Alkotmánybíróság: nincs megállás!

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a héten tárgyalandó indítványok.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének keddi programja

Szavazás levélben.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 266. § (2) bekezdésével szemben az Abtv. 26. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

Az indítványozó álláspontja szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára csak a külképviseleti szavazás lehetőségét biztosítja, és elzárja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de hozzá hasonlóan a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára lehetőségként biztosított levélben szavazástó mely az Alaptörvény XXIII. cikkében biztosított jogát sérti. Mindez  ellentétes az Alaptörvény XV. cikkében biztosított jogegyenlőséggel is, amennyiben a választójog gyakorolhatósága szempontjából nem kezeli egyenlőként a más, vele az összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel. Indítvány_anonim.pdf.

Rágalmazás.

A Veszprémi Törvényszék 1.Bf.682/2013/12. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

Az indítványozó előadja: egy internetes oldalon róla dehonesztáló kifejezések jelentek meg. Feljelentése alapján büntetőeljárás indult nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A bíróság elsőfokon a vádlottakat felmentette, másodfokon a döntést helybenhagyta.Az indítványozó szerint érthetetlen a vádlottak felmentő ítélete. Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel a bíróságok az ügy érdemét befolyásoló eljárási hibák sorozatát követték el, és az eljárási cselekmények az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmába is ütköznek. Előadja továbbá: a bírósági eljárás során az eljárási hibák, az okirati bizonyítékok értékelése, a tényállás nem kellő feltárása és tisztázása, a téves logikai következtetések levonása miatt a sérelmezett ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal is.

Az indítványozó kérelme kiterjed a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 509. § (2) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére is. Ezzel összefüggésben előadja: a sérelmezett szakasz, amely szerint “a vádlottat a magánvádló távollétében kell kihallgatni”, diszkriminatív, és mint ilyen ellentétes az Alaptörvény XV. cikke (1) bekezdésében foglaltakkal. E szabályozás a sértettet (magánvádlót) hátrányos helyzetbe hozza, hiszen a vádlotthoz kérdést nem intézhet, a tényállás tisztázását nem segítheti. Indítvány.pdf.
 

Kártérítési felelősség.

A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.563/2013/7. számú másodfokú közbenső és részítélete, valamint a Kúria Pfv.III.21/113/2014/4. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozat-tervezet.

Az alapeljárás tárgyát képző per kártérítés megállapítása iránt folyik, melyet az elhalálozott gyermek szülei indítottak a Szent Rókus Kórház és Intézményei I. rendű. alperes, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet  II. rendű. alperes és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ indítványozó, III. rendű. alperes ellen az Országos Gyógyintézeti Központ által nyújtott egészségügyi ellátás miatt. Az indítványozó a perek III. rendű alperese, jogalap tekintetében elsőfokon pernyertes, másodfokon pervesztes alperese.
A Kúria felülvizsgálati eljárásban a jogerős közbenső és részítélet felülvizsgálattal támadott közbenső ítéleti rendelkezését hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban az Alaptörvénnyel összhangban nem álló, jogszabályba ütköző (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseivel ellentétes) ítéletet hoztak, így sérült az indítványozónak a perek tisztességes elbírálásához való joga, illetve a jogorvoslathoz való joga. A Fővárosi Ítélőtábla nem az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésével összhangban látta el igazságszolgáltatási tevékenységét, a Kúria az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés ellenére pedig nem biztosította a jogalkalmazás egységét. Továbbá, a jogorvoslati bíróságok “passzív” megközelítése miatt nem döntött az alperesi felelősségek megoszlásáról, jóllehet az indítványozó III. rendű. alperes kifejezetten kérte felelőssége és helytállási kötelezettsége kizárását. E megközelítés ellentmond a pergazdaságosság elvárásának és az indítványozó jogorvoslathoz való joga sérelméhez vezetett.Indítvány_anonim.pdf.
 

Fogyatékossági támogatás, jogutódlás.

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.447/2015/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

Az indítványozó előadja: néhai édesanyja részére az illetékes hatóság 2015. január 5-én kelt határozatával 2014. november 1-től kezdődően fogyatékossági támogatást állapított meg. Édesanyja 2015. január 10-én elhunyt. A 2014. novemberére és decemberére járó támogatást 2015. januárban utalta át a kincstár,  – megjegyzendő, hogy ekkor a határozat még nem volt jogerős. A kormányhivatal kötelezte az indítványozót a kéthavi támogatás visszafizetésére, tekintettel arra, hogy a határozat átvételekor a jogosult már elhunyt. A döntést a másodfokú közigazgatási hatóság helybenhagyta. A keresetet a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint ő néhai édesanyja eljárási jogutódja, és megilleti őt a támogatás – még 2015. január hónapra is. Véleménye szerint a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz és örökléshez való jogát, és ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmával is.Indítvány.pdf.
 

Közérdekű adatok megismerése.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.22.339/2012/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozattervezet.

Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt kérelmet nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-hez, amely az adatszolgáltatást – banktitokra hivatkozással – teljes egészében megtagadta. Az indítványozó ezt követően bírósághoz fordult. A bíróság első- és másodfokon is elutasította a keresetet.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ugyanis – nézete szerint – a banktitkot az Infotv. alkalmazásában az üzleti titok egyik speciális esetének kellene tekinteni, melynek megismerhetőségére a Ptk. 81. § (3) bekezdését kell alkalmazni.Indítvány_anonim.pdf.
 

Személyiségi jog megsértése, történész jó hírnevének megsértése.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.288/2015/5/II. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 65.P.21.126/2014/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzéstervezet.

Az indítványozó előadja: egy televíziós műsorban olyan tényállítás hangzott elő, amelynek értelmében az ő állítása az, hogy “a holokauszt az idegenrendészeti ügy vagy idegenrendészeti esemény volt”, holott neki ilyen tézise, állítása nincs. A személyiségi joga megsértése miatt pert indított, a bíróság azonban a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírói döntések sértik az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való jogát, valamint az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti jó hírnévhez való jogát is. Indokolásul előadja: társadalmi kapcsolatai elnehezültek, életminősége romlott, az emberek vele kapcsolatos magatartása megváltozott, egzisztenciálisan fenyegetettnek érzi magát.  Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának programja

OVB határozat elleni kifogás vizsgálata.

Az indítványozó kifogással él az Országos Választási Bizottság (OVB) határozata  ellen, amelyben az OVB hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét az alábbi kérdésben:„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”
A kifogást tevő álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményének, ezért kéri az OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását. 2012-2232.pdf.
 

Ártatlanság vélelme.

A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.407/2014/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérőalkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó ellen büntető-eljárás keretében bűnösséget megállapító ítélet született, amit az indítványozó megfellebbezett, így az nem emelkedett jogerőre. A nem jogerős, bűnösséget kimondó büntető ítélet kézhezvételét követően az indítványozó munkáltatója munkaviszonyát bizalomvesztésre hivatkozva megszüntette. Az indítványozó a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt munkaügyi pert indított, amely során az elsőfokú bíróság keresetének helyt adott, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatta.

Az indítványozó a másodfokon hozott ítéletet támadja, érvelése szerint azáltal, hogy a bizalomvesztést a munkáltató (akinek az indítványozó ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról tudomása volt, azon jogi képviselője részt is vett) kifejezetten és kizárólag a nem jogerős büntető ítélet által megállapított bűnösségre alapozta, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésében rögzített, az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapjoga, illetve a XII. cikk (1) bekezdés szerinti foglalkozás szabad megválasztásához fűződő joga.Indítvány.pdf.
 

Rendkívüli felmondás jogellenessége.

A Kúria Mfv.II.10.101/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó az  ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Előadja: vezérigazgatói munkakörre létrejött munkaviszonyát az alperesi munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette. A rendkívüli felmondás tartalma szerint az indítványozót felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg.

Az indítványozó a munkaügyi bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság a rendkívüli felmondás jogellenességét állapította meg, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria a másodfokú bíróság döntését hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság (a megismételt eljárásban) az elsőfokú bíróság ítéletét – a kamatra és átalány kártérítésre vonatkozó rendelkezések kivételével – helybenhagyta. A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az indítványozó felperes teljes keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria sérelmezett ítéletében megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.Indítvány.pdf.
 

Pótmagánvádló, jogorvoslathoz való jog.

A Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.15/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.Előadja: vádindítványt nyújtott be közúti baleset okozásának vétsége miatt. Az elsőfokú bíróság a bűnösséget megállapította és a pótmagánvádló jogi képviselője részére bűnügyi költség megfizetését rendelte el. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta, a vádlottat felmentette és a pótmagánvádló jogi képviselője részére fizetendő bűnügyi költségre kötelezést is mellőzte. A harmadfokú bíróság a sérelmezett végzésében a fellebbezést mint nem jogosulttól (pótmagánvádló jogi képviselője) származót elutasította.

Az indítványozó véleménye szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes eljáráshoz való joga, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga. Indítvány.pdf.
 

Földgázellátás, különadó.

Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény 9. § (1)-(2) bekezdései, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.28.839/2013/13. számú ítélete és a Kúria Kfv.V.35.546/2014/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint a bíróságok jogszabálytól elszakadó, téves jogértelmezése sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogot és a törvény előtti egyenlőség elvét, a támadott jogszabályi rendelkezés pedig a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik, amely együtt jár a kellő felkészülési idő biztosítására vonatkozó alkotmányos követelmény megsértésével is, így sérül az Alaptörvényben biztosított jogállamiság elve.Indítvány_anonimizált.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »