Agrárium: 1457 vállalkozás kapott támogatást

Agrárium: 1457 vállalkozás kapott támogatást

Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

Nagy István agrárminiszter a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programról tartott sajtótájékoztatón a Lipóti Pékség látogatóközpontjában Lipóton 2021. január 22-én. MTI/Krizsán Csaba

Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

A tárcavezető kiemelte, hogy a nyolcmilliárd forint keretösszegű program forrásaiból az élelmiszeripar szereplői a foglalkoztatottak alapján vehettek igénybe munkahelyek megőrzését segítő támogatást.

A kérelmet benyújtó nagyvállalatok számára feltétel volt, hogy a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak termékeikből a rászorulóknak. A Karitatív Tanács tagszervezeteivel december 31-ig adományozási megállapodást kötött vállalkozások és nagyvállalatok ezzel jó példát mutatnak a nélkülözők megsegítésére – tette hozzá a miniszter.
   
Emlékeztetett, hogy a programban résztvevőknek az adományozási megállapodást február 15-ig kell megküldeniük a Magyar Államkincstárnak.
   
Hozzátette, hogy az év első hetéig a 94 kötelezett adományozó közül 46-an már beküldték a szerződést a Magyar Államkincstárnak. Ezek közül 26 vállalkozás kötött adományozási megállapodást közel 82 millió forint értékben a Karitatív Tanács tagjaival.
   
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott program célja, hogy Magyarország élelmiszerellátási biztonságát fenntartsa, megerősítse a termelési kapacitásokat, ezzel megvédje a munkahelyeket.
   
Hozzátette, hogy a 12 meghirdetett intézkedésre több mint 35 ezer kérelem érkezett.
   
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben a kormány fő szempontja az volt, hogy munka alapú társadalmat építsen ki, mert nem szeretett volna visszatérni a 2010 előtti időszakhoz, amikor sokan segélyekre rendezkedtek be.
   
Emlékeztetett, hogy a Karitatív Tanács veszélyhelyzet idején átalakul Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsá. Tavaly február óta ez a tanács kiemelkedő, ugyanakkor kiegészítő munkát végez a rászoruló emberek segítésével, különböző módon, más-más lehetőségeket megragadva.
   
A tanácsban a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet dolgozik a Magyar Vöröskereszttel kiegészülve – folytatta.
   
Elmondta, hogy a békeidőben Karitatív Tanácsként működő szervezet 2010 után átlátható feladatot kapott a kormánytól, ennek során természeti és ipari katasztrófák során, valamint a migrációs válság ideje alatt is segített a rászorulókon.
   
Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban közel 42 millió forint támogatást kapott a két cég, így 4 millió 250 ezer forint értékű adományt adnak a Katolikus Karitásznak, termékekben.
   
Hozzátette, hogy a két cég együttesen mintegy négyszázötven embert foglalkoztat, akiknek a munkahelye megmaradt.
   
A nyilvános céginformációs adatok szerint a Lipóti Pékség Kft. 2019-ben 3,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 800 millió forinttal többet, mint az azt megelőző évben. Adózott eredménye 365 millió forint volt, 306 millió forinttal több, mint 2018-ban.

Pékek dolgoznak a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a Lipóti Pékségben Lipóton 2021. január 22-én. MTI/Krizsán Csaba
   
A Lipóti Sütőipari Kft. 4,7 milliárd forint nettó árbevételt ér el 2019-ben, 907 millió forinttal többet, mint 2018-ban. Adózott eredménye 340 millió forint volt, 111 millió forinttal több, mint az előző évben. 

Hírdetés

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket támogatnak a Lipóti Pékség által a program részeként nyújtott felajánlásból.

 

AM: közös nyilatkozattal zárult a 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum

Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt – közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

Közleményük szerint a koronavírus-járvány miatt január 18-22. között online formában megrendezett tanácskozás résztvevőinek küldött miniszteri videóüzenetében Nagy István a rövid ellátási láncok előtérbe helyezését, ezáltal a helyi termelők támogatásának fontosságát hangsúlyozta. Az elmúlt közel egy év megmutatta és megerősítette a mező- és élelmiszergazdaság jelentőségét, valamint, hogy mennyire nélkülözhetetlen a gazdák és a termelők munkája – emelte ki levelében az agrárminiszter.
   
A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet: amellett, hogy a gazdatársadalom szenvedi meg leginkább a klímaváltozás hatásait, az elmúlt években sokat tettek természeti környezetünk megóvásáért. Nagy István azon meggyőződését is megosztotta a világfórum résztvevőivel, miszerint a felmerülő problémákat a gazdákat bevonva, velük együtt lehet csak megoldani. Közös érdek, hogy az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók megélhetése és társadalmi elismertsége biztos legyen – mondta.
   
Közös feladatunk nem csupán a globális mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszer stabilizációja, hanem az egész világra kiterjedő élelmezésbiztonság és az ezért dolgozó gazdák tiszteletének biztosítása – fogalmazott a „Hogyan lesznek képesek megerősödni az élelmiszerellátási rendszerek a COVID-19 járvány után?” címmel megrendezett szekcióülésen történt felszólalásában Feldman Zsolt, az AM államtitkára. 

Az államtitkár kifejtette: a magyar kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az agrártermékek kereskedelme akadálymentesen és biztonságosan folyjon. Ezen felül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ajánlásokkal, útmutatókkal és egyéb kiadványokkal nyújt segítséget a vállalkozásoknak a termelés biztonságához valamint a lakosság számára. Emellett jelentős gazdasági segítséget nyújtottunk a legnagyobb gazdasági károkat szenvedett ágazatok számára a munkáltatói terhek csökkentésével, a hitelekhez kapcsolódó kamat- és hitelmoratóriummal. Magyarország kormánya összességében több mint 25 milliárd forint többletforrással támogatta a koronavírus-válság okozta gazdasági károkat a mezőgazdasági és élelmiszeripar szektorban – fogalmazott Feldman Zsolt.

A világfórum résztvevői közös nyilatkozatban hangsúlyozzák a biodiverzitás megőrzésének kiemelt szerepét, a beporzók, a modern öntözési rendszerek jelentőségét, az erdőtelepítések klímaváltozásra gyakorolt pozitív hatását. A deklaráció megállapítja, hogy az élelmiszergazdaság termelékenységének növelése kulcskérdés, amelyhez a digitalizáció és a legújabb technológiák alkalmazásának támogatása feltétlenül szükséges. Mindemellett jelzik, hogy a hulladékok csökkentése és az élelmiszerpazarlás mérséklése is olyan kihívás, melyre a Föld összes országának hatékonyabb választ kell kidolgoznia.

A nyilatkozatban érvényesülnek azon nemzeti érdekeink, amelyek Magyarország speciális elhelyezkedése, a magyar agrárium jellegzetességei, hazánk tradíciói és jövőképe szempontjából is elengedhetetlenül fontosak. Sikerként könyvelhető el, hogy olyan jelentős témákkal foglalkoztak a résztvevők, mint például az agrárpiacon tapasztalható áringadozások mérséklése, a stabil jövedelem biztosítása, a vidéken élők infrastruktúrájának javítása, az állatbetegségek visszaszorítása, vagy például a klímaváltozás hatásainak csökkentése.

Ez a világtalálkozó nagyon jelentős iránymutatással segíti az idei évben soron következő csúcstalálkozókon képviselendő érdekeinket. A deklaráció segítséget ad például ahhoz, hogy a Klímacsúcstalálkozón, vagy az ENSZ Élelmezési Csúcstalálkozóján az agrár- és élelmiszerágazat érdekei megfelelő súllyal szerepeljenek – írta az AM. 
   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »