Állatorvosi ló

Állatorvosi ló

Ha van rémes közhely, akkor ez az. Állatorvosi ló. Amiben, amin minden létező és elképzelhető hiba megvan, benne van. De hát annyira nehéz megállni, hogy ne ez jusson az ember eszébe, ha éppen Hadházy – az állatorvos – parlamenti lófaszozásáról elmélkedik. Állatorvosi ló. Ki más, természetesen maga Hadházy, aki végzettségét tekintve állatorvos. A rossz és sikertelen politikus prototípusa. Mintegy állatorvosi lova a kudarcpolitikusoknak.

Maga a történet unalomig ismert, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján táblákat mutogatott Hadházy, az egyiken pedig ez állt: Lónak a faszát. Nem a semmiből jött ez a szellemes és kulturált felirat, hanem egy téli ellenzéki tüntetés példátlan sikere lehetett a forrása. Nem emlékszem pontosan, hogy ez Hadházy melyik heroikus korszakából származik, mármint a tüntetés. Talán még az első, a genezis időszakából, amikor megfogant az a nagybetűs gondolat, hogy bemennek a köztelevízióba, nem hagyják a tévéseket dolgozni, és helyettük ők fogják szerkeszteni a műsort? Vagyis, amikor Szél Bernadett oly őszinte hangon jajveszékelve kifutott a székházból, Vadai Ágnes sírást tettetve panaszkodott, hogy elrabolták a sapkáját, Varju László mentőt hívott, hiszen egyszerre volt infarktusa és súlyos belső sérülése (szerencséjére mindkét kórból néhány óra alatt felépült és fél nap múlva már élő adásban tudta megnyugtatni az ATV nézőit), Kunhalmi Ágnes nekiszaladt egy ajtónak, Bangóné meg nem vette észre, hogy Bősz Anett egy mobiltelefont sem tud kezelni, így a Facebookon közvetítették, hogy éppen hazugságra készülődnek? Vagy talán a második Hadházy-akció idején volt az ihletet adó tüntetés? Mint bizonyára sokan emlékeznek, másodszorra már csak Szél Bernadett és Hadházy ment be randalírozni a köztévébe. Mindkét ellenzéki képviselőt egyébként példátlan inzultus érte a székházban: Szél Bernadettnek nem engedték meg, hogy a távolabbi vécébe menjen (talán éppen) nagydolgozni, hanem kénytelen volt a közelebbiben elvégezni a dolgát. Hadházy még rosszabbul járt – őt az MTVA dolgozói, mint megannyi Puck, varázslatos álomba szédítették, pusztán azért, hogy olyan helyzetbe hozzák, hogy levegye cipőjét. És hogy ezután már egy ország nevessen (nyugodtan írjuk: röhögjön) lyukas zokniján.

Tehát nem tudom, hogy az első vagy második Hadházy-intervenció idején történt, de az biztos, hogy egy tüntetésen: Hadházy mintegy száz szurkolója előtt azt skandálta, hogy Lónak a faszát, a tömeg (tömeg… ) meg utánakiabálta. Jó, változnak az időt, van, amikor egy forradalmár „nem leszünk, nem leszünk” tiltakozását ismétli a tízezres tömeg, van, amikor néhányan egy Hadházy lófaszát.

Hadházy persze megittasulva hallgatta, hogy ő mond valamit, és olyasmi történik, ami az életében igen ritkán esett meg vele. Száz ember többé-kevésbé figyel arra, amit mond, mi több, még meg is ismétli. Jó, nem Heine egyik versét szavalta, nem Huizingától idézett, nem is a relativitás elméletét cáfolta meg éppen, egyszerűen csak lófaszozott egyet, de hát akkor is milyen jó érzés, hogy egy perifériára szorult (sőt, egész életében alapvetően a periférián élt) emberre bárki is figyel, a szavait meg ismételgetik.

Csodás nap lehetett ez Hadházy életében, teljesen érthető, hogy úgy gondolta, meg kell ismételni. Hol máshol, mint a parlamentben.

Az időzítés teljesen logikus: az ellenzék október 13-a óta azt játssza, hogy csodálatos siker, hogy a Fidesz országosan csak a szavazatok 53%-át szerezte meg, alig szerepelt jobban, mint a tavaszi európai uniós választáson, jöjjön az örömmámor, és hát ki más hinné el, hogy ez siker, mint Hadházy. Csakhogy itt jön a probléma. Ha siker, gondolhatja Hadházy, akkor ez egy olyan siker, amiből tökéletesen kimaradt. Pártja nincs – nem kell ő még a lassan megszűnő LMP-nek sem – , a választáson ő maga nem indult, Gyurcsányék tesznek rá, nem kell senkinek. Nem teljesen logikus, hogy most kell életjelt adnia magáról? Hogy ő is ott van? Hogy ő is él?

Valószínűleg már október 14-én, a választás másnapján egy kis lámpácska fel is gyulladt Hadházy fejében. Valami nagy botrányt kell csinálni a parlamentben. Hogy hogyan, azon nem is kellett sokáig törnie a fejét, hiszen esténként, lefekvés előtt üdvözült mosoly ül ki orcájára, amikor eszébe jut: emberek tucatjai szavalták vele nem is olyan régen, hogy lónak a faszát, lónak a faszát. Persze hogy ezt kell kiírni. Amiben nem vagyok biztos, hogy hol és hogyan született a táblácska. Otthon esetleg? De vajon üzembiztosan tud-e használni egy nyomtatót Hadházy? Jó, állatorvos (végzettségét tekintve legalábbis az, bár nem hiszem, hogy sokan szeretnének Hadházy keze között cicus, blöki vagy éppen szarvasmarha lenni), tehát a reáliák iránt minimális érzékének kell lennie, így technikai ismeretei is vannak. (Sőt, a gazdagok ellen úgy harcol, hogy a repülőgép-vezetés a hobbija, tehát ne legyünk igazságtalanok, nyilván boldogul egy nyomtatóval és ki tud nagyítani egy lófasz feliratú táblát.)

Hírdetés

Valahogy úgy érzem, hogy mégsem otthon nyomtatta ki. Feltételezhető ugyanis, hogy szeretné átélni a frusztrált emberek titkárnőbirtoklási eufóriáját. Mivel semmi érdemlegeset nem csinál, logikusnak tűnik, hogy megragadja az alkalmat, hogy végre tud valami feladat adni munkatársának. Igen, azt hiszem, mégsem ő maga bíbelődik a nyomtatással, hanem megbízza a menedzserpíszí nyelven asszisztensnek nevezett lányt vagy asszonyt, hogy nyomtasson neki egy lófaszt. Itt persze két újabb lehetőségen kell elgondolkodnunk. Hogy mondja ezt meg a titkárnőjének? Hamiskás mosollyal a szája szélén, pajkos vigyorgással? Miután elmagyarázza, hogy mit kért, utána még azt is mondja, hogy hehe? Esetleg szakállkája alatt elpirul? Vagy fürkészőn figyel, hogy nem pirul-e el éppenséggel titkárnője? Óh, milyen izgalmas pillanatok lehetnek. De valahogy mégsem ezt tartom valószínűnek. Nem. Úgy képzelem, inkább fontoskodva adta ki a feladatot. Jelezve, hogy nemzetpolitikai stratégiai pillanat következik. Olyan hatású és mélységű akcióban kell részt vennie munkatársának, amiről egyszer még a történelemkönyvek is beszámolnak. Társak lettek a történelem kerekének előretekerésében.

Ha már történelem… amikor irgalmatlan ellenzéki ostobasággal vagy primitívséggel találkozom, nem tudom miért, de mindig Hiller István jut az eszembe. Hogy ő mit szól hozzá. Nem, nem jó politikus ő sem, sőt. De neki mégis van egy létező szellemi hátországa. Biztos ez is közhelyes gondolkodás a részemről, de egy középkorral foglalkozó történészprofesszort intelligensnek képzelek el. Először Bangónénál jutott ez eszembe – a „kurvaerősképlesz”-ről meg a „patkányfideszszavazók”-ról egy latinul, németül, feltehetően franciául is tudó, sok ezer könyvet elolvasó, sok ezer órát könyvtárban töltő, írni is tudó ember mit gondolhat? Ő például hogy viselhet el párttársai meg ellenzéki szövetségesei között ilyen szintű primitívséget? De hát ez legyen az ő problémája. Hiszen Bangónétól Hadházyig ezek az úgymond politikusok kizárólag az ellenzéknek ártanak.

De térjünk vissza írásunk főszereplőjéhez. A feliratnál hagytuk abba. A feliratnál, ami végül – egyedül vagy segítséggel –, de megszületett. És tudta Hadházy: innét már csak egy pillanat a borogyinói csata, az el-alameini ütközet és a Sivatagi Vihar. Sőt. Fájóan hosszabb szünet után esetleg egy meghívás az ellenzéki kereskedelmi csatorna hajnali műsorába ötperces vendégnek.

Gábor László, az Origo főszerkesztője

www.888.hu

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »