Alkotmánybíróság: Országgyűlés utasítva!

Legfrissebb határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert nem kellően szabályozott a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog. Ütköző pontjaiknak feloldása érdekében felszólította az Országgyűlést, hogy a mulasztást pótolva, jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget.

Mindemellett dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.Összeállításunk fontos szempontja: a döntések nyomon követhetősége. Eredetiben olvashatók  az emlékezésre és vagy feledésre méltó legfrissebb alkotmánybírósági határozatok. 

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének döntései

Mulasztás megszüntetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási határozat alaptörvény-ellenesességének,  valamint mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességénekvizsgálata.

Előzménye: az indítványozó által képviselt szervezet, a Magyar Hajnal Mozgalom Párt egész napos tüntetéssorozatot jelentett be Budapest különböző helyszínein történő gyülekezés, valamint az egyes helyszínek közötti felvonulásra. A rendőrség a bejelentést tudomásul vette, de három helyszínen Budapest rendőrfőkapitánya megtiltotta az indítványozó által bejelentett rendezvény megtartását Budapest I. kerületében, a Vérmezőn, „mert fennáll annak veszélye, hogy a rendezvény a második világháború áldozatainak, illetve élő hozzátartozóinak az emberi méltósághoz való jogát sértheti.”

Ezt követően a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította. Állítja: a rendőrségi határozat és a bíróság végzése sérti a gyülekezéshez való jogot, mert alaptörvény-ellenesen bővítették a gyülekezési jog szabad gyakorlásának előzetes megtagadási okait.

Az Alkotmánybíróság a vizsgált ügy összes körülménye alapján úgy ítélte meg, hogy a rendőrségi és bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért az indítványt elutasította. Döntésénél figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a dinamikus felvonulás többi (tiltással nem érintett) helyszínén a demonstráció megtartására és véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy a jogalkalmazó szervek által felismert alapjogi konfliktus feloldásának a törvényi szabályai a jogalkalmazói döntések időpontjában hiányoztak és hiányoznak jelenleg is, ezért alaptörvény-ellenes jogi helyzet áll fenn.

Megállapította: konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a békés gyülekezés gyakorlása során a gyülekezési jogukat gyakorló és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között is (pl. a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában), amelyeket a megfelelő szabályok megalkotásával és alkalmazásával fel kell oldani. Döntése értelmében a mulasztás megszüntetése során a törvényhozónak figyelembe kell vennie azt, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá arra kell törekedni, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelően kíméletes kiegyenlítésre, méltányos egyensúlyba kerüljenek.

Rámutatott: a mulasztás megszüntetése során a törvényhozónak figyelembe kell vennie azt, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá arra kell törekedni, hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelően kíméletes kiegyenlítésre, méltányos egyensúlyba kerüljenek. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-ig tegyen eleget.

AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről valamint mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességről: IV/609/2014.)

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást és  különvéleményt is, Czine Ágnes, Juhász Imre, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András pedig különvéleményt csatoltak.

Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (4) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság elutasította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (4) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

Az indítványozó bíró szerint a különadónak a támadott rendelkezésben rögzített 75%-os mértéke indokolatlanul aránytalannak minősíthető, és a Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikkében foglalt tulajdonjog védelmébe ütközik.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint ugyanis nem lehet kétséget kizáróan megállapítani – különösen a konkrét ügyben felmerült körülményre, a rövid munkaviszony után a kiemelten magas munkabérre megállapított különadó-alap mértékére nézve –, hogy az új, a bírói kezdeményezésre okot adó ügyben érintett személyre nézve kedvezőbb szabály nemzetközi egyezménybe ütközik.

A testület megjegyezte: a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása és megsemmisítése azzal a közvetlen – a magánszemélyre hátrányos – következménnyel járhatna, hogy a 98%-os adókötelezettség törlésére nem kerülne sor. (AB határozat jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására irányuló indítvány elutasításáról: V/567/2016.)

A határozathoz Czine Ágnes és Salamon László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Szanyi Tibor sérelme

A Kúria végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés a 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben.

Szanyi Tibor indítványozó szerint a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárásába, ezért a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság soron kívül eljárás keretében megállapította: az indítványozó nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében alkotmányjogi panasz lenne alapítható. Mindezek alapján visszautasította a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1265/2016.)

Népszavazási kezdeményezés.

A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzménye: a kormány népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság határozatával hitelesítette, amellyel szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek. A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát. Ezt követően az Országgyűlés a 8/2016. (V. 10.) OGY határozatával elrendelte az országos népszavazást az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben. Az indítványozó érintettségét arra alapozta, hogy Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező cselekvőképes magyar állampolgárként a népszavazáson részt vehet, azaz arról dönthet, hogy a Kúria végzése alapjául szolgáló eljárásban hitelesített kérdésre igennel vagy nemmel szavaz.

Az Alkotmánybíróság soron kívül eljárás keretében megállapította: önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgár, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Kúria NVB határozatot helybenhagyó végzése tekintetében érintett. Az érintettség ilyen tág értelmezése arra a helytelen következtetésre vezetne, hogy a Kúria NVB határozatot helybenhagyó végzését lényegében bármely cselekvőképes magyar állampolgár megtámadhatná. Az érintettség megállapíthatóságához az szükséges, hogy a hitelesített kérdés, illetve az alapján megalkotandó jogszabály az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogaira valamely, a puszta cselekvőképességen és állampolgárságon túlmutató, különös tulajdonsága következtében legyen kihatással. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1284/2016.)

A végzéshez Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt.

A gyülekezéshez és a magánszférához való alapjog.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 2016. július 12-én, nyilvános tárgyaláson kihirdetett határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2016. december 31-ig tegyen eleget.

Ezzel egyidejűleg azt is megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése nem alaptörvény-ellenes, ezért az annak megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. (AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról: IV/656/2015.)

A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos, Salamon Lászlóés Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.

Vállalkozási szerződésből eredő kár megfizetése.

A Kúria  és a Győri Ítélőtábla végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Törvényszék az indítványozót, mint a per alperesét arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek a PK Követeléskezelő Zrt.-nek vállalkozási szerződésből eredő kár jogcímén 564 593 741 Ft-ot, és ezen összegnek 2005. június hó 18-tól a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatát, valamint perköltség címén a felpereseknek egyetemlegesen 4 000 000 Ft ügyvédi munkadíjat, mint részperköltséget.

Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme  az igazolási kérelem elbírálásával kapcsolatos bírói gyakorlat figyelmen kívül hagyásában, a felek meghallgatásának elmulasztásában, a tényállás objektív értékelésének hiányában, és a Pp. 107. § (2) bekezdése téves értelmezésében nyilvánult meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. Másrészt: az  indítványozó a hivatkozott ítélet alaptörvény-ellenességét csak állította, de alkotmányos érveléssel nem támasztotta alá.  

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1767/2016.)

A végzéshez Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság 1. tanácsának döntése

Visszaható hatály.

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.20.970/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3411/2015.)

A végzéshez Balsai Istvánés Juhász Imre párhuzamos indokolást csatolt.

Az Alkotmánybíróság 2. tanácsának döntései

A állomány igazgatás rendjéről.

Az Alkotmánybíróság elutasította a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló  BM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezéseket.

Az indítványozók szerint a belügyminiszter nem kapott törvényi felhatalmazást arra, hogy a támadott rendelkezésben a szolgálati időpótlékra való jogosultság tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben foglalt rendelkezéstől eltérően a tényleges szolgálati időre szűkítve határozza meg a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítandó szolgálati időtartamot.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottaknak a bírói kezdeményezéseket. A határozat indokolása szerint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter törvényben kapott felhatalmazás alapján járt el, mivel a kifogásolt rendelkezések a felhatalmazás tárgyához (személyügyi igazgatás) tartoznak. A testület azt is megállapította, hogy a támadott szabály nem ellentétes a törvényi előírással, mivel a kifogásolt rendelkezés csupán egy technikai szabály, amely a törvény hivatkozott kitételét pontosítja. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/741/2016.)

Felelősségbiztosítás.

Az indítványozó – perbeli felperes – letéteményes ügyvéd részére ügyvédi letétet teljesített. A letéti szerződésben foglalt kiadási feltételek nem teljesültek, így az indítványozó kérte a letéti összeg visszafizetését, amelyre nem került sor, ellenben a letéteményes ügyvéd a letétet jogosulatlanul kifizette, amellyel az indítványozónak kárt okozott.

Az indítványozó szerint a biztosító – perbeli alperes – köteles a kárért helytállni, tekintettel arra, hogy a letéteményes ügyvéd a perbeli alperesnél felelősségbiztosítással rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, mondván, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás alapján az indítványozó igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti, mivel a biztosító az indítványozóval szemben közvetlenül nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Az indokolás szerint nem vonható le olyan következtetés, hogy a biztosító közvetlen perelhetőségének hiányában a károsult az igényérvényesítéstől, a bírói úttól el lenne zárva, mint ahogy a jelen ügyben sem volt. Az indítványozó bírósághoz fordulásra vonatkozó joga azért sem sérülhetett, mert mind a korábbi szerződésben szerződő féllel szemben, mind a biztosított ügyvéddel szemben jogerős fizetési, illetve bírósági meghagyás áll rendelkezésére, igényét velük szemben érvényesítette.

Az Alkotmánybíróság tanácsa mindezek alapján elutasította a Fővárosi Törvényszék ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/3344/2015.)

Bérleti díj tartozás.

Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/425/2016.)

Önbíráskodás.

Az ügy tárgya: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.VIII.33.083/2013/12-III. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.VIII.7277/2014/8. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.II.607/2015/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/37/2016.)

Személyiségi jog megsértése.

Az ügy tárgya: a Debreceni Ítélőtábla Pkf.I.20.552/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/488/2016.).

Gyermekgondozási díj felülvizsgálata.

Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.2163/2015/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről: IV/762/2015.)

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának döntései

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény.

Az ügy tárgya: a 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2014. évi CV. törvény 31. §-a elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/776/2015.)

A végzéshez Czine Ágneskülönvéleményt csatolt.

Kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetése.

Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.I.10.149/2015/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/932/2016.)

A végzéshez Czine Ágnespárhuzamos indokolást csatolt.

Személyhez fűződő jog megsértése.

Az ügy tárgya: a Debreceni Törvényszék 10.P.21.334/2012/13. számú ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.644/2013/5. számú ítélete, a Kúria Pfv.IV.20.561/2014/6. számú ítélete, valamint a Debreceni Törvényszék 6.P.21.753/2014/16-I. számú végzése, és a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.555/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/170/2016.)

Személyhez fűződő jog megsértése.

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.124/2014. számú ítélete, a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.501/2013/8. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 7.P.20.972/2012/56. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3316/2016.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény.

Az ügy tárgya: a 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) egyes rendelkezései, valamint a 2014. évi CV. törvény 31. §-a elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/875/2015.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény.

Az ügy tárgya: a 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) egyes rendelkezései, valamint a 2014. évi CV. törvény 31. §-a elleni alkotmányjogi panasz. AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/874/2015.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény.

Az ügy tárgya: a 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2014. évi CV. törvény 31. §-a elleni alkotmányjogi panasz. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/871/2015.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »