Alig nő a minimálbér, a munkaerő további elvándorlására figyelmeztetnek a szakszervezetek

Alig nő a minimálbér, a munkaerő további elvándorlására figyelmeztetnek a szakszervezetek

Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország. A nyugdíjasoknak közben jobb hírekkel szolgált az Orban-kabinet, ugyanis miközben új nyugdíjtörvényt terveznek kidolgozni, azt garantálják, hogy jövő szeptemberben meglesz a szociáldemokraták által elfogadott 40 százalékos nyugdíjpontemelés.
Az országos garantált bruttó minimálbér 7,2 százalékos növelését javasolja a munkaügyi minisztérium – derül ki a szaktárca honlapján közzétett tervezetből. A bruttó minimálbér eszerint a mostani 2080 lejról januártól 2230 lejre nőne. A szaktárca közölte, a minimálbér növelésének mértékét a társadalmi partnerekkel, vagyis a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel lezajlott egyeztetések során állapították meg. Összesen két alkalommal, november 26-án, illetve december 3-án folytattak megbeszélést az országos érdekegyeztető tanács keretében. Mint a szaktárca rámutat, a minimálbér kiszámításánál figyelembe vették az inflációs rátát és az egy főre eső munkatermelékenység növekedését, valamint a gazdasági növekedés mértékétől függő korrekciós tényezőket.

Nem minden minimálbér nő azonban.

A felsőfokú tanulmányokat igénylő állásokat betöltők bruttó minimálbére a pótlékok és egyéb juttatások nélkül havi 2350 lej marad a tervezet szerint.

Ludovic Orban miniszterelnök ugyanakkor bejelentette: nem módosul a jelenleg bruttó 3000 lejes építőipari minimálbér sem.

Hírdetés

A kormányfő egyúttal közölte: bár meglátásuk szerint az alkotmány értelmében a minimálbérnek egységesnek kell lennie, most nem módosul sem az építőiparban alkalmazott ágazati minimálbér, sem a diplomás minimálbér. „Úgy véljük, hogy a minimálbér fokozatos emelésével lassan-lassan eljutunk ezekhez az összegekhez. Az építőiparban tehát a jelenlegi szinten maradnak a bérek” – nyomatékosította. A miniszterelnök hozzátette, az építőipari szektorra vonatkozó adókedvezmények akkor is megmaradnak, ha módosítják a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, ezek megszüntetése ugyanis ellehetetlenítené az építkezési vállalatok nagy részét, amelyek új munkaszerződéseket kötöttek az alkalmazottakkal a 114-es rendelet előírásai alapján. 

„Olyan elenyésző mértékben növelik most az országos minimálbért, hogy az nem ösztönzi a munka- és felelősségvállalást, másrészt nem állítja meg a munkaerő kivándorlását” – szögezte le a Krónika megkeresésére Vasile Neagovici, a Testvériség Szakszervezeti Tömbhöz tartozó, Sanitas egészségügyi szakszervezet háromszéki elnöke, aki amúgy részt vett a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői között lezajlott háromoldalú egyeztetésen. Mint rámutatott:

az új kormány nem vette figyelembe, hogy mit ígért a bukott szociáldemokrata kormány, teljesen más képletet határozott meg, az inflációt, a munkatermelékenységet, valamint a gazdasági növekedést veszi figyelembe. 

„A magánszektorban nagyon sokan dolgoznak minimálbérérért, ez a fizetés azonban nem ösztönzi a munkavállalási kedvet, a felelősségvállalást” – szögezte le Neagovici. Hozzátette: hiába panaszkodnak a munkáltatói szövetségek, ez az emelés elhanyagolható, és tovább bátorítja a munkaerő elvándorlását. „Ha a kormány nem tesz valamit, hogy a migrációt leállítsa, tíz év múlva már nem lesz, aki dolgozzon ebben az országban” – vallja Vasile Neagovici. Szerinte amúgy

az, hogy a nettó minimálbér 1270 lejről 1330 lejre emelkedik januártól, nem segít azokon a családokon, akiknek ennyi pénzből kell megélniük.

Hiszen ha egy családban mind a két szülő minimálbért keres, és van egy-két gyerek, ennyi pénzből az elfogadható megélhetés minimális szintjét sem tudják biztosítani.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »