatolt levélben pedig az elkövető 15 ezer fontot követelt váltságdíjként. Annak ellenére, hogy a rablók a serleg beolvasztásával fenyegetőztek, amennyiben bevonják a rendőrséget az ügybe, Mears mégis riasztotta a hatóságokat. A zsaroló, aki a Jackson nevet használta, a Battersea Parkot jelölte meg az átadás helyének.

A zömében papír fecnikkel teli „pénzes zsák” azonban nem került a zsaroló kezére, ugyanis a megjelenő férfi kiszúrta, hogy követik őt. A rövid hajsza után a rendőrség elfogta a bűnözőt, kiderült, hogy egy 47 éves dokkmunkásról, egy bizonyos Edward Betchley nevű piti tolvajról van szó, aki azt állította, hogy ő csupán a közvetítő, és nem ismeri a serleg „tartózkodási helyét”. Állítása szerint egy „Pózna” becenévre hallgató embertől 500 fontot kapott a közvetítésért.

A Scotland Yard közben tovább folytatta ádáz harcát az egész ország által keresett trófea megtalálásáért, amely igencsak prózai módon került elő. A London déli külvárosában, Beulah Hillen lakó, 26 éves David Corbett március 27-én, vasárnap este sétálni vitte Pickles (jelentése: ecetes uborka, savanyúság) nevű, hosszú szőrű skót juhász (collie) keverék kutyáját. A sétáltatás eredeti célja egyébként egy közeli telefonfülke volt, ahonnan Corbett testvérét akarta felhívni, akinek felesége gyermeket várt.

A házuk előtt éppen rá akarta tenni Picklesre a pórázt, amikor a kutya a szomszéd autójával szemközti sövény alatt egy különös csomagra bukkant. A férfi felvette a kicsi, ám méretéhez képest igen súlyos tárgyat, amely újságokba volt csomagolva. „Mivel abban az időben igencsak aktív volt az IRA, az apró, de nehéz tárgy pedig újságokba volt tekerve, és igen szorosan át volt kötve, az első gondolatom az volt, hogy egy bombára leltünk” – idézte fel a pillanatot Corbett a Manchester Evening News-nak idén márciusban. „Többször felemeltem, majd leraktam, míg végül bátorságot gyűjtöttem, és lehámoztam az egyik feléről az újságlapokat, majd ezeket a szavakat fedeztem fel a tárgyon: Uruguay, Brazília” – tette hozzá. A futballrajongónak azonnal leesett, hogy kutyája mit is talált.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »