Aljas emberek és indulatok

Aljas emberek és indulatok

Egyszerre csak létrejön egyfajta romlott szabadság, amely arra ösztönöz, hogy mindent megtegyünk, ami jólesik.

Ma Európában a Charlie Hebdo reprezentálja a torz gondolkodású balliberálisok eszmevilágát. Az utóbbi napokban a liberális szenny­lap olasz földrengés áldozatairól készített karikatúrái sokkolták a jóérzésű emberek és politikusok tömegeit.

A szatirikus hetilap legújabb lapszámában, elmebeteg módon, a tradicionális olasz tésztaételekhez hasonlította a katasztrófa áldozatait. A romokban álló Amatrice polgármestere, Sergio Pirozzi döbbenten és értetlenül állt a rajzok előtt. Hogyan lehetséges emberek szenvedéséből és halálából viccet csinálni, gúnyt űzni? A közösségi médiafelhasználók is visszataszítónak találták azt a karikatúrát, amelyen egy vérző, befáslizott fejű férfi és egy vérző nő, valamint több, a romok alatt halálát lelt áldozat együtt látható. A férfi mellett a „penne paradicsomos mártással”, a nő mellett pedig a „penne csőben” felirat olvasható. A romok alá szorult halottak mellett a „lasagna” szöveg szerepel. A kegyeletsértő rajzok felháborító és érzéketlen címe pedig úgy szól, hogy „földrengés olasz módra”.

Az olasz igazságügyi miniszter, Andrea Orlando a Le Figarónak adott interjúban undorítónak minősítette a rajzokat. A miniszter hozzátette, kétségbeejtő, hogy a francia lap képes volt tudatosan botrányt kelteni karikatúráival csak azért, hogy ily módon magára irányítsa a média figyelmét. Az olasz szenátus elnöke, Pietro Grasso szintén undorítónak nevezte a Charlie Hebdo legújabb fércművét. Megszólalt az olasz kormánypárt egyik illetékese, Vanna Iori is: „Az egész világot sokkolta az, ami a Charlie Hebdóval történt, amikor fegyveresek mészároltak a szerkesztőségben. Elítéltük az Iszlám Állam brutalitását. Most ugyanezzel a lendülettel kell elítélni ezeket a rajzokat.”

A közfelháborodásra való tekintettel a francia nagykövetség Rómában pénteken kénytelen volt nyilatkozatot kiadni, amelyben a francia nép őszinte részvétéről biztosította az olaszokat, és hangsúlyozta, hogy a rajzok nem azonosak azzal, amit a francia nép érez most irántuk. Azonban a Charlie Hebdo szerkesztőségének esze ágában sem volt bocsánatot kérni. Ehelyett rátett egy lapáttal, és gyorsan megjelentetett a Facebook-oldalán még péntek este egy újabb borzalmas rajzot. Azon egy a romok alá szorult nő vergődése közben azt kiálltja, hogy: „Olaszok, nem a Charlie Hebdo építette a házainkat, hanem a maffia!” Annak ellenére, hogy az ilyen és ehhez hasonló visszataszító, embertelen és gyalázkodó rajzok miatt a lapot sokan támadják, a balliberális papagájkommandó rendre védelmébe veszi a Charlie Hebdót, azt harsogva, hogy ezek politikai karikatúrák, és a magazin csupán a politikai vezetők problémamegoldó képességét kritizálja.

Azonban sem a mostani, de abban a korábbi kegyeletsértő rajzban sem tudtam a legjobb igyekezetem ellenére sem legalább egy szemernyi politikai kritikát felfedezni, amikor a migránsválság egyik tragikus kimenetelű eseményével kapcsolatban a karikatúra Jézus mellett egy vízbe fulladt kisfiút ábrázolt azzal a brutális felirattal, hogy „Bizonyíték arra, hogy Európa keresztény. A keresztények tudnak vízen járni – a muzulmán gyerekek elsüllyednek.” No comment! Feszülten várom, hogy a Charlie Hebdót ért kritikai támadások okán mikor vonulnak az utcára egy jó kis vasárnapi tüntetésre a balliberális politikusok átszellemült arccal és fennakadt szemekkel boldogan ordítva, hogy „ők is Charlie”-k!

Mi állhat a Charlie Hebdo-jelenség mögött, melyek lehetnek a valós okai? A gyökerek visszanyúlnak a neoliberalizmus létrejöttéhez. Ennek az ideológiának a hatására az egyenlőség helytelen közfelfogása alapján minden szabály, tekintély megkérdőjelezhető. Ez a gondolkodásmód mindenkit arra késztet, hogy önmaga keresse az igazságot. Így ez a fajta szabadságfelfogás észrevétlenül megszabadít minden szabály, tradicionális kötelék alól, és lassan az erények megszűnéséhez vezet. Egyszerre csak létrejön egyfajta romlott szabadság, amely arra ösztönöz, hogy mindent megtegyünk, ami jólesik. Ez a szabadság nem ismer semmiféle tekintélyt, leráz magáról minden szabályt. Ez a romlott szabadság a táptalaja azoknak a torz gondolatoknak, amelyek a Charlie Hebdo oldalain oly gyakran napvilágot látnak. Pedig az unió rendelkezéseinek mások általi betartására oly kényes balliberálisok számára is etalon az unió alapjogi chartája, amely egyértelműen és félreérthetetlenül kimondja az emberi méltóság sérthetetlenségét és annak védelmét.

Sem a sajtó-, sem a véleménynyilvánítás szabadsága nem ad jogi felhatalmazást a Charlie Hebdo szerkesztőségének embertelen, ízléstelen, visszataszító, undorító, gyalázkodó, kegyeletsértő, brutális és érzéketlen tartalmú karikatúrák megjelentetésére. Az alapjogi charta hangsúlyozza azt is, hogy az egyes rendelkezéseiben szabályozott jogok csak meghatározott feltételek és korlátozások mellett, mások jogainak védelmére tekintettel gyakorolhatók. Például az említett véleménynyilvánítás szabadsága – amelyre a Charlie Hebdo tevékenységét védelmezők hivatkoznak – mint alapjog gyakorlása nem sértheti mások emberi méltóságát vagy vallásos meggyőződését, mint úgyszintén alapvető jogot. A véleménynyilvánítás szabadsága csak második a sorban az emberi méltósághoz való jog mögött. A véleménynyilvánítás semmilyen körülmények között nem lehet nyilvánvalóan sértő, túlzó vagy az érintett személyt vagy közösséget méltóságában megalázó.

Meggyőződésem, hogy ha hazánkban jelenne meg ilyen tartalmú sajtótermék, akkor az Európai Parlament szocialista frakciója soron kívüli ülésén követelné hazánk példás megbüntetését és a hazai balliberális EU-parlamenti képviselők vörösre dagadt szemekkel éjszakáznának, tollba mondva vádlóinknak hazánk ócsárlását. Sajnálatos módon rohamosan terjed a hazai balliberális sajtóban és közösségi médiában is a Charlie Hebdo-féle torz gondolkodás, amelynek emblematikus közvetítői maguk a balliberális politikusok. Elsődleges céljuk, hogy kizárólagos értelmező hatalommá váljanak a médiá­ban. Minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a polgárok csakis az ő szemüvegükön keresztül lássák a világot, ők akarják megmondani, miről mit és hogyan kell gondolni. Alantas indulataik kifejezésére olyan széles körű és változatos módszereket fejlesztettek ki, amelyekre korábban nem volt példa. Alapvető módszerük az, hogy a hitelesség látszatát keltve szinte észrevétlenül olyan tartalmakat közvetítenek, amelyekkel arra törekszenek, hogy szokjon hozzá a szemünk a szeméthez, értelmünk béküljön meg a torz gondolkodásmódjukkal, miközben a trendinek maszkírozott liberálbűnözésre is megpróbálnak rávenni.

Ugyanis a balliberális politikusok rafinált módszerekkel igyekeznek befolyásolni a polgárokat, hogy vegyenek részt olyan akciókban, amelyek jogsértők. „Leragasztjuk a kormány undorító, gyűlöletkeltő plakátjait. Te is ragaszd, tépd, szedd le. Ezzel szolgálod ma a hazádat” – írta korábban Juhász Péter, az Együtt alelnöke a Facebook-oldalán. Legfrissebb bejegyzése már lakonikusan tömör és céltudatosabb: „Tudta? Minden plakát letéphető! Tépjél te is!” A balliberális politikai klubok vezetői az október 2-ai népszavazás bojkottjára buzdítva (Modern Magyarország Mozgalom, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért) a napokban mutatták be minden színvonalat alulmúló közös plakátjukat, amelynek felső részén a „Hülye kérdésre ez a válasz!” felirat olvasható, alatta pedig egy háttal ülő nő és férfi, akik mindketten kinyújtják jobb kezük középső ujját és botrányos stílusban bemutatnak több millió magyar választópolgárnak.

Ezek a politikusok elfelejtik azt az igazságot, hogy a politikai ellenfelet a választási urnánál kell legyőzni, és nem az utcán, kampányplakátok letépésével, vagy agresszív és alpári kommunikációval. Talán saját sikertelen politikájukat kellene felülvizsgálni, és szakítani kellene azzal a torz gondolkodással, amely hosszú időre szalonképtelenné tette őket a választópolgárok milliói előtt.

Petrin László

A szerző jogász


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »