Álom csak a katalán állam?

Álom csak a katalán állam?

A Spanyolországtól való elszakadásra való törekvések az elmúlt tíz évben erősödtek fel a gazdag északspanyol tartományban, ahol a britek kilépése újabb lendületet adhat ezeknek.

„Katalónia mindig is erős nacionalista érzelmekkel rendelkező tartománya volt Spanyolországnak, akárcsak Baszkföld. Saját nyelvünk, kultúránk, elképzeléseink vannak, amelyek sokáig tiltva voltak” – mondja Borja Alcedo, egy fiatal katalán vállalkozó Barcelona egyik belvárosi kávézójában. Katalónia utcáin sétálva fel-felbukkannak a függetlenséget hirdető graffitik, táblák és zászlók. A Spanyolországtól való elszakadásra való törekvések az elmúlt tíz évben erősödtek fel a gazdag északspanyol tartományban, ahol a britek kilépése újabb lendületet adhat ezeknek. „A Brexit megmutatta, hogy lehetséges önálló döntést hozni a szuverenitásról” – fogalmazott a brit szavazást követően Carles Puigdemont. Katalónia elnöke szerint ha Nagy-Britannia kiléphet az unióból a többi tagország jóváhagyása nélkül, akkor a katalánoknak sincs szükségük Madrid engedélyére.

Az autonóm tartomány hovatartozása mára teljesen megosztotta a helyi társadalmat. „Nem széthúzni kellene ezt a kontinenst, nem úgy, mint a britek, hanem összetartani” – érvel egy Barcelonában élő madridi édesanya. „Bár a katalán parlamentben többségük van a függetlenségpártiaknak, a lakosság körében nincs, és ez szerintem igazságtalan” – mondja egy barcelonai egyetemista lány is. Sokak szerint az egész függetlenedés egy politikai kampány része. „A volt elnök, Artur Mas több jogot akart kiharcolni a központi kormánytól a költségvetési kérdésekben, ezért kezdett a függetlenedéssel fenyegetőzni. Nem működött, és ez lett a vége” – magyarázza a lány, aki szerint a kérdés szétbomlasztja a társadalmat. „Az egész egy politikai kérdés. A kormánypárt felismerte, hogy ha nem akar szavazatokat veszíteni, támogatnia kell a függetlenséget Katalóniában” – mondja Sergio Santamaría katalán jogász, a Néppárt volt képviselője. A szakértő szerint az alkotmányjogi aggályok jelentik a legnagyobb problémát, hiszen ahogy a központi kormány, úgy a Legfelsőbb Bíróság is jelezte többször: a függetlenedési népszavazás megtartása alkotmányellenes.

A katalán kormány két évvel ezelőtt tartott egy – illegális – „alternatív népszavazást”, amelyen a 2,3 millió katalán vett részt, és több mint 80 százalékuk az elszakadás mellett voksolt. A társadalom ennek ellenére megosztott: a hét és fél millió lakosú Katalóniában a közvélemény-kutatások alapján nincs ötven százalékuk a függetlenséget támogatóknak. Ennek ellenére tavaly ősszel az elszakadást támogató pártok többséget szereztek a parlamentben, januárban pedig koalíciós kormányt alakítottak. A Junts pel Sí (Együtt az igenért) nevű párttömörülés színeiben kormányzó Carles Puigdemont akkor bejelentette: 18 hónapot szán a függetlenedés feltételeinek megteremtésére, és megkezdték az önálló állam létrehozásához vezető folyamatot. A két függetlenségpárti blokk között konfliktus alakult ki, ezért az elnök bizalmi szavazást kért, amelyet szeptemberben tartanak a katalán parlamentben. Ha a terv nem sikerül, akár új parlamenti választások lehetnek a tartományban.

A Brexit azonban most új löketet adhat a folyamatnak, hiszen a vezetés bízik a sorstársnak tekintett Skócia függetlenedésében, amely a britek többségével ellentétben az unióban maradásra szavazott. „Skócia és Katalónia között nincs hasonlóság, hiszen a skótoknak a brit parlament engedélyezte a népszavazást” – mondta Sergio Santamaría. Kiemelte: hiába próbálják újraértelmezi a történelmet, Katalónia valójában soha nem volt önálló állam. A szakértő szerint alkotmányjogi értelemben nem elképzelhető, hogy egy ország egyetlen területe szavaz referendummal a saját kiválásáról, ehhez a többi országrész jóváhagyása kell. De gazdasági érvek is összecsapnak a függetlenedéssel kapcsolatban.

„A leggazdagabb régió vagyunk Spanyolországban, és mégis deficittel küzdünk. Jóval több pénzt fizetünk be a központi kormányzatnak, mint amennyit visszakapunk, Madrid rendszerszintűen tartozik nekünk” – magyarázza Borja Alcedo, aki szerint a függetlenedés hosszú távon megoldaná a pénzügyi problémákat. Mások szerint épp a gazdasági kérdések miatt lenne halálra ítélve a katalán állam: nem csak a hiányról van szó, egy önálló állam intézményeinek létrehozása rengeteg pénzbe kerül. „És mit kezdenénk a NATO-val, az EU-val, melyik nemzetközi szervezet ismerné el Katalóniát?” – tesz fel a kérdést az egyetemista lány. „A függetlenség nem más, mint propaganda. Valójában senki nem hiszi el, hogy megvalósulhat.”


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »