Egyre többször halljuk, “érezzük” úgy, mintha egy-egy bútordarabnak, lakberendezési kiegészítőnek lelke lenne… Valószínűleg, nem is tévedünk, hiszen némelyik tárgy szinte mesélni tudna, annyiféle emléket őriz. Igazi kinccsé válnak az idő folyamán. Erre a titokzatosságokra érzett rá Harcsa Anikó gútai kézműves, aki úra öltözteti a régi, ámde értékes bútordarabokat, használati eszközöket.
Harcsa Anikó tudja, hogyan lehet egy műremek értékét megőrizni, s átadni az utókornak úgy, hogy az a tulajdonos ízlése, stílusa szerint készüljön el. A kézműves különleges érzékére van hozzá szükség. Néhány színárnyalat, egy-két ecsetvonás, olykor kisebb-nagyobb minta és kész a korszerűsített, értékes alkotás. Minderről, a felújítási folyamatáról kérdeztük Anikót.
Színáradat, pompa, eszközök vidámsága. Itt aztán jó dolgozni. Mivel dolgozik most Anikó? Mit újít fel épp?
Egy kis leleményességel és türelemmel minden ütött-kopott, akár jelentéktelennek tűnő bútorból is lehet szépet, különlegeset varázsolni. Talán a nagyon rozoga, szétesett, agyon festett régi bútorok igényelnek nagyobb szakértelmet és több időt, de semmi sem lehetetlen. A lestrapált bútordarabokba is lelket lehet lehelni. Ezek a bútordarabok a kedvenceim, az időigényes folyamatok egyébként. A másik a díszítőfestés, a kézzel festett motívumok festése. A minap készült el az újabb tulipános ládám egy kedves megrendelőnek. Most tervezgetek…
Honnan jön az ötlete, hogy adott bútordarabot tegyen újra látványossá?
Kilenc évvel ezelőtt kezdődött a bútor szerelem. Akkoriban saját részünkre festettem át a konyhabútorunkat. Természetesen mindenki megpróbált lebeszélni róla, végül is csak nem sikerült a családnak. Majd utána követte a barátnőim felkérése, az ismerősök és azok ismerősei. Komódok, étkezőasztalok, szekrények, székek és egyéb lakáskiegészítők. Az eltelt évek alatt sokat tanultam, fejlődtem.
Mióta foglalkozik felújítással?
Óvodapedagógus szakot végeztem Losoncon. Nevelőnőként dolgoztam, 2 éve váltottam, indítottam el a kis vállalkozásomat, ami bútorfelújítással, díszítőfestéssel foglalik.
Járt ehhez képzésreis, vagy önmagát fejlesztette?
A bútorfelújitásban az a legizgalmasabb, hogy elképesztően sokféle variációt lehet kihozni egy-egy darabból, és alig van olyan enteriőr, amivel ne lehetne csodát tenni. Persze a felújításba nem szabad spontán belevágni, különben csalódás lesz a vége. Első körben érdemes utána olvasni. A neten számtalan oldal foglalkozik a bútorfelújítás témájával, ahol nemcsak alapismereteket, hanem tippeket is kaphatunk olyanoktól, akiknek többéves gyakorlatuk van az újrahasznosításban. A mai napig sok hasznos tanácsra bukkanok, onnan tanulok.
Csodálatosak az alkotásai. Jól érzem, hogy szívesen jár az ember Önhöz feltöltődni, időutazni?
Hobbinak indult, és mára saját kis műhelyemben dolgozom Gútán. Felkérésre, illetve megrendelésre dolgozom. Örömmel újítom fel az antik bútorokat, készülnek gyerkőcöknek kincsesládák, játéktároló ládák, kis sámlik, székek, tároló dobozok…és egyéb kézzel festett ajándéktárgyak. Mindig bővül a készletem. Amit most nagyon kedvelnek, azok a postaládák, kancsók, virágtartó ládák. Ezt az időutazásos hangulatot, amit te is említesz, Erzsike, a bútordaraboknak, a felújítás után kapott külsejüknek köszönhetjük…
Meséljen kérem egy picit arról, hogyan kell elképzelni a felújítás előtti megtervezést.
Mielőtt megérkezne hozzám az antik bútor, előtte mindig fel kell mérnem, hogy mit vállalok: az állapotát, hogy mennyire stabil a szerkezete, mit lehet belőle kihozni. A színválasztás döntő lépése a munkafolyamatnak. Fontos, hogy a bútor színe passzoljon a környezetbe. Személy szerint én kedvelem az erős, élénk színeket, de nagyobb bútor, ruhásszekrény esetén inkább a világosabb pasztellszint javaslom.
A színválasztás és a technika megbeszélése, kiválasztása után kezdődhet az érdemibb munka! A tárgy ideutazik a műhelyembe. Ha az mondjuk egy tálalószekrény, akkor a zsírtalanítás után a régi festékrétegek eltávolítása következik. Ezt hőlégfúvóval, spaklival távolítom el. Homokfúvó pisztolyt én nem használok, bár lehetséges, könnyíteném a munkámat. Érdemes szét is szedni kissé a bútort. Kivenni a fiókokat, leszedni a fogantyúkat, díszítőelemeket, zsanérokat, hogy szebb végeredményt kapjon a megrendelő.
Általában a zománc alatt még zöld pác is szokott lenni, ezt is el kell távolítanom. Erről nem jó, ha a munka hevében elfeledkezik az ember, mert nagyon fontos. Megfelelő védőeszközökre van szükség, hogy az arc és szem védve legyen a sok apró portól. Finomcsiszolás előtt a sérüléseket javítom, fatapasszal, illetve rovarirtó szerrel is kezelem. Ezt kell a bútorba fecskendezni, mégha úgy is tűnik, hogy már nincs mitől tartani. A finomcsiszolást követően jön alapozás, és kerül fel a választott szín, melyre számtalan festék létezik (zománc, lazúr, krétafesték), amit viaszolással kell zárni. Ez az ecset vonásait kiemeli, illetve megöregbíti a festék árnyalatát.
Mi minden kell ahhoz, hogy az öreg bútordarab, különféle tartó elkészülhessen?
Egy bútor felújítása nem a festéssel fejeződik be, hanem a technikai és stílusbeli apróságok finomításával. A kiegészítők állapota sem mindegy, mert ami illik a régi bútorhoz, az nem biztos, hogy megy az újhoz is. Tehát szükség lehet a fogantyúk, kulcsok, zárak felújítására is. Ebben tudok segíteni, hiszen bő választék van a szebbnél szebb kerámia fogantyúkból is.
Mik a tervei a felújítással?
Az eddigi munkáim nagy sikerélményt adtak. Öröm számomra, hogy az egyes bútordarabok általam kerülnek újrahasznosításra, értéket őriznek, hogy sikerül megmenteni egy-egy darabot is az enyészettől. A család, a nagymama kredence, kis tükre, komóda így őrzi tovább a kedves emlékeket!
Mi a legnagyobb álma?
A vágyam… szerintem teljes. Azt csinálok, amit szeretek. Terveim között szerepel olyan kézzel festett bútorokat és lakáskiegészítőket tervezni, kínálni, amik egyedivé tehetik a mai tereket, otthonokat. ,,Legyél kézzel festett kép, egy elgépiesedett világban!” (Ossian)
Köszönöm a beszélgetést, Anikó. Örülünk, hogy olvasóinkkal együtt betekintést nyújtott nekünk az alkotási folyamatába.
Én is köszönöm, és a lehetőséget is. Őrizzük az értékeket!
Laky Erzsébet
Fotók: Harcsa Aniko
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
