Alstom-ügy: hol a vége?

Ha valaki még kételkedne abban, hogy az Alstom járműgyártó cégnél bevett gyakorlat az üzletfelek korrumpálása, jól teszi, ha felülvizsgálja a véleményét. Tavaly egy amerikai bíróság ítélte 772 millió dolláros büntetésre a francia céget a kuncsaftok notórius lefizetéséért, most meg a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal emelt vádat ellene bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt. Utóbbitól tudhattuk meg régi sejtésünket is: bizony az Alstom a mi BKV-nkat is alaposan megkenhette. (Kétmilliárd forintnak megfelelő összegről beszélnek.) Noha itthon is megy-mendegél – immár hat éve – valami komótos vizsgálat az M4-es metróberuházás tanácsadói szerződéseiről, illetve az Alstom-metrókocsik körüli disznóságokról, a mi nyomozó hatóságaink igyekezete erősen elmarad a nyugati kollégákétól. Szívemből szólt Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő, amikor a minap föltette a költői kérdést: vajon idehaza eddig miért nem tudták kideríteni azt, amit a britek igen? Egyáltalán miért nem érdeke a magyar hatóságoknak az igazság kiderítése? Azt is hozzátette, a csúszópénzek léte választ ad arra, miért vannak annyira „túlárazva” a magyar közbeszerzések. Kis emlékezetfrissítés: a metrószerelvények leszállításáról még 2006 júniusában Demszky Gábor akkori főpolgármester és Aba Botond egykori BKV-vezérigazgató írt alá egy 65 milliárd forintos, teljesítés nélkül is felerészt kifizetett szerződést.

Nagy összegben fogadnék bárkivel, hogy a leendő elmarasztaltak között (ha egyáltalán lesznek ilyenek) nem találjuk majd Demszky Gábor nevét. Ámbár ki fogadna ilyen képtelenségbe…

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »