Akár szelfizhetünk is a turulmadárnál

Akár szelfizhetünk is a turulmadárnál

Öt hete vették birtokba a járókelők, azóta ellenőrzés nélkül bárki felmászhat a Szabadság híd tetejére, ha jókor érkezik. A rendőrség ímmel-ámmal intézkedik, ám ez édeskevés ahhoz, hogy a főváros egyik menő ideiglenes közösségi terén megakadályozzák a bajt.

Szinte percekkel azután, hogy a június 16-ai üzemkezdettel a dél-budai villamoshálózat fejlesztése miatt lezárták az autó- és villamosforgalom elől, gyalogosok és kerékpárosok lepték el a Szabadság hidat. Azonnal a főváros egyik legmenőbb „grundja” lett a 334 méter hosszú dunai átkelő, és már a hatodik napon megvolt rajta az első nagyszabású közösségi esemény: százak piknikeztek a Gellért-hegy mögött lebukó nap sugarai között. A boldogság új szigetén ugróiskolákat rajzoltak a gyerekek, folyékony kenyér és ásványvizes házi fröccs tűnt el a nyelvek alatt literszám. A legtöbb ember önfeledten, a másikat nem zavarva, saját felelősségére mulatozhat a hídon, amely közben viszont őrültek találkahelye is lett.

Nem kevesen másznak fel ugyanis brahiból vagy egy-egy jó szelfi kedvéért a híd legfelső részére, a legendás turulmadarak közelébe. Tegnap délután három körül, ottjártunkkor két fiatal lány és egy fiú barátjuk egymást bátorítva kapaszkodott egyre följebb és följebb. Ha ugyanezt a Lánchídon teszik, öt percen belül ott vannak a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédelem, vagy éppen egy pszichiáterekből álló tárgyalócsoport.

Amíg fél szemmel azt figyeltük, a két bátrabb hogyan unszolja kapaszkodásra az óvatosabb lányt, a híd közepén a korláton üldögélő srácoknál érdeklődtünk, mit szólnak ahhoz, hogy bárki háborítatlanul mászókázhat a híd tetején.

– Én szándékosan nem megyek följebb, ugyanakkor örülök annak, hogy egy ilyen találkozópont létesült itt – mondja lapunknak a szomszédos Műegyetem vegyészkarán hamarosan diplomázó Dávid. Úgy véli, nem lehet elvárni, hogy rendőrök kapkodjanak le mindenkit. A mellette sörrel a kezében ücsörgő, jogász végzettségű, a hídra elmélkedni járó Péter szerint is annyi értelme volna ezen a helyen rendőri erőt bevetni, mint az Erzsébet téren betartatni a közterületi alkoholfogyasztás tilalmát.

Az mindenesetre igen érdekes, hogy látogatásunk során órákig egyetlen rendőr vagy közteres sem bóklászott a hídnak még a környékén sem – amikor eljöttünk, akkor haladt végig az első járőr. Szürkülettől pedig már nem is látszik sem a pesti, sem a budai partról, ki mit művel a vasszerkezeteken, a díszkivilágítást pedig még az éjszaka első felében lekapcsolják. Péter megjegyzi, ő volt a híd tetején a lezárás előtt is, de akkor sem szedték le. Ám most, hogy nincs autóforgalom, szerinte mindenki saját felelősségére kockáztatja a testi épségét. Abban mind Dávid, mind Péter egyetért: a terület rendjéért illetékes döntnökök majd akkor lépnek érdemben, ha az első ember lezuhan. Szerintük amúgy ki van táblázva a hídfőkön, hogy nem szabad felmászni – mi viszont ilyen táblát nem láttunk sehol.

A fenti szelfizgetés sokakat csábít, érdekes módon többségében külföldi turistákat, akik fel sem tételezik, hogy a híd korlátjára tilos felmászni, egy lengyel férfi például négyévesforma kisfiával lépkedett fel úgy 8 méteres magasságig.

– Marha nagy buli, nem lesz ebből senkinek semmi baja, készítünk pár képet, és megyünk tovább – lelkendezett a holland barátnőivel Pestre látogató Mel. Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy mászásával rossz példát ad olyanoknak, akik esetleg lepottyanhatnak, ingatta a fejét, szerinte mindenki meg tudja ítélni, alkalmas állapotban van-e arra, hogy felmenjen. Azt pedig már egy kézlegyintéssel intézte el, hogy mi van akkor, ha valaki egy másik emberre esik rá a vasszerkezetet övező korlát híján.

Időközben a legmagasabbra jutó trió is visszaereszkedett a híd közepére. A legbátrabb a 15 éves Tirza volt, aki majdnem a tetejéig felment: bele sem gondolt abba, hogy baj érheti, és egyébként sem hirtelen jött ötlet volt, hogy felmenjen két barátjával; azt mondja, jól kitervelték az egészet. Az óvatosabbik leány, a szintén 15 esztendős Barbara úgy látta, szerinte senki sincs veszélyben, aki nem berúgva kezd a pillértúrába. Egyébként ők nem láttak táblát és rendőröket sem, akik megakadályozhatták volna őket a kalandozásban. Közbevetésünkre, hogy hivatalos személy híján hogyan akadályozható meg illuminált emberek feljutása, Barbara azt feleli, szerinte az emberekben vagy van megfelelő belső korlát, vagy mások észreveszik, ha baj van, és szólnak.

Amíg ezen elmélázva bámészkodtunk, újabb két fiú mászott fel Tirzáék útvonalán. Az egyik srác láthatóan barátnője előtt parádézott, majomugrásban tört egyre feljebb a vasszerkezeten. A második lámpavashoz érve kis időre még a hidat keresztező, nagyfeszültségű villamoskábelbe is belecsimpaszkodott. Fényképező barátjuk a helyzetet felismerve lejjebb hívta, s a képek elkészülte után elhagyták az alkalmi játszóteret.

Lapunknak Fábián Ferenc, a Szabadság híd hídmestere elmondta, korábban felhívták rá a figyelmet, hogy akár személyi sérüléshez is vezethet a dunai átkelőn megnövekedett és kontrollálatlan gyalogosforgalom. A rendőrség kommunikációs szolgálata pedig közölte, hogy a Szabadság hídnál a közterület-felügyelet jelzésére intézkedtek és távolították el a híd szerkezetére felmászókat. Ugyanígy fognak eljárni, ha állampolgári vagy közterület-felügyeleti bejelentést kapnak. Mint mondták, a híd kitáblázása nem a rendőrség feladata, hanem a híd kezelőjének kötelezettsége.

A hídon már öt hete mászókáznak, és most vagyunk félidőben. Személyi sérülés eddig nem történt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »