Alkalmatlannak tartja a balkáni pozícióra a szlovák külügyminiszert az uniós hírportál

Alkalmatlannak tartja a balkáni pozícióra a szlovák külügyminiszert az uniós hírportál

Alaposan lehúzta Miroslav Lajčák külügyminiszter szakmai renoméját az EUobserver uniós brüsszeli hírportál abban a k, amelyben Lajčák kinevezésének helyességét vonja kétségbe a Szerbia és Koszovó közti normalizációs folyamatok vezetői posztja kapcsán. Miért? Olyan érvek hangzanak el, miszerint Lajčák szakmailag nem csak alkalmatlan, de hajlamos a küldetés kárára építeni saját karrierjét, és korábban sem volt éppen sikeres diplomata a Balkánon.

 

„Alkalmassága mind a szerb-koszovói tárgyalások különleges megbízottjaként, mind az egész Nyugat-Balkánt ellenőrző uniós megbízottként erősen kétségesek”

jelenti ki a portál, hozzátéve, hogy a szlovák politikus „nyilvánvalóan szörnyű választás lenne”.

Lajčák már hetekkel korábban kijelentette, hogy a diplomáciában és nem a hazai politikában látja karrierje folytatását. Több lehetséges kinevezés esetén is felmerült a neve, az egyik ilyen a Szerbia és Koszovó közti normalizációs folyamatok vezénylésére létrehozott uniós megbízotti poszt.

Az EUobserver megjegyzi, hogy a a Juncker-féle EB külügyi biztosa, Federica Mogherini a két ország között amolyan területcserét akart végrehajtani, de a javaslat sikertelen volt. Most Lajčák képviselhetné az EU érdekeit a két ország közti tárgyalásokon, csakhogy szerepe többet ronthat a helyzeten, mint használ: Szlovákia azon öt európai országnak az egyike, akik nem ismerték el Koszovó függetlenségét, Lajčák pedig nyolc évet töltött el ennek az országnak a kormányában.

Megjegyezzük, hogy Mogherini utódja, Josep Borrel spanyol politikusok, és bizony Spanyolország sem ismeri el Koszovót önálló államként, ugyanabból az okból kifolyólag, mint Szlovákia: a területén élő nem spanyol nemzetrészek autonómia törekvései okán.

Hírdetés

Az EUobserver elismeri, hogy első pillantásra Lajčák nem tűnik rossz választásnak, hogy a szerbek és az albánok között közvetítsen. Folyékonyan beszél szerbül, kétszer diplomataként szolgált a Balkáno: először, mikor Montenegró népszavazással elvállt Szerbiától, majd a nemzetközi közösség és az EU különleges megbízottjaként Bosznia-Hercegovinában.

Ráadásul jól kiismeri magát az uniós politikai körökben is, mert két évet húzott le az Európai Külügyi Szolgálatnál.

Ha egy Koszovót el nem ismerő ország külügyminisztere lesz a közvetítő Szerbia és Koszovó között, az egyértelműen Szerbiát erősítené majd a tárgyalásokon, nagyobb probléma azonban, hogy a döntés egyáltalán magukat a tárgyalásokat veszélyeztetné, mert Koszovó elfogultsággal vádolhatná az uniós biztost.

De nem csak ez a gond. Lajčák súlyos kudarcokat könyvelt el korábbi balkáni kiküldetésein. Az EU különmegbízottjaként Bosznia-Hercegovinában komoly konfliktusba keveredett a nacionalista, boszniai szerb, szociáldemokrata Milorad Dodikkal egy rendőrséggel kapcsolatos reformintézkedés kapcsán. A konfliktus Lajčák megalázó visszavonulásával ért véget, miután Dodik elutasította a javaslatát.

Ezt követően rásütötték, hogy gyenge és túlságosan szerbbarát a hozzáállása.

Az EUobserver következő kifogása Lajčákkal kapcsolatban az, hogy küldetését bármikor alárendeli saját karrierjének. A Dodiktól elszenvedett pofon után másfél évvel váratlanul elfogadta az akkori szlovák miniszterelnök felkérését a külügyminiszteri posztra – és ezzel rendesen alávágott utódjának, akinek évekbe tellett ismét tárgyalóképes helyzetbe hozni a szarajevói uniós külmegbízott tisztségét.

Több forrásra hivatkozva a portál azt írja, hogy Lajčák valójában sokkal több portfóliót akar belesűríteni hivatalába, mint pusztán a szerb-koszovói normalizáció, ami viszont önmagában is egész embert kívánna, így Lajčák tervei csak a munka minőségének rovására valósulhatnának meg.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »