Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő legfrissebb döntések.

Alkotmánybíróság teljes ülésének  döntése  

A büntetőeljárásról.

Az Alkotmánybíróság szeptember 27-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338. § (1) bekezdése első mondatának a „vagy a szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A folyamatban lévő büntetőügy vádlottja engedély nélkül tartható pisztolyával rálőtt a sértett tulajdonát képező vemhes birkára, amely a lövés következtében elpusztult. A szakértői vélemény szerint a vádlott által okozott kár nem haladta meg az ötvenezer forintot, ezért az ügyész indítványozta, hogy a rongálás vétségének vádja alól mentsék fel a vádlottat és állapítsák meg felelősségét tulajdon elleni szabálysértés miatt.

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés azért minősül diszkriminatívnak, mert a büntetőeljárás terheltjei között önkényes, szükségtelen és aránytalan megkülönböztetést tesz.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint az eltérés nem a támadott rendelkezésből adódik, hanem abból, hogy a szabálysértési felelősség elbírálását megelőzi a bűnügyi költség állam általi viselését célzó büntetőeljárási szabály alkalmazása. A büntetőeljárás megszüntetését követően a szabálysértési eljárásban már a szabálysértési költségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.(AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/410/2016.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának döntései

Közszolgálati dolgozó lakhatási támogatása.

A Kúria Kfv.IV.35.080/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az illetékes közigazgatási hatóság a lakhatási támogatás iránti kérelmét elutasította, mivel közszolgálati tisztviselői jogviszonya alapján arra nem volt jogosult. A bíróság a keresetét elutasította. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, valamint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmának elvét, valamint közvetve sérti a XII. cikk (2) bekezdését is.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, valamint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmának elvét, valamint közvetve sérti a XII. cikk (2) bekezdését is.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványozó a bírói döntések kapcsolatosan nem jelölt meg olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne figyelembe venni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3408/2015.)

Taggyűlési meghívó kötelező mellékletei.

A Kúria Gfv.VII.30.343/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti a jogállamiság, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményét, mivel az eljárt bíróság a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában folyamatban volt perében – figyelemmel a taggyűlési meghívó kötelező mellékleteire – nem tett eleget tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének, valamint a döntés sérti a közérthetőség követelményét is.

***

A kifejtettek ellenére az indítványozó jogi képviselője a főtitkári felhívásra sem igazolta az Alkotmánybíróság előtti eljárásra vonatkozó képviseleti jogosultságát. Az Alkotmánybíróság ezért közvetlenül felhívta az indítványozót, hogy a jogi képviselő által a nevében előterjesztett indítványhoz csatolja a meghatalmazást. Az Alkotmánybíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy ennek hiányában a jogi képviselő által benyújtott alkotmányjogi panasz nem minősül joghatályos indítványnak. Az indítványozó a hiánypótlásról szóló végzést átvette, de nem nyilatkozott arról, hogy a bírósági polgári peres eljárásban eljárt jogi képviselő által benyújtott beadványban foglaltakkal egyet ért-e, illetve hogy azt, mint saját beadványát fenntartja-e. Másrészt a felhívás ellenére a jogi képviselő meghatalmazását sem csatolta. Az indítványozó a felhívásnak annak ellenére nem tett eleget, hogy az Alkotmánybíróság kifejezetten figyelmeztette a visszautasítás jogkövetkezményére. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Ügyrend 30. § (2) bekezdés g) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2682/2015.)

Bírói szolgálati jogviszony megszüntetése.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.189/2014/32. számú részítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.664/2015/4. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: bírói tisztségéből felmentették. Felmentése jogellenességének megállapítása iránt pert kezdeményezett. A bíróság a keresetét elutasította. A munkaügyi perben a Székesfehérvári Törvényszéket, mint alperest az OBH Jogi Képviseleti Osztálya képviselte. Ez az indítványozó álláspontja szerint alapvető alkotmányossági és pártatlansági problémákat vet fel. Állítja: az, hogy a bíróságok ellen a tisztességes eljárás megsértése miatt, a bírák és más bírósági alkalmazottak munkaügyi pereiben, vagy egyéb kártérítés iránt indított perekben az OBH képviselheti az alperesi pozícióban levő bíróságokat alapvetően sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan ítélkezéshez való jogot.

Az indítványozó előadja: bírói tisztségéből felmentették. Felmentése jogellenességének megállapítása iránt pert kezdeményezett. A bíróság a keresetét elutasította. A munkaügyi perben a Székesfehérvári Törvényszéket, mint alperest az OBH Jogi Képviseleti Osztálya képviselte. Ez az indítványozó álláspontja szerint alapvető alkotmányossági és pártatlansági problémákat vet fel. Állítja: az, hogy a bíróságok ellen a tisztességes eljárás megsértése miatt, a bírák és más bírósági alkalmazottak munkaügyi pereiben, vagy egyéb kártérítés iránt indított perekben az OBH képviselheti az alperesi pozícióban levő bíróságokat alapvetően sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti pártatlan ítélkezéshez való jogot.

Az Alkotmánybíróság  megállapította: a jelen ügyben az indítványozó az érintett bírói döntések vonatkozásában csupán állította, de nem indokolta megfelelően az őt ért alaptörvény-ellenességet. Ugyanez megállapítható az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezés és közjogi szervezetszabályozó eszköz vonatkozásában is: a panasz-indítvány nem jelöl meg olyan okokat, melyek alátámasztanák a Bszi. sérelmezett rendelkezését, valamint az OBH utasítás alaptörvény-ellenességét. Indokolás hiányában az indítvány határozott kérelmet sem tartalmaz, így nem felel meg a befogadhatóság formai követelményeinek sem. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/524/2016.)

Ingatlan-nyilvántartás, használati jog.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.31.917/2014/15. számú és 12.K.31.916/2014/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – perbeli felperes – használati jog átadási szerződést kötött, amelynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte. A bejegyzésre vonatkozó kérelmet az elsőfokú hatóság elutasította. A fellebbezést követően a másodfokú hatóság határozatával helybenhagyta az elsőfokú végzést. Az indítványozó ezután  keresetében kérte a bíróságtól a határozat megváltoztatását és a bejegyzési kérelem teljesítését, azonban a bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó szerint a támadott döntések – amelyek tényállásukat és tartalmukat tekintve azonosak – sértik a tulajdonhoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát.

***

Az indítványozó által kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: valójában a bíróságok jogértelmezését támadta az arra való hivatkozással, hogy tévesen alkalmazták az Inytv. 39. § (4) bekezdés d) pontját. Ez ugyanakkor olyan, a bíróság felülbírálati jogköréhez tartozó, kizárólag törvényértelmezési kérdés, amelyben az Alkotmánybíróság nem foglalhat állást. Erre tekintettel nem merül fel olyan jogsérelem kételye, amely az Alaptörvény XIII. cikkében foglaltakra figyelemmel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést alapozna meg.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Alaptörvény XXIV. cikke a tisztességes – közigazgatási – hatósági eljáráshoz való jogot biztosítja, ezért bírósági eljárás során „ezen alapjoggal összefüggő sérelme az indítványozónak elvileg sem keletkezhetett”.

A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntések alaptörvény-ellenességére és megsemmisítésére irányuló indítványt – figyelemmel az Abtv. 29. §-ában foglaltakra – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2631/2015.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának döntései

Környezetvédelmi ügy, – közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.Kpk.46.340/2015/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozónak – perbeli gazdasági társaság – környezetvédelmi termékdíj visszatérítési igénye keletkezett, amelyre kérelmet terjesztett elő. A megismételt eljárásban az indítványozó kérelmeit az illetékes hatóság elutasította, mivel a kérelmet az indítványozó a törvényi határidőn túl nyújtotta be. A döntés ellen az indítványozó keresetet nyújtott be és kérte a bíróságtól a támadott döntés megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, illetve az illetékes hatóság új eljárásra utasítását. A bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés sérti a jogbiztonság elvét, valamint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: nem fogadható be a panasz, ha az nem veti fel annak a lehetőségét, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség történt volna, illetve hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről volna szó. Jelen esetben az indítványozó a bíróságok jogértelmezését támadja, érvelése pedig a döntések tartalmi kritikáját foglalja magában; a panasz érdemi alkotmányjogi okfejtést nem tartalmaz. A tényállás megállapítása és az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, valamint a jogszabályok értelmezése azonban a bíróságok, ezen belül is elsősorban a Kúria, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.Kpk.46.340/2015/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/835/2016.)

Adóügy.

A Kúria Kfv.III.35.145/2015/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az adóhatóság az indítványozó terhére adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget állapított meg. A bíróság – a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben – a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság eljárása során korlátozta az iratbetekintési jogát, figyelmen kívül hagyta az általa becsatolt bizonyítékokat, valamint nem bírálta el a kérelmét. Mindezzel megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: nem fogadható be a panasz, ha az nem veti fel annak a lehetőségét, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség történt volna, illetve hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről volna szó. Jelen esetben megállapítható: az indítványozó a bíróságok tényállás-megállapítási és bizonyítékértékelési tevékenységét, valamint azok jogértelmezését támadja, érvelése pedig részben a döntések tartalmi kritikáját, részben a támadott ítéletek jogi következtetései alapjául szolgáló bizonyítás-felvétellel kapcsolatos kritikát foglalja magában; a panasz érdemi alkotmányjogi okfejtést nem tartalmaz. A tényállás megállapítása és az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, valamint a jogszabályok értelmezése azonban a bíróságok, ezen belül is elsősorban a Kúria, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.35.145/2015/12. számú ítélete, valamint a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.177/2013/18. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/817/2016.)

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, területalapú támogatások.

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. számú ítélete, valamint a 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az elsőfokú hatóság elutasította a kérelmét, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó keresetét szintén elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a hatóság és a bíróság olyan határozat alkalmazásával állapított meg szankciót, mely jogsértő jegyzőkönyvön alapul, és az ügyintézési határidőt nem tartalmazza. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is, mert az ítélet nem tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket, továbbá a határozat nem egyeztethető össze a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság követelményével sem. Állítja: a megsemmisíteni kért jogszabályt azért nem alkalmazta a bíróság az ítéletében, mert a hatóságok és a bíróságok részéről jogvita folyik arról, hogy a hatóságnak a jogsértés észlelését követően meg kell-e indítania a határozatok visszavonására, megsemmisítésére irányuló eljárásokat, és kell-e ebben a tárgyban döntést hoznia. 

***

Az Alkotmánybíróság az indítványt a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra tekintettel visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/358/2016.)

Kártérítés megfizetése.

A Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.198/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.  

Az indítványozó vadásztársaság a panasz alapjául szolgáló, kártérítés megfizetése iránti eljárás III. rendű alperese volt. Az elsőfokú bíróság az I., II. és III. rendű alperest egyetemlegesen kötelezte kártérítés megfizetésére. Az ítélet ellen a II. fokú alperes fellebbezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezett részében megváltoztatta, így a fellebbezés sikerre vezetett, a II. fokú alperes teljes egészében pernyertes lett.

Az indítványozó előadja: számára a fellebbezés folytán folyamatban lévő másodfokú eljárásról az eljárást jogerősen lezáró, a sérelmezett bírói döntés kézhezvételekor szerzett először tudomást. Álláspontja szerint azzal, hogy a másodfokú bíróság nem kézbesítette számára a másodfokú eljárás iratait, olyan súlyos eljárásjogi hibát vétett, ami következtében a III. rendű alperesként a perrel érintett felekhez képest hátrányos helyzetbe került, ezért sérült az Alaptörvény XV. cikke (1) bekezdése szerinti alapjoga. Ezen kívül, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, mert a másodfokú eljárásból teljesen ki lett zárva, így a fegyverek egyenlőségének elve sem érvényesülhetett. Végül, mivel csatlakozó fellebbezés előterjesztésére sem volt lehetősége, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga is sérült. 

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: panasz nem felel meg az Abtv. 27. § b) pontjában meghatározott tartalmi követelménynek, mely szerint a bírói döntés ellen irányuló alkotmányjogi panasznak akkor van helye, ha az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/519/2016.)

Kártérítés.

A Szegedi Törvényszék 2.Pf.21.785/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a személygépkocsijával balesetezett, a balesetben a másik gépjármű tulajdonosa azonban nem ismerte el a felelősségét. Az indítványozó által indított fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A másodfokon eljárt bíróság kötelezte indítványozót az eljárási illeték és fellebbezési díj megfizetésére. 
Az indítványozó állítja: a Szegedi Törvényszék határozata megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert, nem pártatlan hanem részlehajló, indokolása nem megalapozott, több helyen ellentmondásos. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is, mert a bíróság a rendelkezésre álló eljárási lehetőségek közül az indítványozóra nézve a leghátrányosabb megoldást választotta. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is, ugyanis a pertárgy értéke miatt felülvizsgálattal nem élhetett, valamint sérült a XIII. cikk (1) – (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga is, mert a tényleges kára helyett annak 30%-ra tarthat csak igényt. 

Az indítványozó a személygépkocsijával balesetezett, a balesetben a másik gépjármű tulajdonosa azonban nem ismerte el a felelősségét. Az indítványozó által indított fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A másodfokon eljárt bíróság kötelezte indítványozót az eljárási illeték és fellebbezési díj megfizetésére. 
Az indítványozó állítja: a Szegedi Törvényszék határozata megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert, nem pártatlan hanem részlehajló, indokolása nem megalapozott, több helyen ellentmondásos. Sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is, mert a bíróság a rendelkezésre álló eljárási lehetőségek közül az indítványozóra nézve a leghátrányosabb megoldást választotta. Továbbá sérült a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga is, ugyanis a pertárgy értéke miatt felülvizsgálattal nem élhetett, valamint sérült a XIII. cikk (1) – (2) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való joga is, mert a tényleges kára helyett annak 30%-ra tarthat csak igényt. 

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány nem állít az Alaptörvény XIII. cikke kapcsán olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességre mutatna.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban megfogalmazott befogadhatósági kritériumoknak nem felel meg. Ezért a kérelmet – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/151/2016.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának döntései

Építményadó.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.30.081/2015/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Felperes indítványozót a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal építményadó fizetésére kötelezte, amelyet fellebbezése folytán Budapest Főváros Kormányhivatala helybenhagyott. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati eljárásában pedig megállapította, hogy a másodfokú döntés megalapozott és jogszerű, így az indítványozó felperes keresetét elutasította, az ítélete elleni fellebbezést kizárta.
Az indítványozó álláspontja szerint ,mindez sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti, törvény előtti egyenlőség szabályát. A párhuzamos jogalkotás tilalmának alkotmányos követelményével pedig ellentétes az, hogy azonos adótárgyakat (lakásokat) eltérő adónemmel adóztatnak. Esetében a kommunális adó helyett a jóval magasabb építményadót róttak ki rá, ami az egyenlő bánásmód elvét is sérti. 

Felperes indítványozót a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal építményadó fizetésére kötelezte, amelyet fellebbezése folytán Budapest Főváros Kormányhivatala helybenhagyott. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati eljárásában pedig megállapította, hogy a másodfokú döntés megalapozott és jogszerű, így az indítványozó felperes keresetét elutasította, az ítélete elleni fellebbezést kizárta.
Az indítványozó álláspontja szerint ,mindez sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti, törvény előtti egyenlőség szabályát. A párhuzamos jogalkotás tilalmának alkotmányos követelményével pedig ellentétes az, hogy azonos adótárgyakat (lakásokat) eltérő adónemmel adóztatnak. Esetében a kommunális adó helyett a jóval magasabb építményadót róttak ki rá, ami az egyenlő bánásmód elvét is sérti. 

Az Alkotmánybíróság megállapította:  az indítványból világosan ki kell derülnie, hogy mely jogszabályi rendelkezést, illetve mely bírói döntést mely alkotmányos jog sérelme miatt tart a panaszos alaptörvény-ellenesnek, és milyen indokok alapján. Ha az indítványozó több alkotmányos jog sérelmét is állítja, ezek tekintetében önálló érvelést kell előterjesztenie, vagy be kell mutatnia, hogy a támadott norma vagy bírói döntés miként vezet egyidejűleg több alkotmányos jog sérelme, illetve ezek miként függnek össze egymással. Ugyanez a helyzet, ha a panaszos több jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés vizsgálatát kéri egyetlen beadványban. Nem tekinthető ezért az indítvány határozottnak, ha a panaszos felsorolásszerűen több rendelkezést vagy döntést, illetve akár egy, akár több jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést több alkotmányos jog sérelmét állítva támadja, a megjelölt szabályok, bírói döntések tartalmához és az alkotmányos joghoz nem igazodó, összevont vagy általános indokolással.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c), d), g) és h) pontjai alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3314/2015.)

Bíró pártatlansága.

A Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.372/2015/4. számú ítélete, a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 8.G.15-14-040178/7. számú ítélete, valamint a Nyíregyházi Törvényszék 4.Gpk.15-14-050173/2. számú végzése, és egyes jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a Nyíregyházi Törvényszék nem biztosította számára az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert egy közel százmillió forint értékű kártérítési per elsőfokú eljárásában ugyanaz a bíró döntött a felelősség és kártérítés mértékéről, aki a polgári per alapjául szolgáló felszámolási eljárásokban határozatokat hozott, eljárási cselekményeket hagyott jóvá. Az indítványozó szerint a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosítja a pártatlan bírósághoz való jogot sem, mert felhatalmazást ad arra a bíróságoknak, hogy a „mindent szabad ami nem tilos” elvet követve a felszámolási eljárás bírájának személye megegyezzen a felszámolási eljárásból eredő kártérítési per bírájával. A bíróság elfogult határozata ellen pedig miután jogorvoslattal nem élhetett sérült a jogorvoslathoz való joga, továbbá  a jogállamiság elve is.

***

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vet fel, hiányoznak tehát az Abtv. 29. §-ában a befogadáshoz megkívánt feltételek. Továbbá: a jogalkotói mulasztás megállapításának alkotmányjogi panaszban való kezdeményezésére az indítványozónak nincs jogosultsága, valamint a panasz egyéb okból sem felel meg a törvényi feltételeknek.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), c) és h) pontjai alapján visszautasította az alkotmányjogi panaszt.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/241/2016.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »