Amerikai gitárzene minden mennyiségben 2.

Amerikai gitárzene minden mennyiségben 2.

A Peter Holmstedt által vezetett svédországi központú Hemifran a folkzenei produkciók képviseletében zászlóshajónak számít a kontinensünkön.

Tevékenységének köszönhetően számos tengerentúli (amerikai, kanadai, ausztrál stb.) előadót ismerhetünk meg. Folytatva a tavaly megkezdett hagyományt most újra a Hemifran kötelékébe tartozó muzsikusok lemezeiből válogatunk.

Steven Casper & Cowboy Angst:I Feel Like I’ve Got Snakes In My Head

Szokatlan című lemezt készített a los angeles-i gitáros-énekes, Steven Casper. Hiszen az új korongja aI Feel Like I’ve Got Snakes In My Headcímet viseli. A kiadvány valójában egy EP, ami a kis és a nagylemez közé pozícionált hanghordozót jelent. A korongon, ami a 2014-es Endless Sky és a 2012-es Trouble szerves folytatásának tekinthető 7 szám kapott helyet. Casper munkáját ezen a lemezen a Cowboy Angst névre hallgató formáció segíti, amelyben John Groover McDuffie gitározik, Herb Deitelbaum basszusgitározik, Jay Novac dobol és Carl Byron zongorázik, harmonikázik illetve fúvósokon játszik. A kellemes hangvételű lemezen olyan balladisztikus számok kaptak helyet, mint pl. a „Fora Few Dollars Less”, a „Driving Fast” és a „Maria”.

Honlap: http://caspermusic.com

Bill Price:”I Can’t Stop Looking At The Sky”

Egy szépen kimunkált, igényes albummal jelentkezett, a Bob Dylan rajongó, amerikai muzsikus Bill Price. Az I Can’t Stop Looking At The Skycímet viselő lemez és annak kiegészítő anyagai négy éven keresztül készültek. A végeredmény közel két és félórányi zenei anyag és egy közel 200 oldalas kísérőanyag a kiadványhoz. A „deluxe” kategóriába tartozó kiadvány két korongja bőséges hallgatnivalót kínál az amerikai folkzene kedvelőinek. 2001 óta ez a 6. korong az előadó diszkográfiájában. A másfél évtized alatt kiadott albumok száma azt mutatja, hogy Price a stúdiózás helyett inkább az élő fellépésekre helyezi a hangsúlyt. Ami egyébként érződik is az elhangzó kompozíciókon, hiszen olyan kis, apró történetek elevenednek meg bennük, amelyeket a muzsikus a folyamatos utazásai alatt átélt. A friss lemez gazdag repertoárjában 33 szám kapott helyet. A kínálat jelentős része az úgynevezett rádióbarát zene kategóriába tartozik és ebből fakadóan már a lemez megjelenésétől kezdve gyakori vendégek a tengerentúli rádióadók műsoraiban. A repertoárban olyan felvételek követik egymást, mint pl. az „Empty Out My Head”, az „On The Dancer”, a „Makes Me Feel Better” és a „Crazy Good/ Crazy Bad”.

Honlap: www.billprice.info

Inouwee:Rawhide

Nem kell feltétlenül a tengerentúlra utaznia annak, aki modern amerikai folk zenét szeretne hallgatni. Itt van például a Kaare Hansen és Signe Marike által alkotott dán duó, az Inouwee. A formáció 2009 telén jött létre és azóta, több száz koncerten vannak túl. Népszerű szereplői a dán illetve az európai zenei fesztiváloknak. Alapvetően egy elektro-pop duóról van szó, amelyik egyfajta „fűszerként” használja az amerikai folk zene elemeit. Az Inouwee két EP-vel (a The End of All Things To Come és a Dark & White) tette le a névjegyét a dán illetve az európai zenei porondon. A duó közelmúltban megjelent lemeze a Rawhide címet kapta. A korongon – témájukat tekintve – a mindennapjainkkal foglalkozó számok kaptak helyet. A repertoárban szereplő dalok az életről, a halálról, a szerelemről, az elmúlásról és egyéb „emberközpontú” témákról szólnak. A korongon található 9 szám között olyan dalokat hallhatunk, mint pl. a „Terminator”, a „Record the Darkness”, a címadó „Rawhide” és a „Time is a Line”. Akik behatóbban szeretnék tanulmányozni a dán elektro-pop világát, azok feltétlenül ismerkedjenek meg ezzel az albummal.

Honlap:http://inouwee.tumblr.com

John Pinamonti:The Usual

Az amerikai muzsikus John Pinamonti a jövő évben ünnepelheti az első lemezének a megjelenésének a 20. évfordulóját. Ugyanis a bemutatkozó korongja a Tragico Magico 1997-ben került a boltokba. A sikeres debütálást további 5 korong követte, amelyek közül a legfrissebb a The Usual címet kapta. Az új korongra szokatlanul sok, 14 szám került. Persze a sok hallgatnivaló miatt nem valószínű, hogy valaki is tiltakozni fog, főként nem a rajongótáborából. Az album „húzó tételeinek” a „Rough and Rocky”, a „There Will Come A Day”, a „City Of Angles” és az „I Can’t Feel At Home In This World Anymore” számítanak.

Aki szereti a tartalmas, elgondolkodtató dalszövegeket és az amerikai folk zene dallamait az feltétlenül hallgassa meg Pinamonti új lemezét.

Honlap:  www.pinamonti.com

The Spicewood Seven:Still Mad

A The Spicewood Seven névre hallgató amerikai formáció neve egy kicsit megtévesztő, hiszen nem egy nagylétszámú csapatról van szó – ahogy erre a név utal – hanem egy duóról. A Tommy Spurlock és Luke Power country rock kettőse 2007-ben lépett be az elsőlemezes előadók táborába. A Kakistoracy című albumnak – többek között az erős politikai töltetének köszönhetően – nagy visszhangja volt hajdan a tengerentúlon. A zenekar friss albuma, a Still Man sem mentes a politikai gondolatoktól. Ami nem meglepő, hiszen 2016 a választási kampány éve a tengerentúlon…

A változatos repertoárú lemez 12 kompozíciója számos témával foglalkozik. Az albumon olyan számok követik egymást, mint pl. a „Somewhere”, a címadó „Still Mad”, az „I Live With The Devil”, a „Hey Idiot” és a „The Magic Bullet”. Akik szeretik a country műfaj rockosabb változatát, azok számos kedvencet találhatnak maguknak a kínálatból.

Honlap: www.phoebeclaire.net

Dave Insley:Just The Way That I Am

 A country műfaj tradicionálisabb ágát képviselő muzsikus, Dave Insley a közelmúltban jelentkezett új albummal. A Just The Way That I Am a 4-es számot viseli az előadó eddigi szólóalbumainak a sorában. Insley 2008-ban a West Texas Wine című koronggal lépett be a lemezesek táborába. Az új album elkészítéséhez Insley egy népes csapatot szólított a stúdióba. Az albumon Rick Shea, Redd Volkaert és Danny B Harvey gitározik, a multiinstrumentalista Matt Hubbard zongorán, harmonikán és harsonán játszik valamint Kelly Willis, Elizabeth McQueen és Dale Watson énekel. A friss korongon 12 szám kapott helyet. Az anyag legfajsúlyosabb tételeinek a Rick Shea-Paul Lacques kettőssel közösen írt „Win-Win Situation, For Losers”, a Marty Robbins szerzemény „újragondolásából” született „Arizona Territory 1904” és az előadó saját családjának címezett „We’re All Here Together Because of You” áll.

Aki kíváncsi arra, hogyan lehet jelen egyszerre egy lemezen a hagyománytisztelet és a zenei innováció, az feltétlenül hallgassa meg Dave Insley új albumát.

Honlap: www.daveinsley.com

The Sumner Brothers:The Hell In Your Mind

A kanadai zenekar, a The Sumner Brothers gerincét a Sumner testvérek Bob és Brian adják. Rajtuk kívül a basszusgitáros Joseph Lubinsky Mast és a dobos Leon Power játszik a bandában. Az együttes első lemeze 2006-ban jelent meg In The Garage címmel. Az albumot gyorsan felkapták a kereskedelmi rádióadók. Méghozzá olyannyira, hogy annak idején egy olyan top 10-s listára is sikerült felkerülnie, amelyet friss folk és blues kiadványokból állítottak össze. Az általuk képviselt stílus miatt a testvéreket gyakorta „kanadai Neil Young’-okként emlegetik. A zenekar Kanadában leginkább az egyetemisták körében nagyon népszerű. Ezért nem meglepő, hogy a fellépéseik döntően a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódnak. A fennállásuk egy évtizede alatt öt albumot készítettek. Ezek közül a legfrissebb, az ötödik aThe Hell In Your Mind címet kapta. A lemezborító a fekete-fehér fotómontázsaival a ’60-as-’70-es évek hangulatvilágát idézi.

Ezen az alternatív country jegyében fogant albumon 8, átlagos hosszúságú kompozíciót találhatunk. A repertoárban olyan számok követik egymást, mint a „Last Night I Got Drunk”, az „ It Wasn’t All My Fault, a „Go This One Alone”, a „Lose Your Mind” és a lemezt záró  „My Dearest Friends”. AThe Sumner Brothers új albuma egy energikus, erőtől duzzadó produkció, ezért nem véletlen, hogy első sorban a fiatalok körében számíthat népszerűségre.

Honlap: www.thesumnerbrothers.com

Blind Lemon Pledge:Pledge Drive

A Blind Lemon Pledge együttes név és egy gitáros, James Byfield művészneve is egyben. A gitáros 2008-ban alapított a (művész)nevét viselő, akusztikus bluest játszó zenekart San Francisco-ban. Byfield csapatában „Pistol Pete” Grenell basszusgitározik, „Thumpin’ Scott” Comet dobol, Sioux City Slim harmonikázik, és „Fiddlin’ Cal” Keaoola fidulán játszik. Igazán nagy tapasztalattal rendelkező muzsikusok alkotják a zenekart. Például a Hawaii-ról származó „Fiddlin’ Cal” Keaoola már öt olyan albumon szerepelt, ami kiérdemelte a Grammy díjat.

A Blind Lemon Pledge a rajongói nagy örömére a közelmúltban elkészítette az 5. albumát, ami a Pledge Drive címet viseli. A közel háromnegyed órás játékidejű hanghordozóra 12 kompozíció került. Néhány felvétel elkészítéséhez vendégeket is hívott a zenekar. Pl. a „Moon Madness” Jenny Reed, az „5 Weeks Of Heaven” pedig Rick LeCompte közreműködésével készült.

Összességében egy olyan, jó hangulatú album született, amelynek az anyaga bármelyik folk vagy blues fesztiválon megállná a helyét. Aki csak néhány szám erejéig szeretné tesztelni az albumot, az kezdje a „munkáját” a „Run John Run”, a „Birmingham Walk” és a „You Know You Really Got The Blues” című kompozíciókkal.

Honlap: www.blues.james-creative.com

Daniel Martin Moore: Golden Age

A több hangszeren (zongorán, bendzsón és gitáron) is jól játszó amerikai muzsikus, Daniel Martin Moore 2008-ban készítette el a bemutatkozó albumát, a Stray Age-t. Amelyet két évvel később a Dear Companion, majd 2011-ben  az In The Cool Of The Day követett. 2012-ben a Farthest Field, egy évvel később pedig az Archives Vol. I került a lemezboltokba. Az előadó legfrissebb hanghordozója a Golden Age címet kapta. A muzsikus zenéjét leginkább az amerikai folk zene és a popzene sajátos keverékeként lehetne definiálni. Az új album leginkább a fület simogató lírai dallamokból építkezik. Egészen pontosan 10 szerzemény kapott helyet a repertoárban. A felvételek közül az „Our Hearts Will Hover”, a „How It Fades” és az „On Our Way Home” című dalok számítanak meghatározó tételeknek. Az album hangulata, az általa teremtett atmoszféra leginkább Paul Simon korai lemezeinek a világát idézi. Különös tekintettel az 1975-ben megjelent, Still Crazy After All These Years című korongra.

www.danielmartinmoore.com


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »