Akadozik a kínai motor

Akadozik a kínai motor

Ha a kínai óriás tüsszentene, a világgazdaság megbetegedhetne.

Kína az elmúlt évtizedekben biztos pont volt a világgazdaságban. A kínai gazdaság a 90-es évek óta a világgazdaság megbízható motorjaként működött, magasan átlag feletti gazdasági növekedéssel. Ahogy a kínai fogyasztók jövedelme egyre nőtt, úgy vált a kínai piac sok iparág számára kulcsfontosságúvá. Az elmúlt években azonban a kínai gazdaság sem tudta elkerülni a gazdasági növekedés lassulását, ezért a gazdasági elemzők mindig feszülten várják a Kínából érkező gazdasági adatokat. Nagy vihart kavart ezért a napokban az, hogy a kínai GDP a második negyedévben csak 6,2 százalékkal növekedett. Ez a legtöbb ország számára pezsgőbontásra adna alkalmat, de Kína számára ez 27 éves minimumot jelent, és egyre közelebb kerül a kínai kormány által megszabott 6 százalékos alsó határhoz. Kérdezhetjük, hogy mi is a gond a 6 százalékos gazdasági növekedéssel, hiszen ez a világgazdaság GDPnövekedésének csaknem a duplája. Első látásra talán semmi, de jobban belemélyedve a kínai gazdasági adatokba, intő jeleket találunk. Remek példa a hatalmas adóssághalmaz, melyet a kínai háztartások és vállalatok halmoztak fel az elmúlt évtizedben. A közszféra és a magánszféra teljes adósságállománya 2018 végén elérte a 34 billió dollárt, ami a kínai GDP 254 százalékát tette ki. Az adóssághalom nagy részét a vállalati szféra halmozta fel, amely agresszív növekedési terveit gyakran hitelekből finanszírozta a 2009-es globális gazdasági válság után. 

Hírdetés

Nem feledhetjük el az állami vállalatokat sem, melyek hitelállománya szintén gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben. További gazdasági lassulás mellett egyre nehezebb lesz az adóssághalmaz kezelése, ami a rossz hitelek növekedéséhez és vállalati csődökhöz vezethet. Ez természetesen nem érdeke a kínai központi vezetésnek, ezért mindent megtesznek majd, hogy a gazdasági növekedést a lehető legmagasabb szinten tartsák. 

Ez azonban nem lesz annyira könnyű, mint a múltban. A 2009-es globális válság alatt Kína ugyanis hatalmas állami mentőcsomaggal tartotta fenn a gazdasági növekedést. Ennek nagysága csaknem 600 milliárd dollár volt, és nagyrészt hatalmas infrastrukturális befektetéseket tartalmazott. Ennek köszönhetően Kína gyorsan növekvő gazdaság maradt a globális visszaesés évében is, de ennek a növekedésnek ára is volt, mégpedig a kevéssé effektív infrastrukturális és ipari befektetések formájában. Ennek köszönhetően több iparágban túlzott gyártási kapacitások jöttek létre, melyekkel az állami vállalatok máig küszködnek. A már említett magas szintű eladósodottságnak köszönhetően egy hasonló állami befektetési csomag ma nem tűnik reálisnak, a kínai kormány inkább a kis- és középvállalatok hitelezésének megkönnyítését tűzte ki célul. A kínai vezetés számára kulcsfontosságú a kínai– amerikai kereskedelmi konfliktus lezárása is, ugyanis egy elhúzódó vámháború a gazdasági növekedés további lassulásához vezetne. Több amerikai nagyvállalat jelezte már például beszállítóinak, hogy vizsgálják meg a kínai gyártási kapacitások áthelyezésének lehetőségét a régió valamely másik országába. Mivel Kína a világ második legnagyobb importőre, a kínai gazdaság lassulása az egész világgazdaságot érinti. 

Délkelet- és Kelet-Ázsia szinte mindegyik országa szorosan kötődik a kínai ipari óriáshoz, és Kína nagyon fontos az USA, Ausztrália, Oroszország, Németország és sok más gazdaság számára is. Ezért, ha a kínai óriás tüsszentene, az egész világgazdaság megbetegedhetne. Ez alól Szlovákia sem lenne kivétel, amely a kínai gazdaságban nemcsak közvetlenül, hanem Németországon keresztül is érdekelt. Ezért mindannyiunk számára az lenne az ideális, ha a kínai vezetés stabilizálni tudná Kína gazdasági növekedésének az ütemét. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »