Álljunk ki közösen Székelyföld területi autonómiájáért!

Álljunk ki közösen Székelyföld területi autonómiájáért!

Az eseményt a korábbi évekhez hasonlóan ismét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezi. Tájékoztatásuk szerint a délután 4 órakor, a székely vértanúk obeliszkjénél kezdődő megemlékezést követően a demonstrálók a város főterére, a kormányhivatal elé vonulnak majd és petíciót adnak át a kormány képviselőjének. Ezt követően a távolról érkezők hazaindulnak, a marosvásárhelyiek pedig részt vesznek a Kultúrpalotában a Gábor Áron-díj átadó ünnepségén.

“Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését”

– áll a felhívásban, melyet Izsák Balázs, az SZNT elnöke jegyez.

A román politikai elit betegesen retteg a Székelyföld autonómiájától, hiába mutatja nyugat-európai példák hosszú sora (Dél-Tirol, Baszkföld vagy éppen az Åland-szigetek), hogy e gesztus nemhogy gyengíti, hanem éppen erősíti az állam kohézióját. Az elmúlt években mindent megtettek a demonstráció ellehetetlenítése érdekében. Többek között 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is megpróbálták betiltani, de folyamatosak voltak a bírságolások is, miközben tavalyelőtt az egyik kormánypárti román képviselő börtönnel fenyegette az autonómiáért tüntetőket.

Idén eddig ilyen provokációkra az államhatalom részéről nem került sor, ám természetesen “nyugtával dicsérjük majd a napot”.

Az SZNT felhívásának eleget téve egyébként több erdélyi magyar szervezet is mozgósít, a következetesen autonomista állásponton lévő Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) például Székelyföld és Erdély hat nagyvárosából indít buszokat az SZNT-vel együtt.

Hírdetés

A legnagyobb erdélyi magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve az annak fiókszervezetévé vált Magyar Polgári Párt (MPP) kapcsán ilyenekről nem olvasni. Ugyanakkor az MPP-s Kulcsár-Terza József ismét be szeretné nyújtani Székelyföld autonómiatervezetét a román törvényhozásnak (egyszer már leszavazták, az RMDSZ pedig olyan nagyon nem erőltetné). Az RMDSZ pedig legutóbbi kongresszusán arról döntött, hogy az erdélyi magyarok szimbólumai hivatalosan is a magyar és székely zászló, valamint a magyar és székely himnusz legyen. Ugyanitt nyilatkozatban rögzítették a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetői és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, hogy folytatják az őshonos kisebbségek védelmében végzett munkát az Európai Unióban, az Európai Néppárt keretein belül. Jó kérdés persze, hogy mi lesz, ha kizárják majd a Fideszt Néppártból, amire jelenleg van némi esély.

A magyarországi politikai erők közül bár elviekben a kormánypártok és az ellenzék több pártja is kiáll a külhoni magyarság önrendelkezése mellett, a tettek szintjén már sokkal kevesebb történik. Jól mutatja mindezt, hogy amikor tavaly június 4-én a jobbikos Szávay István azt vetette fel, hogy a magyar kormány inkább a székely autonómiáért folytasson szabadságharcot Brüsszellel szemben, Dömötör Csaba válaszában fontosnak tartotta, hogy az SZDSZ-hez hasonlítsa a Jobbikot, de az autonómia szót ki sem volt hajlandó ejteni.

Ezzel szemben a Jobbik alapítása óta határozottan kiáll a székelység önrendelkezési törekvései mellett. Hazai és külhoni tagjai, szimpatizánsai minden évben részt vettek és idén is ott lesznek a marosvásárhelyi demonstráción. Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke valódi autonómiaharcot ígért 2018-as kormányra kerülésük esetére, Gyöngyösi Márton, a párt jelenlegi elnökhelyettese és parlamenti frakciójának vezetője pedig dr. Brenner Koloman képviselőtársával együtt még 2017-ben tanulmányúton vett részt Dél-Tirolban.

Sneider Tamás jelenlegi pártelnök vezetésével még tavaly nyár elején megalakult a Jobbik Autonómia Munkacsoportja, a külhoni magyarok témájával parlamenti képviselősége során végig elkötelezetten foglalkozó Szávay István javaslatára pedig az Országgyűlés október 16-át a Magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította.

És hogy miért pont március 10-én követeli a székelység önrendelkezését? Azért, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk József tüzérezredes vezette felkelés tagjaiként próbálták lángra lobbantani az orosz és osztrák fegyverekkel levert magyar forradalom tüzét.

Kovács Dávid Attila

(Fotók: Béli Balázs/alfahir.hu)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »