Alig ötszáz közmunkásnak jár a lelépési pénz

Alig ötszáz közmunkásnak jár a lelépési pénz

Három hónap alatt mindössze ötszáz közmunkás igényelt elhelyezkedési juttatást, vagyis a több mint 220 ezer közfoglalkoztatottból csak ennyien találtak munkát közfoglalkoztatási szerződésük lejárta előtt a nyílt munkaerőpiacon – tudta meg a Magyar Nemzet. A kormány azért vezette be februárban a havi 22 800 forintos többlettámogatást, hogy ezzel ösztönözze mielőbbi elhelyezkedésre a közfoglalkoztatottakat. Huszonöt-harmincezer igénylőre számítottak, ám most úgy tűnik, ennek legfeljebb a töredéke teljesülhet.

Már az idei költségvetésben azt hangsúlyozta a kormány, hogy a célja a segélyből élők minél nagyobb körének bevonása a közfoglalkoztatásba, majd onnan a nyílt munkaerőpiacra juttatása. Vagyis az érintettek ne végcélnak tekintsék a közfoglalkoztatást, hanem minél előbb, még a közfoglalkoztatási szerződésük lejárta előtt igyekezzenek elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Ennek érdekében február elejétől anyagilag is ösztönzik az érintetteket, hogy lehetőleg minél előbb találjanak maguknak állást.

Alig 2 ezrelék

Az év elején hatályba lépett egyik kormányrendelet értelmében azok a közfoglalkoztatottak, akik még szerződésük lejárta előtt munkát találnak, elhelyezkedési juttatásban részesülnek. Az érintettek azokra a hónapokra, amelyeket közmunkásként töltöttek volna el, ám helyette elhelyezkedtek, munkabérükön felül havonta a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, vagyis a segélyt is megkapják, amelynek összege jelenleg havonta 22 800 forint.

Lapunk az elmúlt három hónapban többször is érdeklődött a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) arról, eddig hány korábbi közmunkás tudta igénybe venni az ellátást, választ azonban soha nem kaptunk. A Magyar Nemzet ezért közérdekűadat-igényléssel fordult a szaktárcához, hogy így kényszerítse ki a közérdeklődésre számot tartó információkat. Az adatok egészen megdöbbentők: 2016. február 1. és április 29. között nem egészen ötszáz fő igényelte az elhelyezkedési támogatást, miközben januárban és februárban átlagosan 223 ezer ember dolgozott közmunkásként Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy

az érintetteknek alig 0,2 százaléka tudott még a közfoglalkoztatási szerződése lejárta előtt elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Még lesújtóbbak az adatok annak fényében, ha megvizsgáljuk, milyen mértékű ösztönző hatást várt az elhelyezkedési juttatástól a kormányzat. A Magyar Nemzet érdeklődésére a Pintér Sándor vezette belügyi tárca januárban még azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 25-30 ezer, elsődleges munkaerőpiacra kikerülő közfoglalkoztatott lehet jogosult a támogatásra, átlagosan négy hónapig, ami mintegy 2,5 milliárd forintos támogatási forrást igényel. Az NGM most, közérdekűadat-igénylésünkre adott válaszában még magasabb keretről számolt be: ebben az évben 2,5 milliárd forintot különítettek el a célra a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglakoztatási alaprészéből, a jövő évi keretből pedig további félmilliárd forintot csoportosították át „a 2016. év végi kötelezettségvállalások áthúzódó hatásaként”, vagyis összesen hárommilliárd forint áll rendelkezésre a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését ösztönző programra. A szaktárca mostani válaszában közölte azt is: a támogatás összegét eddig átlagosan 114 ezer forintban állapították meg a járási hivatalok, de több igénylőnek tíz hónapra biztosították a juttatást, amely 228 ezer forintot jelent. A támogatás összege attól függ, az érintettek mennyi idővel a szerződésük lejárta előtt lépnek ki a közfoglalkoztatásból, vagyis mekkora a támogatható időtartam.

Nem is kap mindenki

A jelenlegi adatok azonban azt mutatják, hogy jó, ha a bevonni tervezett 30 ezer ember 6-7 százalékát sikerül munkába állítani, és a hárommilliárd forintos forrásnak legfeljebb ekkora részét tudják felhasználni. Három hónap alatt ugyanis 114 ezer forintos átlaggal és ötszáz fővel (havi átlagban 166 belépővel) számolva eddig mindössze 57 millió forintot használtak fel, s ha a tendencia nem változik, év végéig várhatóan 2000 fő tudja igénybe venni a juttatást, legfeljebb negyedmilliárdos forrásigénnyel.

Ráadásul még az sem biztos, hogy az igényelt összeg valóban minden kérelmezőnek jár majd. A támogatás folyósítását ugyanis meg kell szüntetni, és az érintett köteles a már felvett támogatást visszafizetni, ha a munkaviszony idő előtt a munkavállaló rendes felmondásával, közös megegyezéssel vagy a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

Ez van a papíron

A vonatkozó kormányrendeletben az áll, elhelyezkedési juttatás annak jár, akinek a közfoglalkoztatási jogviszonya legalább egy hónapja fennáll, és a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, továbbá legalább összesen 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt a kérelem benyújtását megelőző két éven belül. Az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy az igénylő legalább napi 6, megváltozott munkaképességű személy napi 4 órás munkaviszonyt létesítsen, és a munkaviszonya minimum addig folyamatos legyen, ameddig a közfoglalkoztatásban élő szerződése volt. Az egykori közmunkásnak járó pluszjuttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését követő naptól addig az időpontig számított összegével, ameddig a közfoglalkoztatási szerződése szólt. Az igénylőnek haladéktalanul be kell jelentenie, ha munkaviszonya előbb lejár, mint ameddig közfoglalkoztatottként alkalmazták volna. Ebben az esetben az elhelyezkedési juttatás arányos összege illeti meg. Aki igényt tart a pluszpénzre, annak kérelmeznie kell, hogy folyósítsák. A támogatással kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat a járási hivatal látja el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »