Amikor csak a profit számít: az élelmiszer-hamisítás ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem

Amikor csak a profit számít: az élelmiszer-hamisítás ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem

Az élelmiszer-hamisítás nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem – állítják a szakértők. Néhány évtizede a hamisítás azt jelentette, hogy a készételekben a drágább összetevőket olcsóbbakra cserélték. Manapság azonban annak a veszélye is fennáll, hogy káros vagy akár mérgező élelmiszerek kerülnek a fogyasztó tányérjára.

Nagy-Britanniában 2013-ban kerekedett botrány abból, hogy egyes marhahúsos lasagne-készítmények valójában hatvan százaléknál nagyobb arányban, sőt egyes esetekben száz százalékban lóhúst tartalmaztak. Az eset nem egyedülálló, több országban – köztük Magyarországon is – találtak lóhúst tartalmazó termékeket az ellenőrző hatóságok.

Gyakran fordul elő hazánkban is, hogy hamisítják az élelmiszert – állította az M1 Summa című műsorában Dömölki Lívia élelmiszer szakértő. Hozzátette, szinte nem telik el úgy év, hogy ne legyen legalább egy élelmiszerbotrány, azaz amikor a csomagban más van, mint kellene. Példaként említett az olajhamisítást és a lóhússal kevert marhahúst is a hamburgerek esetében.

Élelmiszer-hamisításnak minősül a rossz minőségű alapanyagok használata, az olcsóbb termékek átcsomagolása, a szavatosság átírása, a romlott élelmiszer feldolgozása, az eredetvédett termékek hamisítása, és a nem bioélelmiszer bioként történő értékesítése is.

Szakértői becslések szerint az élelmiszer-hamisítás folyamatosan növekvő problémát jelent a világ élelmiszerpiacán. Ma már az összes hamisított árucikk hozzávetőlegesen tíz százaléka élelmiszertermék. A becslések alapján pedig a forgalomba hozott élelmiszerek 1-3 százaléka hamisított.

Világszerte számos módszerrel próbálják megfékezni az élelmiszer-hamisítókat. Dániában például akár fegyházbüntetés is járhat a híres dán vaj hamisításáért, Kínában pedig a fogyasztók papír tesztcsíkok segítségével ellenőrizhetik, hogy a különböző ételekben vannak-e egészségre ártalmas anyagok.

Hazánkban a minőségileg kifogásolható készítmények aránya tíz százalék

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladata az élelmiszer-biztonság garantálása. Hazánkban a minőségileg kifogásolható készítmények aránya tíz százalék. A csalások visszaszorításának érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal létrehozta a kiemelt ügyek igazgatóságát, amely megalakulásától 2015-ig összesen 1098 ellenőrzést végzett. A kiszabott bírság összege 582 millió forint volt, és az elkobzott termékek mennyisége 3613 tonnát tett ki.

Nemcsak a gazdasági kár jelentős, hanem felmérhetetlen élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi kockázatot is jelentenek ezek az esetek – mondta dr. Bognár Lajos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

A szakértők szerint az élelmiszer-hamisítók megfékezésében a fogyasztóknak és az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak is kulcsszerepük van.

Keressük a termelőt!

A helyettes államtitkár elmondta, hogy alapvetően az élelmiszerek jelölését és nyomon követhetőségét vizsgálják. Azt ajánlotta, hogy ezt tegyék a vásárlók is. Az élelmiszer-vállalkozások maximálisan törekedjenek a nyomon követésnek a biztosítására, hiszen adott esetben így tudják gyorsan visszahívni a támadásnak kitett terméket a polcokról, ezzel pedig a veszélynek kitett emberek számát csökkenthetik – magyarázta a szakember.

A szakértők szerint minél több szereplőn keresztül jut el az élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig, annál nagyobb az esélye, hogy hamisított élelmiszer kerül az asztalra. Érdemes tehát felkeresni azokat az ellenőrzött helyi termelőket és termelői piacokat, ahol nagyobb valószínűséggel vásárolhatunk jó minőségű magyar terméket.

(M1 Summa nyomán)

Több mint százezer jelöletlen tojást vontak ki forgalomból

Egértanya egy reform-élelmiszereket gyártó üzemben Szegeden

Csótányok a pékségben

Nyomokban gyümölcsöt tartalmazhat – sorra buktak meg a teszteken a gyümölcsteák, azt sem tudjuk, mit iszunk

Négy húsüzletben több mint egy tonna terméket foglalt le a Nébih

Nem spórolta ki a növényvédőszereket fejessalátáiból a Penny Market

Kevésbé okos megoldás növényvédőszerrel szennyezett török mandarint árusítani – a Penny nem tudta

Nem biztos, hogy a 40 ezer forintos Dom Pérignon a legjobb választás szilveszterre – a magyar pezsgők is előzték a Nébih-teszten

Betonkeverőben készült a gyros – azt ették jó étvággyal a gyorséttermezők

Az Ön által vásárolt szaloncukor nyomokban egeret, esetleg legyet tartalmazhat

Ezt etetik velünk: zöldségtisztító üzemeket záratott be a Nébih

"A 72 forintos olasz bor csak hamisítvány lehet" – tüntettek az alföldi szőlőtermelők

Kukában pácolt hússal is találkozott a NÉBIH – eltiltani nem lehet az üzemet


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »