Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő tárgyaltak serege.

Fogyasztóvédelmi határozat bírósági felülvizsgálata.

A Kúria Kfv.III.37.633/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó erdővel borított ingatlanon gázkutakhoz létesített bekötővezetéket, ezt megelőzően a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (3) bekezdése alapján szolgalmi jog alapítását kezdeményezte az ingatlanok igénybevétele érdekében.

A közigazgatási hatóság az erdő helyreállításának (és a létesített vezetékek elbontásának) kötelezettségét írta elő, mert erdőhasználati engedélye lejárt. Az elsőfokú hatóság határozatát a másodfokon eljárt hatóság helybenhagyta, a bírósági felülvizsgálat során eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az indítványozó kereseti kérelmét elutasította, a Kúria pedig felülvizsgálati eljárása során a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

Az indítványozó szerint mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban sérült az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, tulajdonhoz való joga, mert a döntések bányaszolgálati jogát korlátozták. A gázkutak vonatkozásában hozott határozatok súlyosan sértik a jogalkalmazás egységének és a törvény előtti egyenlőség követelményét is.

Az indítványozó szerint mind a hatósági, mind a bírósági eljárásban sérült az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, tulajdonhoz való joga, mert a döntések bányaszolgálati jogát korlátozták. A gázkutak vonatkozásában hozott határozatok súlyosan sértik a jogalkalmazás egységének és a törvény előtti egyenlőség követelményét is.

(AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/778/2016.)

A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István különvéleményt csatolt.

Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselőire és ügyintéző testületei nem tisztségviselői tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok új esetkörrel egészítették ki. Ez alapján a Magyar Rendvédelmi Kar tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak.

Az indítványozó szerint ez a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Ésszerű indokok nélkül zárja ki a szakszervezeti tisztségviselőket a rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, ellehetetleníti a megválasztásukat.

Az indítványozó szerint ez a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Ésszerű indokok nélkül zárja ki a szakszervezeti tisztségviselőket a rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, ellehetetleníti a megválasztásukat.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3410/2015.)

A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt.

Kártérítés megfizetése.

A Veszprémi Törvényszék 2.Pf.21.230/2015/5. számú, valamint a Veszprémi Járásbíróság 4.P.20.567/2015/11. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadta: jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés megfizetése iránt pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és el marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és elutasította az indítványozó keresetét.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az elsőfokú bíróság elmulasztotta a tájékoztatását a bizonyítási teherről, továbbá a határidők elmulasztásának jogkövetkezményeiről is.

Az indítványozó előadta: jogalap nélküli gazdagodás és kártérítés megfizetése iránt pert kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és el marasztalta az alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és elutasította az indítványozó keresetét.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az elsőfokú bíróság elmulasztotta a tájékoztatását a bizonyítási teherről, továbbá a határidők elmulasztásának jogkövetkezményeiről is.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1100/2016.)

Váltón alapuló követelés.

A Székesfehérvári Törvényszék 32.P.21.321/2014/6. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.410/2015/3-II. számú, valamint a Kúria Gfv.VII.30.029/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadta: váltókövetelés megfizetése iránti perben marasztalta el az eljáró bíróság egy olyan nyugtázott váltó alapján, amely hamis aláírást tartalmazott, az okirat hamisított volt, emiatt hozzá váltókötelezettség nem kapcsolódhatott.
Az indítványozó sérelmezi, hogy a bíróság a váltópertől különböző, más eljárásban beszerzett szakértői véleményre alapozta álláspontját. A perben eljárt bíróságok nem adtak lehetőséget arra, hogy a bizonyítékokhoz hatékony észrevételeket fűzzön. Mindezek alapján sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.

Az indítványozó előadta: váltókövetelés megfizetése iránti perben marasztalta el az eljáró bíróság egy olyan nyugtázott váltó alapján, amely hamis aláírást tartalmazott, az okirat hamisított volt, emiatt hozzá váltókötelezettség nem kapcsolódhatott.
Az indítványozó sérelmezi, hogy a bíróság a váltópertől különböző, más eljárásban beszerzett szakértői véleményre alapozta álláspontját. A perben eljárt bíróságok nem adtak lehetőséget arra, hogy a bizonyítékokhoz hatékony észrevételeket fűzzön. Mindezek alapján sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1052/2016.)

Végrehajtás.

A Miskolci Törvényszék 2.Mpkf.22.794/2015/3. számú végzése, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.530/2015/6. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó ügyeiben a Miskolci Törvényszék járt el, holott többször is bejelentett elfogultsági kérelmet. Álláspontja szerint a perújítási határidőt nem késte le, és a nettó munkabéréből való levonás kérdésében is hibásan döntött a bíróság. A bizonyítási indítványait nem vette figyelembe, ezzel megsértette az Alaptörvény XXVI. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, és a (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát.

Az indítványozó ügyeiben a Miskolci Törvényszék járt el, holott többször is bejelentett elfogultsági kérelmet. Álláspontja szerint a perújítási határidőt nem késte le, és a nettó munkabéréből való levonás kérdésében is hibásan döntött a bíróság. A bizonyítási indítványait nem vette figyelembe, ezzel megsértette az Alaptörvény XXVI. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, és a (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/600/2016.)

Használati díj megfizetése.  

A Kúria Pfv.V.21.795/2014/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó az ún. fillboard (benzinkúti töltőpisztolyra szerelhető, reklámfelületet képző eszköz) kizárólagos hasznosítási jogával rendelkező gazdasági társaság, az eszközök használatára szóbeli bérleti szerződést kötött az alapeljárás alperesével, határozott időtartamra. A határozott időtartam lejárta után az alperes tovább használta az eszközöket, azokon saját termékeit reklámozta, a reklámfelületet kiadta harmadik személyeknek, de használati díjat nem fizetett, végül az eszközöket leszerelte, egy részüket visszaszolgáltatta, más részüket használhatatlanná tette. Az indítványozó pert indított a használati díj megfizetése és a tönkretett eszközök kártérítése miatt. Az elsőfokú ítélet az alperest kötelezte a használati díj megfizetésére, amelynek a határozott időtartamra eső részének alperes eleget tett, azonban a határozott idő lejárta utáni részére vonatkozóan fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatta, a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság pedig mind az első- mind a másodfokon meghozott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás meghozatalára kötelezte.

Az indítványozó szerint az új eljárásban a bíróság olyan keresetet vizsgált, amit ő a perben nem terjesztett elő, nevezetesen az alperesnek hasznok megtérítésére való kötelezése iránti igényt vizsgálta a használati díj iránti igény helyett, ami a tényleges igénye volt. Így által előterjesztett kereset tárgyában valójában nem határozott. Érvelése szerint azzal, hogy a Kúria egyenlőségjelet tett a hasznok megtérítése iránti igény és a használati díj iránti igény közé, összemosta a két jogalapon álló polgári igényt, ami sérti az az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírósághoz fordulás iránti jogát, vagyis azt a jogát, hogy a bíróság az eljárásba vitt jogait elbírálja.

Az indítványozó szerint az új eljárásban a bíróság olyan keresetet vizsgált, amit ő a perben nem terjesztett elő, nevezetesen az alperesnek hasznok megtérítésére való kötelezése iránti igényt vizsgálta a használati díj iránti igény helyett, ami a tényleges igénye volt. Így által előterjesztett kereset tárgyában valójában nem határozott. Érvelése szerint azzal, hogy a Kúria egyenlőségjelet tett a hasznok megtérítése iránti igény és a használati díj iránti igény közé, összemosta a két jogalapon álló polgári igényt, ami sérti az az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírósághoz fordulás iránti jogát, vagyis azt a jogát, hogy a bíróság az eljárásba vitt jogait elbírálja.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/957/2016.)

Közérdekű adat igénylése.  

Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.601/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: közérdekű adatigényléssel fordultak a KEHI-hez, amelyben arról kért tájékoztatást, hogy az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Intézményrendszerének és a Finanszírozási Mechanizmusokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzése kapcsán a Hivatal elnöke a soron kívüli kormányzati ellenőrzést a kormány, illetve a miniszterelnök döntése vagy a miniszter utasítása alapján rendelte-e el, ez szóban, vagy írásban történt-e, és utóbbi esetben kérték a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntését, illetve utasítását tartalmazó dokumentumot.A Hivatal az adatigénylést – a döntés megalapozását szolgáló adatok korlátozott nyilvánosságára hivatkozással – elutasította. Az indítványozó a bírósághoz fordult, amely elsőfokon helyt adott keresetének, az alperest kötelezte a közérdekű adatok kiadására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint mindezzel sérült az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő joga.

Az indítványozó előadja: közérdekű adatigényléssel fordultak a KEHI-hez, amelyben arról kért tájékoztatást, hogy az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Intézményrendszerének és a Finanszírozási Mechanizmusokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzése kapcsán a Hivatal elnöke a soron kívüli kormányzati ellenőrzést a kormány, illetve a miniszterelnök döntése vagy a miniszter utasítása alapján rendelte-e el, ez szóban, vagy írásban történt-e, és utóbbi esetben kérték a kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter döntését, illetve utasítását tartalmazó dokumentumot.A Hivatal az adatigénylést – a döntés megalapozását szolgáló adatok korlátozott nyilvánosságára hivatkozással – elutasította. Az indítványozó a bírósághoz fordult, amely elsőfokon helyt adott keresetének, az alperest kötelezte a közérdekű adatok kiadására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint mindezzel sérült az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő joga.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/462/2016.)

Ügyvédi meghatalmazás, kereseti kérelem.

AFővárosi Törvényszék 47.Pf.638.489/2015/2. számú végzés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.P.89.660/2015/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó keresetét – amelyben közérdekű adatok kiadását kérte – az elsőfokú bíróság elutasította, mivel nem tartalmazott határozott kereseti kérelmet a bíróság döntésére vonatkozóan és szabályszerű ügyvédi meghatalmazást sem. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági döntések és jogszabályi rendelkezések sértik a Nemzeti Hitvallásban foglaltakat, a R) cikkben foglaltakat, a I. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, az emberi méltósághoz való jogot, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikkben foglaltakat is.

***

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/500/2016.)

Végrehajtási kifogás, behajtási jutalék.

Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 11. § (2) bek. c) pontja és a 21/C. §-a, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 52. § g) pontja, 54. § (1) bek. g) pontja és a 254. § (3) bek., valamint a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM r. 3. § 7. § (1) bek., 8. § (1) bek., a Váci Járásbíróság 1412-12 Vh.256/2010/95. számú határozata és a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.51.905/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó – adós – csődeljárást kezdeményezett maga ellen és a hitelezőivel csődegyezséget kötött, amelyben vállalta, hogy egy összegben megfizeti a fizetési moratórium hatálya alá eső követelést. Az adós a fizetési moratórium hatálya alá nem eső tartozására fizetési könnyítést kapott, amelyet azonban nem teljesített előírásszerűen, ezért végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményeztek ellene. Az indítványozó végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú bíróságot, hogy semmisítse meg a végrehajtási díjjegyzék behajtási jutalékra vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási kifogásnak csak részben adott helyt, amely végzést a másodfokú bíróság is helybenhagyott.
Az indítványozó szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezések és a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.

Az indítványozó – adós – csődeljárást kezdeményezett maga ellen és a hitelezőivel csődegyezséget kötött, amelyben vállalta, hogy egy összegben megfizeti a fizetési moratórium hatálya alá eső követelést. Az adós a fizetési moratórium hatálya alá nem eső tartozására fizetési könnyítést kapott, amelyet azonban nem teljesített előírásszerűen, ezért végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményeztek ellene. Az indítványozó végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú bíróságot, hogy semmisítse meg a végrehajtási díjjegyzék behajtási jutalékra vonatkozó rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a végrehajtási kifogásnak csak részben adott helyt, amely végzést a másodfokú bíróság is helybenhagyott.
Az indítványozó szerint a kifogásolt jogszabályi rendelkezések és a támadott ítéletek sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.

(AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1837/2015.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »