Állami munkásszállókat építene Parragh

Állami munkásszállókat építene Parragh

A munkaerőhiányt a lakásárak elszállása és a magas albérleti díjak csak tovább tetézik, a magas járulék- és áfateher mellett pedig csak kevés cég engedheti meg magának, hogy a dolgozók lakhatását támogassa. Gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amely az ebből adódó problémákkal ne szembesülne.

Kecskeméten a Mercedes biztosít kedvezményes bérlakást alkalmazottainak, újabban pedig a McDonald’s került be a hírekbe azzal, hogy szeptembertől Budapesten és Budaörsön is apartmanházat bérel a dolgozóinak, akinek csak a rezsit kell fizetniük. A megfizethetetlen lakásárak és az elszálló albérleti díjak egyre több cégnek okoznak gondot, hiszen a munkaerőhiányt csillapítandó hiába emelik meg a béreket, ha munkatársaiknak csillagászati összeget kell lakásra költeniük.

„A több ezer munkást foglalkoztató gyártócégeknél, így például a kecskeméti Mercedes gyárnál teljesen más vetülete van a lakhatási nehézségeknek, hiszen az ilyen vállalatok rengeteg embert alkalmaznak egy helyen. Ugyanakkor házak építtetésére vagy bérlésére a kisebb vállalkozásoknak már nincs lehetősége, ilyesmit még a kereskedelmi láncok sem tesznek. Én legalábbis nem tudok olyan vállalatról, amelyik ilyesmivel élve, egyedül az albérleti támogatás jön szóba. Különösen olyankor van erre szükség, amikor a cégek az alföldi régiókból próbálnak munkaerőt csábítani Közép-Magyarországra vagy Nyugat-Magyarországra” – mondja Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Egyre durvábbra nyílik az olló

A szakember kiemeli, hogy a lakhatási problémák megoldásán már egyre több cég töri a fejét, lévén a gond egyre súlyosabb: a KSH adatai szerint a kereskedelemben már 4 ezer fölé ugrott az üres munkahelyek száma, a valós szám pedig ennél sokkal nagyobb. Ezt egyértelműen jelzi, hogy már az Aldi és a Lidl is közel 300 ezer forintos, vagy bizonyos pozíciókban ennél is magasabb bérekért csábítja a dolgozókat. A számokat tehát alulbecsüli a statisztikai hivatal (Magyarországon 141 ezer kiskereskedelmi értékesítőhely van, ennél a nagyságrendnél a 4 ezres szám nem jelentene ekkora gondot), de az arányok az ő nyilvántartásukból is szembeötlőek: 2012 óta megháromszorozódott az üres munkahelyek száma.

A helyzet napról napra súlyosabb, ráadásul az elvándorlást legalább 2-3 évbe telne megállítani. Vámos szerint ennél hamarabb nem várható változás, ha ugyanis a béreket komolyabban megemelnék, de közben a cégek bevétele nem változna, akkor egy idő után mindenki bezárhatna. Bizonyos szintű béremelés persze így is szükséges – tavaly július óta például már 10 százalékkal emelkedtek az ágazati bérek – de érdemi javulás csak 6-8 éves távlatban várható. Ehhez ráadásul elengedhetetlen a járulékok csökkentése, illetve olyan képzési programok indítása, amelyek akár a közmunkások, akár a munkanélküliek elhelyezkedését segíthetik.

Elszállásolt dolgozók

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek szövetségének főtitkára ugyancsak a járulékcsökkenés szükségességét hangsúlyozza, emellett sürgeti az áfacsökkentést is. Az ezáltal fölszabaduló forrásokból lehetne ugyanis béreket emelni, lakhatási támogatást adni vagy szálláshelyet biztosítani. „A szezonálisan működő szállodákban már évekkel ezelőtt is szokás volt az, hogy a nyári időszakban lakást biztosítottak a dolgozók részére, de az utóbbi egy-két évben már sok egész évben működő hotel is úgy próbál meg takarítószemélyzetet szerezni, hogy biztosít nekik szállást” – mondja a szakember.

Hozzáteszi, hogy a munkaerőhiány már olyan általános, hogy vidéken egyre több vendéglátóhely is ezzel a módszerrel él. Ugyanakkor míg a szállásadók alapvetően saját hoteljeiben oldják meg dolgozóik lakhatását, addig egy étterem tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint a bérlés. Mivel ez komoly tétel, nyilván nem egy ember lakik egy lakásban, illetve szóba jönnek a hostelek is. Mindennek persze komoly költségvonzata is van, így az ágazat nagyon várja a vendéglátóiparban jövőre esedékes áfacsökkentést (esetükben az általános forgalmi adó mértéke 2017-től 18 százalékra, 2018-tól pedig 5 százalékra mérséklődik). Ugyan ennek hatását valamelyeset a szállodák is érezni fogják, Kovács szerint nagy szükség lenne a szobakiadás áfájának csökkentésére is.

Előnyben a nagy cégek

A problémát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is érzékeli, és szintén úgy véli, minél nagyobb egy cég és minél igényesebb a munkaerőre, annál nagyobb az esélye annak, hogy bérlakásokat tudjon biztosítani a munkavállalóknak. Ezt egy kis cég nyilván nem engedheti meg magának, hiszen komoly költséget jelent.

Nálunk a munkaerő mobilitásának komoly gátja az, hogy a potenciális dolgozók olyan térségben élnek, ahol amúgy nehéz állást találni, emiatt viszont az ingatlanokat el sem lehet eladni. Vagy ha igen, akkor sincs esély arra, hogy annak árából munkaerő szempontjából jobb térségben lakást lehessen vásárolni. Parragh szerint az ilyen jellegű problémák még inkább erősödhetnek, így hasznos lenne, ha az állam akár munkásszállókat is építene. Sőt vannak olyan települések is, ahol az önkormányzatok is megtehetnék, hogy bizonyos ingatlanjaikat kulturált szálláshellyé alakítsák, de ez sajnos nem jellemző. A másik gond, hogy míg Németországban egy dolgozó akár napi 200 kilométert is hajlandó autózni a munkahelyéig és vissza, addig nálunk ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hiszen az átlagos jövedelem ezt nem teszi lehetővé.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »