Ahol karácsonykor tényleg a fényt áhítják

Svédország, Skandinávia, magyarok. Mert mindenhol ott vagyunk. Európa északi csücskében ugyanúgy, ahogy például a mediterrán térségben. A svédországi Lund város magyar közösségének vezetőjét, Mészáros Mártát kértük fel, hogy mondja el, jó-e Svédországban magyarnak lenni, és vajon a svéd társadalom miként tekint a kisebbségekre?

– Mit kell tudni a svédországi Lund magyar közösségéről?

– Mit kell tudni a svédországi Lund magyar közösségéről?

– Nagyon jó és aktuális a kérdés, ugyanis pont idén hatvanéves a Lundi Magyar Kultúrfórum. Tehát 1957 februárjában alapították. Néhány – ötvenhatos menekült – magyar egyetemista alapította, akik közül már csak két hölgy él. Hiába hatvanéves az egyesület, mégsem a legrégebbi, mert előtte pár hónappal alapítottak máshol egy másik magyar jellegű szervezetet. Annyiban különb a lundi egyesület, hogy elmondható róla – hatvan éve folyamatosan aktív szerepet vállal az itteni magyarság érdekében, és ez a folyamatosság csak a lundi magyarokat illeti. Ma százhetven tagunk van. Az összes magyar jellegű szerveződéseknél a társaságnak csak egy része tekinthető nagyon aktívnak, a többség esetleg a nemzeti ünnepekkor vagy Mikulás-műsorra jelentkezik, kicsit passzívak. Mégis kiemelendő, hogy teljesen önkéntes alapon megy a munka, az elnökség is önként vállalja feladatát: például négy éve én vagyok az elnök.

– Nagyon jó és aktuális a kérdés, ugyanis pont idén hatvanéves a Lundi Magyar Kultúrfórum. Tehát 1957 februárjában alapították. Néhány – ötvenhatos menekült – magyar egyetemista alapította, akik közül már csak két hölgy él. Hiába hatvanéves az egyesület, mégsem a legrégebbi, mert előtte pár hónappal alapítottak máshol egy másik magyar jellegű szervezetet. Annyiban különb a lundi egyesület, hogy elmondható róla – hatvan éve folyamatosan aktív szerepet vállal az itteni magyarság érdekében, és ez a folyamatosság csak a lundi magyarokat illeti. Ma százhetven tagunk van. Az összes magyar jellegű szerveződéseknél a társaságnak csak egy része tekinthető nagyon aktívnak, a többség esetleg a nemzeti ünnepekkor vagy Mikulás-műsorra jelentkezik, kicsit passzívak. Mégis kiemelendő, hogy teljesen önkéntes alapon megy a munka, az elnökség is önként vállalja feladatát: például négy éve én vagyok az elnök.

– 2017-ben milyen a svédországi magyarok helyzete?

– 2017-ben milyen a svédországi magyarok helyzete?

Svédországban van vagy harminc bejegyzett magyar egyesület. Ezek közül néhány nyilván fizikailag is élő, fennálló szervezet, és különféle profilokat fed le. Ezeket összefogja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Amennyiben könyvkiadás vagy lapkiadás, nyomtatványok készítése a cél, akkor vannak olyan tagszervezetek, amelyek ezt felvállalják. „Hab a habon lenne” – ahogy a svéd mondja –, ha mindezzel nekünk, lundi szervezetnek is foglalkoznunk kéne. Főleg rendezvényszervezésre fektetjük a közösségépítés hangsúlyait, s mivel Lund egyetemi város, itt vannak világhírű kutatóközpontok és orvosi képzést szolgáló centrumok, nagy cégek, mint az Ericsson és sok más jó nevű konzorcium. Sokan jönnek Magyarországról családos munkavállalók, akiknél általában az a helyzet, hogy az apa dolgozik, míg az anyuka a gyerekekkel a háztartásban marad. Ennél a felismerésnél maradva az utóbbi időben inkább családi rendezvényeket szervezünk.

Svédországban van vagy harminc bejegyzett magyar egyesület. Ezek közül néhány nyilván fizikailag is élő, fennálló szervezet, és különféle profilokat fed le. Ezeket összefogja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. Amennyiben könyvkiadás vagy lapkiadás, nyomtatványok készítése a cél, akkor vannak olyan tagszervezetek, amelyek ezt felvállalják. „Hab a habon lenne” – ahogy a svéd mondja –, ha mindezzel nekünk, lundi szervezetnek is foglalkoznunk kéne. Főleg rendezvényszervezésre fektetjük a közösségépítés hangsúlyait, s mivel Lund egyetemi város, itt vannak világhírű kutatóközpontok és orvosi képzést szolgáló centrumok, nagy cégek, mint az Ericsson és sok más jó nevű konzorcium. Sokan jönnek Magyarországról családos munkavállalók, akiknél általában az a helyzet, hogy az apa dolgozik, míg az anyuka a gyerekekkel a háztartásban marad. Ennél a felismerésnél maradva az utóbbi időben inkább családi rendezvényeket szervezünk.

– Most éppen mire készülnek? Mi lesz decemberben?

– Most éppen mire készülnek? Mi lesz decemberben?

– Nemrég volt a Mikulás-napi ünnepségünk és egy bálunk, annak kapcsán, hogy hatvanéves a szervezet. Szerveztünk egy színházi előadást, itt lesz a nagykövet asszony, az országos szövetség elnöke. Lundban nem szoktunk bálokat rendezni, nem az a mulatós kompánia a miénk. Inkább a szerényebb rendezvényeinket igyekszünk népszerűsíteni. Ha bérelünk egy termet, általában jön egy magyarországi színtársulat, utána zenés táncestet szervezünk.

Hírdetés

– Nemrég volt a Mikulás-napi ünnepségünk és egy bálunk, annak kapcsán, hogy hatvanéves a szervezet. Szerveztünk egy színházi előadást, itt lesz a nagykövet asszony, az országos szövetség elnöke. Lundban nem szoktunk bálokat rendezni, nem az a mulatós kompánia a miénk. Inkább a szerényebb rendezvényeinket igyekszünk népszerűsíteni. Ha bérelünk egy termet, általában jön egy magyarországi színtársulat, utána zenés táncestet szervezünk.

(Fotó: Mészáros Márta)

 – Önerőből szervezkednek? 

– A Lundi Magyar Kultúrfórum helyi szervezet, aránylag kis közösség, a mi tevékenységünk körülbelül kimerül abban, hogy például az adventi időszakban mézeskalácssütést, vagy Luca-napi pogácsasütést szerveztünk. A pogácsákban egyaránt volt forint és svéd váltópénz is. Van itt egy felnőttképzést szolgáló intézmény, aminek helységeit viszonylag elfogadható, jutányos áron – svéd önkormányzati támogatással – ki szoktuk bérelni, és az egyesület eseményeit itt tartjuk meg. Mivel bejegyzett szervezet vagyunk, nem csak egy lelkes kis önszerveződő csapat vagyunk, hivatalosan működünk, és van egy konyhája is az általunk használt épületnek, ami bevált, amikor hasonló jellegű programokat akarunk lebonyolítani. Újévkor fánksütés lesz. A hagyományok megtartása a célunk.

 – Vannak-e különleges adventi szokásai a Svédországban élő magyaroknak?

– Advent idején különösebben nem szoktunk ünnepelni, mert a jelenleg nyilvántartott harminc svédországi magyar közösség között akadnak olyanok, amelyek inkább az egyházi vonalat képviselik, kötődnek valamelyik felekezethez. Helyileg kapcsolódnak egy magyar közösséghez, esetleg körlevélben értesítik egymást, hol, mikor lesz szentmise. De hát itt van közel Malmö, alig húsz kilométer, az egyik szervezet szinte csak a nyugdíjasoknak szerveznek programokat. Itt is van két bejegyzett szervezet.

 – A magyar közösségek között van-e kapcsolattartás?

– Gondolkodom, mit is válaszoljak. Az átjárás megvan. Létező dolog, hogy internetes közösségi oldalakon meghirdetnek programokat, hogy egy másik város magyar focicsapatával megmérkőznek, és elmennek a svédországi magyarok egymással focizni. A közösségi oldalak erősek, ugyanakkor az is igaz, hogy rengetegen vannak, akik nem csatlakoznak a magyar kezdeményezésekhez. A kapcsolattartást is lehet elemezni, de talán nem karácsony előtt kellene.

Mészáros Márta elnök így vall magáról: A Lundi Magyar Kultúrfórumhoz körülbelül tíz éve csatlakoztam. Elsősorban a gyerekprogramok vonzottak, mivel fiunk Svédországban született, és szerettük volna, ha anyanyelvünket és kultúránkat közösségben is gyakorolná. Jó volt megtapasztalni az itteni aktív magyar közösség családias mivoltát. Több ízben magam is szerveztem gyerekfoglalkozásokat, majd 2014-ben elnöke lettem az egyesületnek. Számomra jó dolog a közösségért munkálkodni, lelkes önkéntes emberekkel sokrétű programokat szervezni, jó érezni, hogy összetartozunk.

 – Kapnak-e anyaországi segítséget?

– Pár éve a Kőrösi Csoma-program által pedagógusok, tanárok jönnek hozzánk, akiknek az a küldetésük, hogy segítsék munkájukkal a kompetenciáknak és igényeknek megfelelően a helyi magyar közösségek munkáját. Nálunk is van itt, „délen” egy történelem szakos újságíró, akinek feltett szándéka, hogy filmet készít a jubileumi műsorunkról.

 – Mi motiválja, miért vállalja külön feladatának a közösség életben tartását?

– Egy szervezeti élet fenntartásához nem elég kijelenteni csak, hogy „magyarok vagyunk”. Ettől többre van szükség. Időt, erőt, sok minden egyebet kell áldozni azért, hogy amikor december vége felé évet értékelünk, jó érzéssel elmondhassuk: az idén sem tétlenkedtünk, szolgáltuk a közösségünk ügyét, s nem kell azt látnunk, hogy elsorvadásra ítéltetett a Skandináviában élő magyar diaszpóra.

 –  Van-e asszimiláció? Mennyire van meg a magyarok öntudata?

–  Természetesen a svédországi magyar közösség sem száz százalékban öntudatos magyarok csoportja, itt is van lemorzsolódás. A többség mégis igyekszik a magyar hagyományok mentén megélni a hovatartozását, noha vesznek át recepteket a svéd konyha ünnepi fogásaiból, a helyi szokásokból is. Az ünnepek alatt sokan utaznak haza. Talán így megmarad a szülőföld iránti kötelék. A távolba szakadtak kettős kötődését jól illusztrálja, hogy karácsony tájékán a svéd közösségi oldalak tele vannak olyan magyarul írott bejegyzésekkel, hogy „ki tudja, holnap, hol lehet bejglit venni”.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »