Állóháború: eladhatják az INA-részt

Állóháború: eladhatják az INA-részt

Ismét fontolóra veheti a Mol vezetése az INA horvát olajvállalatban lévő csaknem 50 százalékos részesedésének eladását, ha belátható időn belül nem kezdődnek új tárgyalások a cégben kisebbségi tulajdonos zágrábi kormánnyal a horvátországi olajcég jövőjéről – vélik iparági elemzők. A magyar és a horvát fél között egyszerre több per is zajlik.

Abban az esetben, ha belátható időn belül nem kezdődnek újra a tárgyalások a horvát INA olajvállalat sorsáról a zágrábi kormánnyal, akkor a Mol Nyrt. vezetése ismét fontolóra veszi INA-üzletrésze eladását – állítják egyes iparági források. Az INA olajcéget 44,84 százalékban a horvát állam, 49,1 százalékban pedig a Mol birtokolja. A felek közti vita arra vezethető vissza, hogy a magyar cég rendelkezik az INA vállalatban az irányítói jogokkal, amelyről nem hajlandó lemondani. Míg a horvát kormány mindent elkövet, hogy megszerezze a menedzsmentjogokat.

A Mol-társaság INA vállalatban lévő részvénypakettjének esetleges értékesítését vetette fel a múlt héten Áldott Zoltán is, az INA igazgatótanácsának elnöke a Globus című horvát hetilapnak adott interjúban. A cégvezető úgy fogalmazott: korábban volt róla szó, hogy potenciális vevők érdeklődtek az INA-részvények iránt, az aktuális körülmények között lehet, hogy nehezebb volna új vevőt találni, de sosem lehet tudni – tette hozzá. Áldott Zoltán arról is beszélt, hogy csaknem két éve tárgyaltak utoljára a Mol és a horvát kormány képviselői, most pedig arra várnak, hogy az új zágrábi kormány tárgyalóküldöttséget állítson fel.

Elemzők úgy vélik: állóháborúvá alakult a két INA-részvénytulajdonos több fronton is zajló vitája. Nincs például előrelépés Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében. A magyar olajvállalat vezetőjét korábban a horvát hatóságok azzal vádolták meg, hogy 2009-ben tízmillió euróval megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA feletti irányítást. Az ügyben pereket is indítottak a horvátok, amelyek során nem tudták bizonyítani a gyanújukat. Az eljárásokat tavaly nyáron érvénytelenítette a zágrábi alkotmánybíróság. Később, tavaly decemberben pedig egyesítették a Sanader és a Hernádi elleni pereket, de azóta sem történt semmi. A horvát joghatóságok hozzáállását jól jellemzi, hogy csaknem két éve nem képesek például arról dönteni, hogy a peranyagot a Mol kérésének eleget téve lefordítsák-e magyar nyelvre, vagy sem.

A magyar és a horvát oldal között további jogviták is zajlanak. A Mol 2013 novemberében nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen. A Mol a washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordult, mert álláspontja szerint a zágrábi kormányzat nem tesz eleget a szerződéses kötelezettségeinek. A horvát kabinet pedig 2014 januárjában az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságát (Uncitral) kérte fel a vita rendezésére, azt állítva, hogy a Mol korrupció által jutott az INA irányítási jogaihoz. Egyelőre egyik jogi fórumon sem született döntés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »