Amikor a Tauris legyőzte a Sampdoriát

Amikor a Tauris legyőzte a Sampdoriát

„Emlékeztek, amikor legyőztük a Sampdoriát?” A jelenleg III. ligás rimaszombati futballcsapat szinte minden bajnokiján akad egy drukker, aki felidézi a klubtörténet egyik legemlékezetesebb meccsét. Ma húsz éve a rimaszombati Tauris az Intertotó-kupa második fordulójának visszavágóján Orabinec góljával 1:0-ra nyert a nagynevű olasz rivális ellen.

A rimaszombatiak az akkori élvonal, a Mars Superliga 1997/98-as idényében a táblázat 6. helyén végeztek. Ez önmagában még nem jelentett volna európai kupaszereplést, de az 5. helyezett pozsonyi Slovan visszautasította a részvételt, így a Taurisé lett a lehetőség.

Az első fordulóban az északír Omagh Town együttesével találkoztak a gömöriek. Az első meccsen, Rimaszombatban Vilím góljával nyert a Tauris 1:0-ra, a szurkolók figyelmét leginkább az ragadta meg, hogy a vendégek minden egyes alkalommal, amikor a játékvezető megszakította a játékot, ivószünetet is kértek, a meccs után pedig a helyi Tango kocsmában folytatták a szomjoltást, immár nem vízzel.

A visszavágón 2:2-es döntetlent ért el a Tauris, így sikerrel vette története első kupapárharcát, és készülhetett a nagynevű, nagy múltú genovai Sampdoria ellen.

A rimaszombatiakat abban az időszakban Vas Ferenc irányította. A szerénységéről és szorgalmáról ismert tréner idén hunyt el. A Sampdoria elleni összecsapásokat élete végéig legnagyobb szakmai sikereként emlegette.

„Pályafutásom legszebb emléke marad a Sampdoria otthonában játszott mérkőzés. Amikor megláttuk azt a gyönyörűszép pályát, a lélegzetünk is elállt. Azt gondoltam: Édes jó Istenkém, csak most adj erőt, hogy itt ne valljunk szégyent. A csapatom taktikailag nagyon jól felkészült a meccsre, mindent megbeszéltünk, két hétig dolgoztunk a taktikán, és a sok munka meghozta a gyümölcsét” – idézte fel a meccset lapunknak Feri bácsi a 70. születésnapja alkalmából adott interjújában 2010-ben.

Vas Ferenc civilben erdész volt, akkori védence, Urblík József ma is mosolyogva emlékszik, hogy a mester Genovába is az erdészöltönyében utazott, s abban is ment ki megnézni a pályát. „Akkurátusan lépegetve lemérte a pálya szélességét és hosszát is. Az elegáns, öltönyös olaszok csak néztek, ki ez a fura figura. Amikor végzett, bejött az öltözőbe, és kijelentette: Fiúk, semmit se féljetek, ez a pálya pontosan ugyanakkora, mint a rimaszombati!” – mesélte lapunknak a rimaszombatiak volt csatára, akinek több nagy helyzete is volt az első mérkőzésen. A Sampdoria Palmieri 37., illetve Cate 66. percben szerzett góljával 2:0-ra nyert, de Urblík szépíthetett volna.

„A meccs másnapján mindenki rohant megvenni az olasz újságokat – emlékezett Urblík. – Nekem is megvolt a Gazetta dello Sport, de sajnos azóta elveszett. Pedig a vendégek közül én kaptam a legmagasabb osztályzatot.”

Hogy nem túloz, azt a korabeli szlovák sajtóból ellenőrizni lehet: a híres olasz sportlap osztályzatait a szlovák sportnapilap is leközölte a mérkőzés után. A Luciano Spaletti irányította olaszok közül mindenki hatos vagy 6,5-ös osztályzatot kapott, a rimaszombatiak közül viszont csak két játékost értékeltek 6,5-sel: Orabinecet és Urblíkot.

„A szerb hátvédünk, Jozso Pavics akkor azt mondta, ha jugoszláv menedzserem lenne, az után a meccs után biztos el tudott volna adni valahová” – tette hozzá Urblík.

A visszavágó előtt Csarnakovics György, a rimaszombatiak akkori másodedzője így felelt a szlovák sportnapilap kérdésére, hogy milyen mérkőzést képzel el: „A harmadik percben kellene rúgnunk az első gólt, a másodikat pedig a ráadásban, közben pedig nem lenne szabad gólt kapnunk.”

A meccset telt ház előtt játszották, a hivatalos adat szerint 6223 néző volt a stadionban, de a városban nyolc-kilenc ezer nézőről beszéltek.

A találkozó pontosan Csarnakovics elképzelései szerint indult: a Tauris a 3. percben vezetést szerzett Orabinec góljával. A Sampdoriánál már a kezdőcsapatban szerepelt az első meccsen csak csereként beállt Vincenzo Montella, de a hazai kapuban Ľuboš Lukáč aznap bombaformában védett. A meccs utolsó negyedórájában még voltak veszélyes hazai pontrúgások, de Csarnakovics jóslatának második fele nem vált valóra.

Az olasz bajnokság 9. helyezettje elleni összecsapás során sok olyasmire rácsodálkoztak a játékosok, amit korábban még nem láttak. Urblík felidézte, hogy a Sampdoria stadionjában már akkor volt az öltöző mellett bemelegítőterem. A szlovák sportnapilap pedig a visszavágó után arról cikkezett, hogy az olasz csapat játékosai nem maguk cipelték a cuccaikat a buszból az öltözőbe, hanem a gyúrók hordták utánuk.

„Olyan világot láttunk, amilyenről nálunk akkor még nem is lehetett hallani” – jegyezte meg Urblík.

A rimaszombatiak az 1:0-s hazai győzelem ellenére búcsúztak az Intertotó-kupától, de nem vallottak szégyent. Tapasztaltabb, jóval nagyobb költségvetésből dolgozó ellenfelük kicsit félvállról vette a párharcot, így végül a gömöriek rendesen megizzasztották őket. Vas Ferenc azt is sokszor emlegette, hogy Luciano Spaletti is elismerően szólt a Taurisról, s mind a genovai, mind a rimaszombati mérkőzés után megdicsérte őket. „Azt hittük, hogy könnyű meccs lesz – kezdte értékelését Spaletti a visszavágó után. – A gyors gól után gyorsan rádöbbentünk, hogy sokkal nehezebb dolgunk lesz. Több helyzetünk volt ugyan, mint otthon, de Lukáč a kapuban nagyszerű teljesítményt nyújtott. Meg kell dicsérnem a rimaszombatiakat azért, milyen szervezetten játszottak.”

A húsz évvel ezelőtti meccs azóta is élénken él a szurkolók emlékezetében. A III. ligás meccsek kevésbé eseménydús perceiben a törzsdrukkerek szívesen gondolnak vissza arra, hogy volt idő, amikor csapatuk európai kupában is indult. S ha egyszer sikerült, miért ne sikerülhetne egyszer, talán húsz év múlva újra?

 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »