Alkotmánybíróság: íme a legközelebb tárgyalandók

Alkotmánybíróság: íme a legközelebb tárgyalandók

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének szeptember 13.-án tárgyalandó témái

Bűnügyi költség.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdés szövegrésze, valamint a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből szóló szövegrész alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés alaptörvény-ellenesnek tekinthető, mivel a hivatkozott rendelkezés a pótmagánvád alapján indult eljárásokban a Be. és az Alaptörvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését kétségessé teszi, amiből következően az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy az ellene emelt vád megalapozatlanságának bizonyítása esetén is viselnie kell az általa választott védő igénybevétele folytán felmerült költségeit. A vádemelés sikertelenségének anyagi kockázatát tehát a védő meghatalmazása esetén nem a pótmagánvádlónak, hanem a vádlottnak kell viselnie, akit ez a körülmény szükségképpen gátolhat a védelemhez való jogának gyakorlásában, ha ennek anyagi következményeit az eljárás eredményétől függetlenül szükségképpen neki kell viselnie.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazottak sérelme, a törvény előtti egyenlőség és a védelemhez való jog sérelme miatt megállapítható a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenessége. Inditvány:_anonimizált.pdf.

Garantált bér a közfoglalkoztatásban.

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és megsemmisítését kéri.Meglátása szerint nincs olyan indok, amely az alacsonyabb bérminimum megállapítását alátámasztaná, és a bérezés védelme éppen a közcélú foglalkoztatás egy formája esetében legyen hiányos. Mindezek miatt esetében sérült az emberi méltósághoz való joga és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalom elve. Inditvány: anonim.pdf.
 

I. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó médiaszolgáltató álláspontja szerint a támadott másodfokú döntés azért sérti a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alapjogait, mert a bíróság döntésének meghozatala során nem vette figyelembe a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban, valamint a Kúria 1/2015. számú BKMPJE határozatában foglaltakat, figyelemmel a tárgyi rendőri intézkedésről készült képfelvétel indítványozó általi közzétételére.Az indítványozó álláspontja szerint – a bíróság határozatában foglaltakkal ellentétben – nem terhelte őt olyan kötelezettség, hogy az intézkedő rendőr hozzájárulását kérje a képmása közzétételéhez.Inditvány.pdf.
 

II. Rendőr képmásának nyilvánossága.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

 Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta egy közfeladatot ellátó rendőr képmását, aki polgári jogi pert indított a hírportál ellen.A bíróság az ítéletben megállapította, hogy a hírportál megsértette a rendőr képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a képgalériájában a hozzájárulása nélkül közölte a képmását tartalmazó fényképet.

Az indítványozó véleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla alaptörvény-ellenes módon állapította meg a panaszos által elkövetett jogsértés tényét, mert a per tárgyává tett felvételen a rendőr önként vállalt hivatása gyakorlása közben, egy közérdeklődésre számot tartó demonstráció alatt látható, annak közzététele nem öncélú módon történt, a rendőrről a felvétel nem közvetít negatív benyomást, a felvételen több személy is látható, és véleménye szerint azonosításra alkalmatlan módon került megjelenítésre. 
Az indítványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát, és a IX. cikk (2) bekezdése szerinti sajtó szabadságát sérti. Inditvány:_anonim.pdf.
 

Bírák nemzetbiztonsági ellenőrzése.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

A Kúria elnöke szerint az Nbtv. új szabályozási koncepciója alapvetően a végrehajtó hatalmi ág és a végrehajtó hatalom tevékenységeiben részt vevők sajátosságait veszi alapul. A bírák nincsenek a hagyományos értelemben vett hierarchikus viszonyban a munkáltatói jogkör gyakorlójával, az Nbtv. és módosításai azonban erre a viszonyra építenek. Az Nbtv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint az országgyűlési képviselők nemzetbiztonsági ellenőrzését nem kell kezdeményezni, azaz a nemzetbiztonsági ellenőrzést ellátó végrehajtó hatalomhoz tartozó szervek tevékenységétől az országgyűlési képviselők mentesek, addig a bírák nem esnek ilyen kivétel alá. Ez – az indítványozó álláspontja szerint – sérti az Alaptörvény C. cikk (1) bekezdésében foglalt hatalom megosztásának elvét. A törvény a jogbiztonságot sértő módon nem zárja ki az önkényes válogatást, az önkényes válogatás az ítélkezésre is hatással lehet. Ahol az Nbtv. kétséget kizáróan a bírákra irányadó rendelkezést tartalmaz, ott is olyan fogalmakat használ, amely a bírósági szervezetben megfelelően nem értelmezhető
Az indítványozó álláspontja szerint az Nbtv. egyes rendelkezései alkotmányos tételek sérelme nélkül nem alkalmazhatóak a bírákra. Ha a törvényhozás úgy dönt, hogy a bírák meghatározott körére vonatkozóan alkotmányosan igazolható módon nemzetbiztonsági ellenőrzést foganatosít, e szabályoknak a bírói státusz és az igazságszolgáltató hatalmi ág sajátosságait figyelembe kell venni, azok nem illeszthetők alapvetően nem a bírákra vonatkozó szabályozási koncepcióba, vagy azoknak olyan egyértelműnek kell lennie, mint az Nbtv. 2013. augusztus 1-jét megelőző szabályainak. Inditvány.pdf.
 

Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A Hszt. a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) tisztségviselőire és ügyintéző testületei nem tisztségviselői tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat egy új esetkörrel egészítette ki. Ez alapján “az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet … olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak”.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Indokolásul előadja, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés indokolatlanul különbözteti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, hiszen objektív módon alátámasztott, ésszerű indokok nélkül zárja ki a közhivatal-viselés jogának részjogosítványaként azonosított, a kötelező tagságú rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, lehetetleníti el a megválasztásukat.Inditvány.pdf.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés diszkriminatív, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Indokolásul előadja, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés indokolatlanul különbözteti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, hiszen objektív módon alátámasztott, ésszerű indokok nélkül zárja ki a közhivatal-viselés jogának részjogosítványaként azonosított, a kötelező tagságú rendvédelmi kari köztestületi tevékenységből, lehetetleníti el a megválasztásukat.Inditvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Rendvédelmi szervek, – szolgálati időpótlék megállapítása.

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdése elleni bírói indítvány vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a BM rendelet támadott 89. § (1) bekezdésének rendelkezései – a már hatályon kívül lévő régi Hszt. 100/A. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, az új Hszt.-ben adott felhatalmazás hiányában – a tényleges hivatásos állományban eltöltött időre szűkítik a szolgálati időpótlékra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamot, eltérően a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság, illetve a jubileumi jutalom szempontjából beszámítható időtartamtól.Állítja: a BM rendelet támadott 89. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés – az új Hszt. 156. § (1) bekezdésébe és a 280. § (1) bekezdésébe ütközően – a szolgálati időpótlékra vonatkozó jogosultságot nem a hivatásos szolgálati idő figyelembe vételével, hanem a tényleges szolgálati idő figyelembe vételével állapítja meg. A támadott jogszabályi rendelkezések mindezek okán az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdésébe és 18. cikk (3) bekezdésébe ütköznek. Inditvány.pdf.
 

Közigazgatási bírság.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.309/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § g) pontja értelmében az 5. melléklete, a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv.) 12/A. §-a és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.309/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések a magánszemélyek és a jogi személyek között megkülönböztetést alkalmaznak, amely szerint a jogi személyekkel szemben lefolytatott hatósági eljárás esetén első alkalommal észlelt szabálysértés esetén alkalmazható a figyelmeztetés, azonban ha magánszemély vonható felelősségre, akkor a figyelmeztetés a magánszeméllyel szemben ugyanazon esetre vonatkoztatva nem alkalmazandó. Állítja: a Kkv. rendelkezése pontos és egyértelmű alkalmazást nem tartalmaz, a Rendelet a Kkv. 12/A. §–ban foglaltaknak megfelelően nem egyértelmű, alkalmazása szubjektívvé válhat, és sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Inditvány.pdf.
 

Gyermekelhelyezés, kapcsolattartás.

A Kúria Pfv.II.20.948/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozó alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó apa keresetet indított a bíróságon gyermekelhelyezés megváltoztatása, valamint kapcsolattartás újrarendezése miatt, azonban az első fokon eljárt bíróság keresetét elutasította. A másodfokú határozat az apánál helyezte el a gyermeket. A Kúria felülvizsgálat során meghozott ítélete a jogerős határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. 
Az indítványozó szerint a Kúria az ítélethozatal során nem volt a peranyag ismeretében, és figyelmen kívül hagyta a rendelkezésre álló szakvéleményeket és egyéb bizonyítékokat, amelyek egyértelműen cáfolják azon megállapítást, miszerint a perben felvett bizonyítás alapján a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése az édesanyánál lenne biztosított. Állítja: A Kúria ítélete megsértette az Alaptörvény VI. cikk (1)-(2) bekezdésében foglalt kapcsolattartáshoz való alapjogot, és XV. cikk (1)-(3) bekezdésében és az (5) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséghez való jogot, a család és a gyermekek jogait, a XVI. cikk (1) bekezdése szerinti gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogait, továbbá a XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való jogot, a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Inditvány.pdf.
 

Bányaszolgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A Kúria Kfv.III.37.749/2015/4. számú ítélete, és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.28.297/2013/43. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a „Magyar-szlovák összekötő földgázszállító vezeték” építésére vonatkozó elhelyezési bányaszolgalmi jog alapítását kérte a felperes kizárólagos tulajdonát képező szántó művelési ágú ingatlanra. A közigazgatási határozat ellen a felperes keresettel élt. Az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozatot megváltoztatta, és a felperesnek járó kártalanítás összegét felemelte, a Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, a bíróság tévesen értelmezte a Ket. 80. § (4)-(5) bekezdését, ugyanis a felperes kereseti kérelme elkésett, hiszen azt a közigazgatási határozat jogerőre emelkedését követően nyújtotta be. A hirdetményi kézbesítés a tulajdoni lap adatai alapján szabályszerűen volt közölve a felperessel a kisajátítási hatóság által. Ellenkező bizonyításig az ingatlan nyilvántartásban feltüntetett adatokat valósnak kell tekinteni. A hirdetményi úton való közlés esetében a közlés dátuma minden érintettel szemben azonos, mégpedig az eljárt hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztés 5. napja. Ennek alapján pedig a felperes kereseti kérelme elkésett.

Az indítványozó szerint a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, és eljárásjogi szabálysértést követett el, továbbá az indítványozó bizonyítási indítványát mellőzte, és az ítéletben sem indokolta, hogy miért nem vette ezt figyelembe, ezzel a bíróság megsértette a Pp. 124. § (1) és 221. § (1) bekezdését. A Kúria és az elsőfokon eljárt bíróság határozata mindezek okán sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, az indítványozó jogbiztonsághoz fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát.Inditvány: anonim.pdf.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »