Álljunk meg egy (könyvtári) látnivalóra! – Ortelius világatlasza 1572-ből

Álljunk meg egy (könyvtári) látnivalóra! – Ortelius világatlasza 1572-ből

Mivel a jelen helyzetben nincs lehetőség könyvtáraink személyes felkeresésére, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont munkatársai a szombathelyi egyházmegyei könyvtár érdekességeiből, látnivalóiból válogatnak. Tizenkét héten keresztül egy-egy kincset ajánlanak az érdeklődők figyelmébe, mely tükrözi e gyűjtemény sokszínűségét, gazdagságát.

Abraham Ortelius (1527–1598) németalföldi térképész műve volt az egyik első, modern értelemben vett világatlasz. Ő rajzolta az első térképet a Csendes-óceánról is. A világon elsőként történelmi térképeket és a múlt jelentős városainak látképeit is felvette atlaszába, a történelmi térképészet megalapítójának számít.

Világatlasza, a Theatrum Orbis Terrarum első alkalommal 1570-ben jelent meg, s hamarosan a korabeli Európa több nyelvén kiadták. (A könyvtárban egy 1572-es kiadású, német nyelvű kiadás található.)

Hírdetés

Utazásai során megismerkedett számos külföldi tudóssal, atlasza elkészítéséhez az ő felméréseiket használta, korábbi térképeket rajzolt újra. Ortelius legalább nyolc térképet felhasznált művében Ortelius Gerardus Mercator (1512–1594) világatlaszából. Mercator nevéhez fűződik az „atlasz” kifejezés térképekre vonatkozó használata. Kapcsolatuk baráti volt, korábban Mercator bátorította a Theatrum elkészítésére. Átalakított térképek kerültek bele a műbe, forrásait mindig feltüntette.

Ortelius kommentárokat és országleírásokat is kapcsolt a képekhez. Leírta a fekvést, domborzatot, növényzetet, népességet, valamint kultúrtörténeti áttekintést is adott. Magyarország esetében többek között Brodarics István és Bonfini leírásaira támaszkodott. Magyarország térképe Wolfgang Lazius (1514–1565) osztrák humanista tudóstól származott, aki egyben orvos és térképész is volt.

Forrás és fotó: 
Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont; Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »